Már nem hihető a debreceni sajtófotó-kiállítás eltüntetéséről szóló „duma”

Bár a Csapó utcai sajtófotó-kiállítás idő előtti elbontását a debreceni önkormányzat a karneváli tömeggel összefüggő „biztonsági okokkal” magyarázta, a tablók augusztus 20. után sem kerültek vissza; a Cívishír kérdéseire Papp László polgármester már úgy nyilatkozott, „elgondolkodnak arról, hogy 2025-ben megrendezik-e az eseményt vagy sem”. Állítólagos információk szerint az orosz diplomácia kritizálta a tavalyi kiállítás egyes képeit, ezért a nagykövetségnél és a debreceni főkonzulátusnál is érdeklődtünk.

Tisztázzuk: a sajtófotó-kiállításon a kormányzathoz lojális és a kritikus lapok, portálok fotósai és szabadúszók egyaránt felülethez jutottak. Több mint 300 felvétel, változatos témák, portrék, hír-, sport-, természetfotók, képriportok. Az alkotások között értelemszerűen vannak, mindig vannak kormányzati, pártpolitikai szempontból érzékenyebbek: most a pedagógusbérek miatti diáktüntetések, egy kilakoltatás képriportja és a donbaszi front ukrán oldalán készült képek lehettek ilyenek. Ugyanakkor ezek aránya – megszámoltuk – a teljes képanyag tizedét sem érte el.

A kiállítást – már hosszú ideje ez a gyakorlat – a vidéki városok közül Debrecenben mutatják be először. A képeket éveken keresztül a Kölcsey Központban lehetett megtekinteni, majd az eseményt 2021-ben a belvárosba, a Csapó utcai virágpiachoz helyezték át és a karneváli hét részévé tették. Ez olyan nagyot lökött a látogatottságán, hogy a város rendezvényszervező cége, a Főnix ügyvezetője a 2022-es üzleti jelentésében azt írta, a „Csapó utca nagyon jó választás volt, rengetegen látták a kiállított anyagot ebben a frekventált időszakban”. A jelentést a városi közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta. Biztonsági aggályok 2023-ban sem vetődtek fel, a beszámoló szerint a sajtófotó-kiállításnak akkor körülbelül 30 ezer nézője volt. Ez az ilyen jellegű eseményeknél kiemelkedően magas szám, amiben nyilvánvalóan kulcsszerepe van annak, hogy a városközpontban olyanok is beleütköznek a fotókba, akik egyébként nem mennének el egy ilyen tárlatra.

Ilyen előzmények ismeretében nyitotta meg az idei, 42. Magyar Sajtófotó Kiállítást augusztus 13-án Mészáros Réka (a Főnix ügyvezetője), Bánkuti András (a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporterek Szakosztályának elnöke, a rendezvény kurátor-rendezője) és Czeglédi Zsolt (debreceni fotóriporter, MTI), akinek két díjazott sportfotója is szerepel a tárlaton. Biztonsági aggodalmakról és egyéb aggályokról szó nem esett. A kiállítás szeptember 8-ig maradt volna Debrecenben, ehhez képest augusztus 17-én pánikszerűen elbontották.

Irány… kelet?

A tablók eltávolítására – mint említettük – a virágkarneváli tömeggel összefüggő biztonsági okokat hozott fel az önkormányzat a sajtóérdeklődésre kiadott nyúlfarknyi kommünikében. Papp László az ATV-nek úgy nyilatkozott, a kollégái döntöttek így, míg az ő megítélése szerint a karneváli hét egyébként is annyira programdús, hogy a sajtófotó-kiállítást nem kíséri akkora érdeklődés. Megtaláljuk majd a módját, hogy bemutassuk majd ezeket a sajtófotókat – tette hozzá.

Ehhez képest augusztus 23-án a polgármester a Cívishír kérdésére úgy válaszolt, „még nem egyeztetettek a kollégákkal” a tárlatról. S bár azt mondta, a jövő héten ez megtörténik, a következő mondata arra enged következtetni, hogy a kiállítás debreceni jövője bizonytalan.

„Szerintem a történet kicsit túl van lihegve. A helyzet az, hogy a virágkarneválon volt száz rendezvény, ez a százegyedik. Az elhelyezése nem volt megfelelő, a kollégáknak ez volt a véleménye, amit elfogadok. S majd gondolkodunk arról, hogy jövőre megrendezzük-e vagy sem. Ez a válaszom” – idézzük őt szó szerint.

Papp László szerint minden évben végig kell gondolni, hogy milyen programok alkossák a virágkarneváli hetet, azaz egyes elemeket elhagynak belőle, másokat beletesznek. – Legkorábban a jövő év folyamán, a karneváli programokról szóló döntéshozatal idején tudunk arról gondolkodni, hogy rendezünk-e sajtófotó-kiállítást vagy sem – mondta.

Felvetésünkre, hogy a mostani aggályok hogyhogy nem fogalmazódtak meg az idei tervezés során, úgy reagált: ő nem foglalkozott a témával, de elfogadta a kollégái döntését és a felelősséget is vállalja érte. Ő egyébként nem látta a fotókat. „Nem emlékszem ilyenre és nem hiszem, hogy ebből a szempontból az orosz főkonzul kritikája lenne meghatározó” – közölte, amikor arról kérdeztük, kapott-e kritikát az elmúlt években a sajtófotók miatt, továbbá tud-e arról, hogy a debreceni orosz főkonzul tavaly nemtetszését fejezte ki az orosz-ukrán háború képriportos megjelenítése miatt.

Ezt a szálat elvarrandó, írásban kerestük meg az orosz nagykövetséget és a helyi főkonzulátust. Előbbi helyről nem, az Arany János utcáról viszont válaszoltak. Mint írták, a 2022 augusztusában idehelyezett főkonzul, Konsztantyin Leonyidovics Dracsevszkij nem kapott meghívást a kiállítás megnyitására vagy felkeresésére. Arra viszont nem reagáltak, hogy a diplomata megnézte-e az idei képeket. Amelyek között idén is találhatott fotósorozatot az oroszok agressziójáról Vörös Szabolcsnak (Válasz Online) köszönhetően. A főkonzulátussal levelezve, Vörös Szabolcsra utalva azt is írták, hogy „a bemutatott művek alapján nehéz megítélni mind a 42. Magyar Sajtófotó Kiállítás, mind a fotós munkásságának színvonalát”. Dracsevszkij egyébként a tavalyi főkonzulátusi Győzelemi-napi megemlékezésen „Z” betűs bőrdzsekit viselt (A Z jelentése запад »zapad«, azaz nyugat – konkrétan a nyugatra tartó gyalogságot jelöli, általánosságban a Kreml birodalmi ambícióit szimbolizálja).

Üzenet a döbrögiknek

A már említett Bánkuti András a „legrosszabb, az ötvenes éveket idéző eljárásnak” tartja a történteket, ami „méltatlan és sértő a helyi kulturális élet szereplőihez és a fotóriporteri szakmára nézve”. A Cívishírnek pár nappal a virágkarnevál után azt mondta, továbbra sem kapott értesítést arról, hogy egyáltalán kiállítják-e újra a jelenleg a Kölcsey Központ tárolt képeket. 

– Amennyiben a tárlatot napokon belül ismét elérhetővé teszik a közönség számára, akkor több esélyét látom annak, hogy a következő években is elhozzuk Debrecenbe. Ez a lépés nem méltó ahhoz a településhez, amelyik létrehozta a MODEM-et és az elmúlt években többször szerette volna elnyerni az Európa kulturális fővárosa címet (sajnos sikertelenül). A hírek, az én akaratomtól függetlenül, már a külföldi sajtóhoz is eljutottak, ami segíteni biztosan nem fogja Debrecen nemzetközi pályázatait. Nem tartom kívánatosnak, hogy ilyen-olyan döbrögik szóljanak bele egy-egy művészeti esemény sorsába. Ahogy azt sem, hogy maguk a kiállítók kezdjenek öncenzúrába a megjelenés érdekében – hangsúlyozta a fotóriporter, aki a kiállítás minőségére nézve bántónak érzi a debreceni polgármester ATV-nek adott nyilatkozatát. Az biztos, hogy a fotókat vagy egyben állítják ki, vagy sehogy, a megbontásuk, a „szemezgetés” kizárt.

Emberek, nincs itt semmi látnivaló!

Mondjunk-e bármit ezek után? Annyit talán igen, hogy a jelenlegi tudásunk szerint a történteknek feltehetően kétféle oka lehet. A biztonsági aggályokról szóló önkormányzati közlés – már elnézést – „bullshit”, hantázás, kamu. A Csapó utcai helyszínt maga a rendezvényszervező önkormányzati cég dicsérte, az augusztus 13-i megnyitón nyoma sem volt kétségeknek, néhány éve még a Kossuth teret és a Piac utcát is bevonták egy nagyszabású természetfotó-kiállításba (éppen Papp László nyitotta meg). Augusztus 20-án, de előzőleg is a hőség uralta az időjárást, viharról nem érkezett riasztás.

A körülmények ismeretében inkább néhány fotó válthatott ki ellenérzéseket kormányzati vagy pártpolitikai vonalon. Lehetséges, hogy az orosz főkonzul – látva a donbaszi képsorozatot – ezúttal magasabb szintekre vitte a pufogását, és ennek az eredményét láthattuk.

Valószínűbb azonban, hogy helyi fideszes döntéshozók (vagy egy idelátogató potentát?) keze van a bezárásban. Egyszerűen csak most szembesültek a kiállítás tartalmával és úgy ítélték meg, hogy összességében rosszul jönnek ki belőle. 

Nem kell túlgondolni: a júniusi EP-választáson a jómódúak által lakott debreceni városrészekben a Tisza Párt felülmúlta a Fideszt, s összességében mindössze 3,2 százalék különbség volt a két politikai erő között (egyelőre a kormánypárt javára, amelyik 40,7 százalékot ért el Magyarék 37,5 százalékával szemben). Egy ilyen helyzetben, amikor záródni látszik az olló, simán gondolhatták a Fidesznél úgy, hogy nem hiányzik nekik a pedagógusbér-emelésekről készült sajtófotók Csapó utcai népszerűsítése.  

Hogy egy ilyen döntés javít-e a helyzetükön vagy éppenséggel tovább ront, arról a közönség fog véleményt mondani, amikor a kép-mutatás is mérlegre kerül.

Ratalics László

Frissítés: a kiállítás augusztus 30-án újra elérhetővé vált – a kevésbé frekventált Baltazár Dezső téren.