Hirdetés

Debreceni egészségügy: szétszedik, és újra összerakják a rendszert

civishir.hu

2019.11.22. 08:09

Debreceni egészségügy: szétszedik, és újra összerakják a rendszert

Vezetőváltások, külső vállalkozók leépítése, hálapénzzel kapcsolatos szabályozás, betegút-újraszervezések, órás kör. Interjú a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának elnökével.

Hirdetés

Hirdetés

Ötéves vezetői ciklusa feléhez érkezik Berényi Ervin, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának elnöke. Kétszer egyórás beszélgetésünk egyik fő tanulsága, hogy az állami egészségügyi finanszírozás terén még nem történt meg az igazi rendszerváltás. Ennek számos terhét cipeli az ágazat a mai napig: a járóbetegellátás és az egynapos ellátások térhódításával arányában már sok a kórházi ágy és a szolgáltató, az ebből fakadó érdekellentétek – többek között a paraszolvencia fenntartásában érdekelt szereplők - nem engedik letisztulni a képet, miközben egy sor egészségügyi ellátás finanszírozása nem tartotta a lépést például a technológiai fejlődéssel, amely többek között ezért elavult, hiányos ás aránytalan. Mindez torzók fenntartásához vezet, ami finanszírozási rendszerhiba. Ezért van égető szükség a kormány által november elején bejelentett finanszírozási rendszerátalakításra.

Berényi Ervin professzor szerint az egyik fő probléma az, hogy a mindenkori kormányzatoktól függetlenül

maga a rendszer alkalmatlan a valós idejű teljesítményelvű finanszírozásra, hiányzik ugyanis a költségek bizonyos revíziója, átvilágítása.

Bár az orvosprofesszornak ez nem éppen alapfeladata, elég eltökéltnek tűnik abban, hogy legalább a DEKK-ban létrehozzanak egy egészségügyi kontrolling rendszert a felhasznált eszközök és szolgáltatások költségelemzése érdekében. Mindez rettentően összetett feladat, s mint mondja, nem azért szeretnék megcsinálni, mert szereti a számokat, hanem mert ennek a tudásnak a birtokában, ami országosan is példaértékű lenne, jobb döntéseket lehet hozni az erőforrások hatékonyabb elosztása során. A rendszer áttekintése ez év őszén megkezdődött, de az eredményekhez, vagyis a sok-sok adat begyűjtéséhez, kielemzéséhez hosszabb időre lesz szükség. Közben pedig folyamatosan döntéseket kell hozni a mindennapi működés érdekében.at

Cívishír: Több vezetőváltás történt az idei évben a klinikákon. Szivárogtak olyan információk a Civishírhez, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy voltak ellenvélemények. Mi volt a fő szempont az új vezetők kiválasztása során?
Berényi Ervin: A DEKK olyan célokat tűzött ki maga elé, amelyeket mindenképpen el akar érni és ebben rendkívül lényeges szerepe van az időnek. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy-egy struktúra megváltoztatását mikor tudjuk elkezdeni: ma vagy csak évek múlva. Egyszerre több jelentős, részben egymást átfedő feladat zajlik nálunk a betegutak totális rendezésétől, szabályozásától a Kenézy integrációján át a különböző területek teljes átvilágításáig. Szétszedjük, és újra összerakjuk a rendszert, mindezt úgy, hogy nem kizárólag a pillanatnyi érdekeket, hanem a jövőt is szem előtt tartjuk, 30-40 éves távlatban gondolkodunk. A klinikákat az elmúlt hetven évben más és más vezérelvek jellemezték például a vezetőkiválasztás gyakorlatában, miként intézményi szinten is eltérő pólusok feszültek egymásnak a különböző időszakokban. A kérdésre válaszolva, igen, lehetséges, hogy egy pályázónak a korábbi szempontok szerint lehetett volna még 5-10 éve klinikaigazgatóként, mi viszont azt gondoltuk, az adott területen egy másik kézben teremtődhet meg a modern szemléletű, a nemzetközi elvárásoknak, a betegek igényeinek megfelelő, az integrációt is szem előtt tartó vezetés. És azt sem szégyelltük, ha adott esetben a fiatalabb, negyven év körüli generáció is lehetőséget kapott. Megjegyzem, az orvosegyetem életében a legtöbb intézményvezetőt 40-50 éves korában nevezték ki, őket pedig a 40 év alattiak követik, nem az 50 év felettiek. Ez azt is jelenti, hogy ha valaki megkapja a pozíciót a negyvenes évei elején, akkor bőven lesz ideje kinevelni az utódját, ami számomra megint csak kulcskérdés, mert egyfajta szakmai folytonosságot biztosít. Ez fontos a dolgozóknak és a betegeknek egyaránt. Nem tudom elfogadni azt az országos tendenciát, mely szerint a vezetők a hatvanat betöltve sem képesek felmutatni utódot. Hiszünk a céljainkban, ezért nem rendelhetjük alá személyes érdekeknek az utódlás kérdését, a sértődés nem lehet szakmai szempont. Ezek az elvek befolyásolják a mostani vezetőváltás logikáját.

Cívishír: Sokan pályázták a klinikai igazgatói állásokat?
Berényi Ervin: A helyzetünk összetett, hiszen nemcsak betegellátó, hanem egyetem is vagyunk. Azaz a pályázó oktatói karriere is befolyásolja a kérdést, miközben minden egyes szakma esetében országos, sőt, a külföldön dolgozó szakemberek szintjén kell gondolkodni. Én azzal lettem volna elégedett, ha még mélyebb a merítés. A kérdést nem megkerülve: voltak pályázók, többen is, de személy szerint én annak örültem volna, ha még többen vannak.

Cívishír: Melyek ezek az előbb már emlegetett célok?
Berényi Ervin: A betegérdek elsődlegessége, az ellátás átláthatósága, szabályozottsága és ellenőrizhetősége. Meggyőződésem, hogy Hajdú-Bihar megyének rendkívül fontos szerepe van az egész mai magyar egészségügyi ellátás újragondolásában. Miért? Mert nincs másik olyan régió, ahol egy kézben lenne több mint félmillió, egyes speciális ellátásokat tekintve kétmillió ember ellátása. Márpedig itt 2017 júliusától, a Kenézy Kórház egyetemi integrációjától számítva lényegében ez a helyzet. Ha Budapesten vagy például a Dél-Dunántúlon szeretnénk újraszervezni a betegutakat, akkor egy sor intézményvezetővel kellene alkudozni, mindenki a saját érdekeit védené, az szinte kezelhetetlen lenne. Nálunk ez máshogy van, ezért nagy most a felelősségünk abban, ahogy a dolgokhoz nyúlunk.

Cívishír: Összevág ezzel, hogy egyes klinikáknál az igazgatók szakmai koordinátort kaptak? Mit jelent ez?
Berényi Ervin: Míg korábban érezhető volt az ellentét az orvosegyetem és a Kenézy között, mely viszonyt személyes konfliktusok és nem ritkán világnézeti ellentétek befolyásolták, addig most, az integrációval a helyzet megváltozott. Azon vagyunk, hogy olyan, a betegek érdekeinek megfelelő ellátási rendszert alakítsunk ki, mely során mindenki a jól szabályozott feladatát végzi, és az adott műtét ott történik, ahol az a beteg és az orvosi beavatkozás szempontjából a legoptimálisabb. A sebészeti ellátással kapcsolatban döntöttünk úgy először, hogy a Kenézy korábbi osztályvezetője, Kincses Zsolt Kanyári Zsolt klinikai főorvossal együtt irányítsa a sebészeti klinikát (előbbi igazgatóként, utóbbi koordinátorként). Bennük látjuk az átalakítás végigvitelének biztosítékát. Ennek eredménye kell legyen, hogy több szakorvosjelölt jön hozzánk, mert a fiatalok hozzáférhetnek a műtétekhez vagy az, hogy a Klinikai Központ és a Kenézy együttesen kezeli a nagy érsebészeti műtéteket, a traumatológiai érsérüléseket. De a műtéti eszközök magas szintű kontrollingjának megvalósítását is említhetem. Szintén a feladatok széles köre miatt döntöttünk a páros vezetés mellett a szülészeti és nőgyógyászati klinika esetében. A klinikaigazgató Lampé Rudolf lett, a koordinátor Bacskó György, a Kenézy-kórház osztályvezető főorvosa. A Kenézy szülészete rendkívül magas szülésszámot produkáló, szakmailag rendkívül jó intézmény, míg a klinikáról ugyanez elmondható amellett, hogy kiemelt feladata a nőgyógyászati tumorok legmagasabb szintű ellátása. E téren a nemzetközi elvárásoknak is meg kell felelnünk, amit ebben a vezetési szisztémában látunk biztosítottnak.

Cívishír: Elnöki székfoglalójában hangsúlyozta, hogy a sürgősségi és a daganatos ellátásban kiemelkedően fontos a betegutak tisztázása. Mit éreznek ebből a betegek?
Berényi Ervin: 2017 novemberében megkezdte működését az ország első Sürgősségi Klinikája. Beszédes adat, hogy míg előtte éves szinten 7 ezer beteg jelentkezett a klinikai sürgősségi ellátásban, addig most 35 ezer. Az új klinikához hozzárendeltük a szükséges “pénzt, paripát, fegyvert”, vagyis tényleg remekül felszerelt, kellő számú, kiváló szakemberekkel működő egységről van szó. Jelenleg egy második körös finomhangolás, a protokollok egységesítése zajlik a Sürgősségi Klinika és a Kenézy Sürgősségi Osztálya, továbbá az egyes orvosszakmák között. Mit jelent ez? Azt, hogy ha például egy súlyos beteg valamiért például a tüdőgyógyászati klinikára érkezik először, nem a sürgősségire, akkor is a lehető leggyorsabban megkapja a megfelelő ellátást.

A Sürgősségi Klinikán bevezettük az úgynevezett triázsoló, vagyis betegosztályozó rendszert. Ez azt jelenti, hogy amikor valaki megérkezik a sürgősségi ambulanciára, rögtön fogadja egy szakember, aki felméri a beteg állapotának súlyosságát. A cél az életveszélyes állapotú betegek azonnali kiszűrése és ellátása. Az ötös skála legalsó, legenyhébb fokán azok állnak, akiknek valójában nem is kellene a sürgősségi klinikán lenni. Az ő helyzetüket könnyíti, hogy a sürgősségi klinikától néhány méterre működik a háziorvosi ügyelet.

Évi 35 ezer beteget látnak el a sürgősségin

Külön figyelmet fordítunk a betegváró hangulatára, ezért rákérdezünk a betegekre, hátha valakinek segítségre van szüksége az ellátása érdekében. A gyógyítás folyamatát alapvetően befolyásolja az abban résztvevők hangulata, hiszen az elégedett betegtől a nővér is jobban érzi magát, s ha ők ketten rendben vannak, az az elcsigázott, sokat ügyelő orvosnak is használ. A beteg elégedetlensége ugyanis a terhelés mellett a nővéri és az orvosi kiégés egyik alapvető forrása. Egyébként külön központot kívánunk létrehozni a személyzet mentális egészsége érdekében, azzal ugyanis érdemben nem törődik senki.

Vannak más, apró intézkedéseink is, amelyek hatása jóval túlmutat a befektetett energián. Az 50 ágyasnál nagyobb klinikai egységek egy részénél bevezettük például az „órás kört”. Vagyis

a nővérek minden egyes órában attól függetlenül végigmennek az osztályon három-négy standardkérdéssel (Hogy van? Megigazítsam az ágyneműt? Kikísérjem vécére?), hogy a beteg megnyomja-e a nővérhívót.

A szakdolgozók körében volt emiatt aggodalom, de a leterheltségük és a rohangálás ezáltal paradox módon nemhogy nőtt, hanem csökkent. Ennyit ér a figyelem. Javult a hangulat és pénzbe sem került. Nem mi találtuk fel, de sokszor elég figyelni, és átvenni a másutt bevált, jó gyakorlatokat. Az órás kört a jövőben szeretnénk kiterjeszteni más klinikákra is.

Cívishír: „Elfogadhatatlan, hogy országos szinten óriási kiadásokat fordítunk a daganatos betegek ellátására, és ennek eredményét sehol nem látjuk: majd minden egyes mutatóban az utolsók között vagyunk.” Ezt öntől idézzük. Hol a baj?
Berényi Ervin: A betegnek nem szabad az ellátórendszerben bolyongania hónapokon keresztül. A lehető leggyorsabb ellátás szükséges, különösen igaz ez a daganatos betegekre. Elfogadhatatlan, hogy egy tumoros diagnózis után a lehető legrövidebb időn belül ne kezdődjön el a megfelelő terápia. Ha ezt a kényes betegutat vizsgáljuk, akkor az első lépés, hogy az érintett panasszal fordul a háziorvosához. Ekkor a kérdés az, hogy a háziorvos miként jár el, mikor derül ki az, hogy a betegnek daganata van? Felébred-e a gyanú? Mert amennyiben igen, úgy beindul a rendszer egy úgynevezett 14 napos szabállyal: ez azt jelenti, hogy minden egyes ilyen betegnél a gyanútól számított 14 napon belül meg kell történjenek a képalkotó vizsgálatok. Ez akkor is így van, ha egyébként a CT-re (komputertomográfia) 2-3 hónapos, a MR-re (mágneses rezonancia) 4-5 hónapos előjegyzéseink vannak. A felvételek ezután leletezésre kerülnek, ha szükséges, a daganatból mintát vesznek. Ez a patológiai (kórtani) elemzés az alkalmazott módszertől függően 7-10 napot vesz igénybe. Ezekből következően mintegy 24 nap után össze kell ülnie az adott onkoteamnek a beteg esetében szükséges, szigorú irányelvek mentén zajló teendők végigbeszélésére. Ez kőkemény, megkövetelendő rend, nincs pardon. Januárban átadjuk a sugárterápia befejezett épületét, ahol két központi onkoteam dolgozik majd hétfő reggeltől péntek estig multimédiás eszközök segítségével. Betegvizsgálatra is lesz lehetőségük az érintett részvételével. Az onkoteameknek minden egyes döntést a beteg tudomására kell hoznia, s ezek elfogadásával indulhat a daganatos betegségek kezelése. A terápiának az erős gyanútól számított 40 napon belül el kell kezdődnie. Ennél korábban a döntésekhez szükséges információk megszerzése miatt nem lehet elkezdeni a kezelést.

Cívishír: A hálapénzt nem tiltja teljesen a jelenlegi jogi szabályozás, hanem az adott egészségügyi szolgáltató vezetője döntheti el, hogy szabad-e bizonyos feltételekkel vagy sem. Hogyan rendelkezett?
Berényi Ervin: Nem szabad előre adni, nem szabad részletekben adni és nem lehetséges a hálapénzből előnyt kovácsolni, vagyis ezáltal befolyásolni a szolgáltatást. Vékony a határ. A nem megengedett hálaszolgáltatás a korrupciós bűncselekmények közé tartozik, a múlt évben két személy munkaviszonyát szüntettem meg ebből az okból.

Cívishír: Több, korábban kiszervezett egészségügyi szolgáltatást ismét a klinikai központ végez. Tavaly például az államilag támogatott lombikbébiprogram és a képalkotó diagnosztika egyik nagy területe, a radiológia is „visszatért”. Mit profitáltak ebből?
Berényi Ervin: A lombikbébiprogramot végző Kaáli Intézet és a radiológiai képalkotást végző Affidea Magyarország Kft. szerződése lejárt, és ezeket a szolgáltatásokat a Debreceni Egyetem nem kívánta újra pályáztatni. Az eszközeink és a szakértelmünk is biztosított ezekhez a feladatokhoz. Mellesleg két profittermelő ágazatról beszélünk. Kiszervezett működtetés esetében a nyereséget a külső szolgáltató vállalkozás kiveszi a rendszerből. Ha azonban ezek a jól üzemeltethető területek kiesnek a komplex ellátórendszerből, akkor az egész rendszernek megbillen a financiális egyensúlya. Ha ezek a szolgáltatások a Debreceni Egyetemnél maradnak, úgy több pénz áll rendelkezésre az olyan alulfinanszírozott szakmák fenntartására, anyagi ösztönzésére, mint a neurológia, a gyermekgyógyászat bizonyos szegmensei, a sürgősségi, az aneszteziológiai és az intenzíves ellátás, a sebészet vagy a traumatológia. A korábban kiszervezett tevékenységek közül időközben a mammográfiás emlőszűrés is visszatért a Debreceni Egyetemhez az Echo Kft-től. 2019-ben ezek a visszatérő szolgáltatások várhatóan 600-700 millió forintos „nyereséget” hoznak az intézmény számára.

Cívishír: Milyen tevékenységeket vesznek még vissza?
Berényi Ervin: Maradjunk annyiban, hogy minden ilyen területet folyamatosan ellenőrzünk és rendkívül alapos elemzéseket követően hozza meg a döntést az egyetem. A nukleáris medicina, a gammakés és a sejtterápia egyaránt felülvizsgálandó e tekintetben.

Cívishír: A Kaáli Intézettel való szakításkor egyesek aggódtak, hogy az „állami” szolgáltatás nem lesz olyan színvonalas.
Berényi Ervin: A lombikbébiprogram a természeténél fogva rendkívül érzékeny terület. A Kaáli Intézet a kilencvenes években jelent meg Magyarországon, vállalkozóként terjeszkedve egy, az állam által nyitva hagyott piaci rést kihasználva. A Debreceni Egyetem mai vezetése számára az első pillanattól kezdve egyértelmű volt, hogy 2017 végén, a tízéves szerződés lejártát követően saját kezébe veszi a területet. Tesszük ezt azért, hogy a lehető legmagasabb szintű ellátást tudjuk biztosítani a gyermekre váróknak. Amikor egy cég a profitért üzemeltet egy egészségügyi vállalkozást, akkor a költséghatékonyság szempontjából igyekszik a legoptimalizáltabb működésre. Erre nyilván mi is törekszünk, de teljesen más a helyzetünk, hiszen külső segítségre is építhetünk. Kormányzati támogatásból korszerűsíthettük az eszközparkunkat, továbbá hamarosan elindulhat egy direkt e célra tervezett központ megépítése zöldmezős beruházásban. A kérdésre válaszolva, az egyetemi Asszisztált Reprodukciós Centrum technikai színvonala magasabb, mint a korábbi szolgálatóé, eredményesebb és nagyobb teljesítményű is a tevékenység. Hangsúlyoznám továbbá, hogy nem szelektáljuk a gyermekre vágyókat az életkoruk alapján, mint több helyen az országban.

Cívishír: Egyes szakrendelésekre hiába foglal időpontot az ember, az egy órán túli várakozási idő is rendszeresen előfordul. Lehet ezt valamilyen módon hatékonyan kezelni?
Berényi Ervin: Ez komoly probléma mindenütt,
az ellátóhelyek előjegyzési rendszerei ugyanis meglehetősen vegyes képet mutatnak. Az egyik szakrendelés közmegelégedésre működtetik az elektronikus előjegyzést, a másikon meg még papíralapon vezetik. Én azt szorgalmazom, hogy minden ellátóhelyen az előbbit használják, ezt azonban csupán parancsszóra nem lehet bevezetni egyik napról a másikra. Ez ennél összetettebb, a szakrendeléseket és az azokat kiszolgáló diagnosztikai rendszereket kell egymáshoz illeszteni, ami hosszabb időt vesz igénybe. Másrészt tényleg ki kell irtani azokat a betegeket irritáló jelenségeket, hogy valaki előbb bemegy, pedig egy órával később érkezett – és most nem a sürgősségi esetekre gondolok.

Cívishír: Ki lehet irtani?
Berényi Ervin: Igen, és ebben nagyon eltökélt vagyok. Tizenöt éve még nem gondoltuk, hogy a bankban, a hivatalban egy gombnyomással kiderül, hányadikok vagyunk a sorban, s körülbelül a várakozási időt is megbecsülhetjük. Akkor miért ne működhetne ez egy kórházban? Persze, nálunk azért bonyolultabb a helyzet, hiszen ezek a lassan száz éves klinikák nem ekkora betegforgalomra épültek. Igaz, hogy racionalizálni kell a járóbeteg-ellátást, de addig is szükséges üzemeltetni az elektronikus előjegyzést. Ennek érdekében pedig minden egyes szakmával le kell játszani, hogy nem akkor van a szakrendelés, amikor az adott orvosnak az tetszik, hanem ahogyan az a rendszerhez illeszthető.

Cívishír: Azt mondják, a szakemberhiány a gyermekklinikán és a belgyógyászat területén a legkritikusabb.
Berényi Ervin: Ezeknél sokkal égetőbb az érsebészet humánerőforrás-helyzete, ugyanis nagyon kevés érsebész van az országban. Részben ezért, az erőforrások összevonása, a harmonizálás érdekében alakítottuk át a sebészeti ellátás működését, amiről már beszéltem korábban. Az érsebészekért komoly harc folyik az egészségügyi szolgáltatók között, ezeket a szakembereket jól meg kell fizetni. Mi rendelkezünk kiváló munkatársakkal, de tenni kell azért, hogy ez így is maradjon.

Cívishír: Új, centralizált járóbeteg-ellátó központot építenének, hogy áll a terv?
Berényi Ervin: A megvalósíthatósági tanulmány elkészült mind a járóbetegközpontra, mind a sürgősségi központra vonatkozóan. Ezt a tanulmányt a Debreceni Egyetem azért rendelte meg, hogy a szükséges kormánydöntés megszületése esetén azonnal kiírhassuk az épület tervpályázatát. Az orvos szakmák részéről részletesen végiggondoltuk a rendelők számát, elhelyezését, vagyis letetettük az asztalra azt, amit megvalósítanánk egy ilyen központ révén. Azt egyelőre nem tudom megmondani, hogy a döntés mikor születik meg ebben a kérdésben.

Cívishír: Ma sokan úgy gondolkodnak, hogy attól az orvostól, aki egyszerre dolgozik az állami ellátásban és magánzóként, a magánrendelésen kapnak jobb szolgáltatást. Hogyan lehet változtatni ezen a felfogáson?
Berényi Ervin: Hiszek abban, hogy ez a gondolkodásmód megváltoztatható. Ha az ellátás kulturált környezetben történik, ha normális elektronikus behívórendszer működik, ha átlátható a működés, azaz a gyógyítás minőségi teljesítményéről van adat ki- és befelé, ha látjuk, hogy a vezetés elkötelezett a minőségi munkavégzés irányában, akkor a beteg is bízhat. Ebben az esetben a régi beidegződések is változnak. Hiszek abban, hogy erre képes az állami ellátórendszer, és mi azért dolgozunk, hogy ez a szemléletváltás minél hamarabb bekövetkezzen. Ugyanakkor fontos azt is hangsúlyozni, hogy szükség van a szintén jól szabályozott és átlátható magánellátásra is – csak pontosan meg kell határozni azokat a pontokat és módszereket, ahol a kettő egymást támogatva, szervesen kiegészítve képes működni, figyelembe véve egy régió szakember-helyzetét és feladatait.

Ratalics László

Debreceni EgyetemDebrecenegészségügyinterjúKlinikai KözpontBerényi ErvinDEKK

Szóljon hozzá!

Hirdetés

.