Hirdetés

Ne várj a halálos ágyadig, vállald fel önmagad!

civishir.hu

2012.07.24. 08:09

Ne várj a halálos ágyadig, vállald fel önmagad!
(Fotó: magánarchívum)

Itt tartunk, a haldoklók üzenik meg az élőknek az igazságot. De legalább most megvan! HeGergAnd jegyzete

Hirdetés

Hirdetés

Egy ausztrál ápolónő kedvesen odasuhintott a szigorú racionalitásban apróra összegömbölyödve kuporgó, semmit nem vállaló, félős világnak. Fogta magát, és leírta, miről beszélnek az általa gondozott haldoklók, mik azok, amiket leginkább bánnak az életükben. Lássuk!

Bárcsak éltem volna a saját életem, ahelyett, hogy megfelelek másoknak! Bárcsak dolgoztam volna kevesebbet, bárcsak mutattam volna ki az érzéseimet, bárcsak ne hanyagoltam volna el a barátaimat! Bárcsak választottam volna a boldogabb életet, ahelyett hogy beleragadok a megszokott régi mintákba!

Bronnie Ware többéves tapasztalata szerint a haldoklók a fenti hiányosságokat nem kényszerpályával magyarázzák, hanem saját rossz döntéseikkel, ahogy visszatekintenek az életükre. „A legtöbb ember még álmai felét sem váltotta valóra, és tudatában van annak, hogy ez a saját döntéseinek következménye.”

Az ápolónő üzenete egy éve ért el, akkor még keringő körlevél formájában. Idén megjelent belőle egy könyv, mire aztán a magyar média is felkapta, és a közösségi oldalakon is szépen végigpörgött a hír. Nemrég pedig az egyik legolvasottabb hazai portál vezércikként hozta le, és a könyv is igencsak kapós az eddigi adatok szerint.

Egyrészt jó látni, hogy a téma huszárosan, akvapónisan ki tudott törni a sokszor sületlenségeket röptető körlevelek világából, másrészt az élénk fogadtatása jelzi, hogy valami tényleg nincs rendben bennünk. Az emberek elemi erővel érzik, hogy nagyon könnyen juthatnak ugyanilyen helyzetbe és ugyanezekre a megállapításokra életük végén.

Egyszerű történet. E pillanatban itt tart a civilizáció. Az elnyomott jobb agyfélteke üzent a teljhatalommal bíró bal agyféltekének. A haldoklóknál egyéni szinten üzent, a cikkekben, levelekben és a könyvben pedig az emberiség szintjén. Az intuitív, belülről jövő dolgok elnyomása hosszú távon eredménytelenségbe és boldogtalanságba vezet!

Mit lehet tenni? A küldetés annál szebb, minél kevésbé támogatja jobb agyfélteke felszínre kerülését a környező világ. A legelső dolog, amit megtehetek, hogy megállítom fél napra az életem, végigjárok egy békés bükkerdőt, és megkérdezem, mit bánnék leginkább, ha most kellene meghalnom. A válaszok meglesznek, a többi bátorság kérdése.

HeGergAnd

Szóljon hozzá!

Hirdetés

Hirdetés

.