Villámlátogatás: a csökmői fejlesztéseken a kormánybiztos szeme
– A Magyar Falu Program 2018-as meghirdetésétől kezdve folyamatosan kérdezzük meg a résztvevőket, jellemzően az országgyűlési képviselőkön, települési társulásokon, polgármestereken keresztül, hogy mit szeretnének a programban. Járjuk az országot, gyűjtjük a tapasztalatokat, ha kell beavatkozunk, javítjuk a pályázati rendszert, hogy még inkább a valós igényekhez igazodjon. Ebben a folymatban érkeztünk most el Csökmőre, ahol Nagy Tibor polgármesterrel és Vitányi István országgyűlési képviselővel tekintjük át a csökmői beruházásokat, és nézünk a következő évek fejlesztéseire – válaszolta a Cívishír kérdésére Gyopáros Alpár, a Magyar Falu Program kormánybiztosa a július 19-én délelőtt Csökmőn tett látogatása alkalmával.
A kormánybiztos beszélt a program céljáról, arról, hogy az Európai Uniós rendkívül bonyolult és lassú pályázati rendszere helyett szerettek volna megalkotni a helyi igényeket kielégítő, csak hazai forrásból táplálkozó, önerő nélküli, egyszerű és nagyon gyors pályázati rendszert.
A Magyar Falu Programban a pályázati kiírástól 60 nap áll rendelkezésre a pályázat benyújtására, és onnan számított újabb 60 nap múlva nyerteseket hirdetnek, és öt napon belül már a kedvezményezett számláján van a pénz.
Ha pedig az önkormányzatok, szervezetek ezen az időn is akarnak szűkíteni, akkor már a pályázati eljárás közben elvégezhetik a beszerzési eljárást, feltételes szerződést tudnak kötni a kivitelezővel, és így a pályázati eredmény kihirdetése után gyakorlatilag át lehet adni a munkaterületet. Ugyanis – részletezte a politikus – az uniós pályázatoknál a pályázat beadása és a kivitelezés megkezdése között sok idő telik el, eközben megdrágultak a költségek, a pályázati támogatás és a valós bekerülési költség közötti különbséget pedig az önkormányzatoknak kellett megfizetni.
– Amit a Magyar Falu Programban megteszünk, azt a falun élő lakosság életminőségének javítása és a demográfia kedvező irányú változása miatt tesszük. A program résztvevői számíthatnak az állami mellékúthálózat fejlesztésére, az otthonteremtési falusi CSOK-ra, az eddigi népszerű pályázati felhívásokra, például a kommunális eszközök beszerzését, önkormányzati utcák és járdák fejlesztését segítő pályázatokra. Köszönhetően az ilyen falujárásoknak, tapasztalatcseréknek, évről-évre jelentkezünk újdonságokkal, amennyiben a költségvetés azt lehetővé teszi – folytatta Gyopáros Alpár. – Az idén mintegy 75 milliárd forint áll rendelkezésre az ötezer főnél alacsonyabb lélekszámú települések fejlesztésére. Ebben van egy 50 milliárdot meghaladó összeg a falusi CSOK-ra és 10 milliárd az állami fenntartású, négy és öt számjegyű utak javítására.10 milliárd forintos keretösszeget nyitottunk meg az épületinfrastruktúrára és gépjárműbeszerzésekre. Még mindig nagyon népszerű a falu- és tanyagondnoki jármű-, továbbá a kommunális eszközbeszerzési pályázatunk. Ez utóbbi a közterületek karbantartását végző közmunkások kézi erővel végzett munkáját kiváltó gépbeszerzéseket jelenti.
Július 12-én lejárt az önkormányzati utak, járdák, kerékpárutak fejlesztését célzó pályázatunk, eredményt augusztus végén, szeptember elején hirdetünk. Folytatjuk a falusi CSOK-ot, mégpedig 50 százalékkal megemelt igényelhető támogatással, amit a faluban élő családok igényelhetnek a házuk korszerűsítésére, bővítésére, megvásárlására, megépítésére. Folytatjuk az állami mellékúthálózat minőségjavítását is. Ebben komoly sikereket értünk el, hiszen alig több mint négy év alatt négyezer kilométert meghaladó hosszban újítottunk fel négy- és öt számjegyű utat. Erre azért volt szükség, mert a kormányzat a Modern Városok Programban meghirdette, hogy minden megyei jogú várost beköt a hazai autópálya-hálózatba. A meghirdetéskor 14 ilyen város volt, most 21-nél tartunk. Jó tempóban épülnek a gyorsforgalmi útjaink, miközben a mellékúthálózat leromlott, ezért indítottuk el a falusi útprogramot. Idén további 65 szakaszon történik beavatkozás szerte az országban több mint 10 milliárd forint értékben – sorolta a kormánybiztos. Gyopáros Alpár hozzáfűzte, hogy az infrastrukturális beruházások gyakorlatilag Magyarország minden falujába eljutottak. Az igazán nagy eredményt azonban a demográfiában látják. Mint mondta, a program indulásakor aláírta volna, ha valaki azt mondja neki, hogy öt év elteltével lassul a falvak népességszám csökkenése. Ezzel szemben azt tapasztalják, hogy több faluban növekszik a lakosságszám, tehát egy jelentős demográfiai fordulatot értek el.
Út, járda, parkoló, gázkazán, közösségi tér
Nagy Tibor, Csökmő polgármestere a Cívishírnek számot adott települése fejlődéséről. A Magyar Falu Program támogatásával korábban már számos beruházást tudtak megvalósítani, viszont ennek finanszírozásával most is vannak fejlesztéseik. Mint fogalmazott, örülnek ennek a támogatási lehetőségnek, mert az gyors, önerő nélküli, előfinanszírozott és valóban a jelenleg 1870 lakosú települése legfontosabb igényeire tudják szabni. Befejezés előtt áll a polgármesteri hivatal fűtéskorszerűsítése, amiben a régi gázkazán új és korszerűbbre cserélése, új kémény építése, a radiátorok thermofejjel történő ellátása szerepel ötmillió forintból. Ezzel mintegy 30 százalékos költségmegtakarítás érhető el. 10 millió forintot nyertek a Széchenyi utca 250 méteres szakaszának újraaszfaltozására. A Vörösmarty utcán járdaépítésre beadtak egy pályázati támogatásigényt.
Az európai uniós és hazai vegyes finanszírozású TOP Plusz 100 milliós támogatásából a Vörösmarty és a Táncsics utca egy része kap aszfaltburkolatot, továbbá a Széchenyi utcai út hiányzó részére kerül új kopóréteg. Befejezéshez közeledik az általános iskola előtt egy 15 gépkocsiállásos parkolóhely megépítése, az iskola udvarán egy 10x20 méteres rekortánborítású sportpálya kialakítása, valamint a régi óvoda épületénél ez akadálymentesített, rendezvények megtartására alkalmas közösségi tér létesítése. Mindezt 50 millió forintból valósítják meg.
