A kormány jóindulatától függ a debreceni nagyberuházás
Bonyolódik a Csokonai Színház ügye.
Eddig úgy volt, hogy a teátrumi épület felújítását, korszerűsítését abból a bruttó 6,35 milliárd forintból finanszírozzák, amelyet Debrecen a Modern Városok Programban (MVP) a központi költségvetésből kapott. Erről, ugye, még 2015 májusában írt alá megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök Papp László polgármesterrel (megjegyezzük, ez a szerződés tartalmazta azt is, hogy a kormány 21 milliárd forinttal támogatja a főpályaudvar-projektet, amiből tudjuk mi lett…).
Hosszas előkészítést és tervezést követően 2020 elején sikerült kiírni a kivitelezésről szóló ajánlatkérést, amelynek határidejét több körben muszáj volt meghosszabbítani az ajánlatok elmaradása miatt.
Figyelmeztető jelként, hogy megint csak nem lesz elegendő az a pénz, amit az MVP keretében a város kapott, Debrecen polgármestere április végén – a veszélyhelyzetben gyakorolva a közgyűlés ráruházott döntési jogát – előzetes kötelezettségvállalásról határozott az önkormányzat 2021-es költségvetésének terhére legfeljebb bruttó 3,2 milliárd forint erejéig (a döntés lebegteti, hogy a városvezetés más forrást is megcéloz a pénz előteremtése érdekében).
Mára érthetővé vált, hogy miért.
Az önkormányzati média ugyanis arról ír, hogy közben sikerült lezárni a kivitelezési közbeszerzést. Legalábbis abban a formában, hogy a beérkezett két pályázat közül elfogadták a számos nagyberuházást végző debreceni Hunép Zrt. nettó 9,6 milliárd forintos ajánlatát. Mármint feltételesen – ha sikerül megszereznie a városnak ezt a pénzt, akkor indulhat csak el a munka, egészen pontosan a szerződés akkor lép hatályba.
A pénz biztosítására két lehetőség van: további forrást kérni a kormánytól vagy kifizetni a város pénzéből. Központi forrásért kuncsorogni első pillantásra kockázatos, hiszen úgy járhatunk, mint a főpályaudvarral, magyarul elhajtanak. Saját erőre támaszkodni most, amikor a járvány miatt összedőlt több önkormányzati cég 2020-as költségvetése a bevételi oldalon, illúzió.
Reményt a Csokonai sikeres felújítására az adhat, hogy a napokban bejelentett Debrecen 2030 ígérvényei között a színházberuházásokat is emlegették azok, akik pontosan tisztában vannak a finanszírozás előbb taglalt nehézségeivel. Vagyis úgy tűnik, hogy a kormány kész mélyebben a zsebébe nyúlni.
Utóirat: az Aquaticum Strand esetében hasonlóan kúsztak fel a költségek. 2015 májusában Orbánék még azt gondolták, egy 4 milliárdos fejlesztési programba a strandfürdő belefér. 2018-ban már 8,6 milliárdos költséggel futott a projekt, amelyik még az utolsó fázisban is több százmillióval drágult, hogy a végén (?) beleférjen (?) 9,5 milliárd forintba.
RaL
