Klímaforgatókönyv: papírforma ez a perzselő hőség
– Hozzá kell szoknunk, hogy egyre magasabb hőmérsékletű és hosszabb ideig tartó hőhullámok lesznek a Kárpát-medencében. Az a hőség, amit most tapasztalunk, pontosan illeszkedik az éghajlatváltozási trendbe, amit már jó ideje vizionálnak a téma szakértői. A július elején kezdődött hőségre jellemző, hogy nemcsak a napi hőmérsékleti rekordok dőltek és vélhetően dőlnek még meg, hanem jó esély van arra is, hogy az eddig Magyarországon hivatalosan mért legmagasabb hőmérséklet (2007. július 20. Kiskunhalas, 41,9 fok) is a múlté legyen – foglalta össze a Cívishírnek az előttünk álló napok várható időjárását Szegedi Sándor egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Meteorológia Tanszékének vezetője, akitől afelől is tudakozódtunk, mi okozza a mostani hőséget.
Az európai időjárás a Madrid–Szentpétervár tengely mentén válik durván ketté. Ettől nyugati, északnyugati irányban hűvös van, csapadékkal, tehát az óceán hatása alatt áll a terület, míg keletre, délkeletre – ide tartozik Magyarország is – a forró és száraz kontinensrész a mediterrán éghajlat jellemzőit viseli magán. Ez utóbbi helyeken is vannak ugyan zivatarok, de ezek inkább a hegyvidékeken és a térség északi részében fordulnak elő. A mostani hőségre jellemző, hogy a Kárpát-medence városai nem egy esetben melegebbek, mint a dél-olasz vidékek. Ennek pedig az az oka, hogy a mediterrán térségből érkezett meleg levegő a medencében megülepedett, és nyugalmi állapotában még egy-két fokot tovább tudott melegedni.
Mindez meddig tarthat?
Szegedi Sándor szerint nagy valószínűséggel a következő két hétben nem lesz drasztikus lehűlés, sőt az egész nyárra kitarthat az átlagnál melegebb, olykor jóval melegebb időjárás. Felfrissülést csak a hazánkat északról érintő frontok hozhatnak, amelyek szélerősödéssel és egy-egy záporral járhatnak. Tartós 20-25 fok körüli hűvös idő azonban egyelőre nincs kilátásban. Ha enyhül is a forróság – ez akár heves zivatarok hatására is végbemehet –, akkor 37-39 fokról 30-32 fokra csökkenhet a hőmérséklet néhány napra, egy-egy napra esetleg 25 fokra, majd gyorsan visszamelegszik a levegő. Ezt a meleget már strandidőnek sem lehet nevezni. A hőség, a magas UV-sugárzás, a felhőtlen égbolt miatt perzselő napsütés komoly egészségügyi kockázatot hordoz.
Egyre inkább mediterrán a klímánk
– Az éghajlatváltozáson a mediterrán hatás erősödése érhető tetten. Ezt télen a csapadékosabb, enyhébb időjárásban, míg most, nyáron a száraz forró időjárásban tapasztalhatjuk meg. Ha nem is minden nyáron, de egyre gyakrabban élhetjük át azt, ami most van – helyezi az éghajlatváltozás összefüggésébe az ezekben a napokban tapasztalható hőhullámot Szegedi Sándor. – A klímaforgatókönyvek egyik fő megállapítása a mediterrán hatások erősödése és az extrém időjárási események gyakoribbá válása. Ez most egyértelműen igazolódni látszik. Az enyhe és csapadékos telet, valamint a száraz és meleg nyarat hozó mediterrán hatások évtizedekkel ezelőtt, csupán színező elemként jelentek meg Magyarország időjárásában, ám a mostani időkben mindinkább kezd az óceáni és kontinentális hatással egyenértékűvé válni. A mostani időjárási helyzet szélsőségesen illusztrálja azt, ami a mediterrán térségben van. Régen egyszer-egyszer volt csak olyan, hogy Magyarország fölé került az Ibériai-félszigetről vagy a Szaharából idefújt por, most viszont szinte havonta előfordul ilyen, jelezve, hogy hozzánk onnan rendszeresen, gyakran érkeznek a légtömegek. Ez is határozottan utal arra, hogy mind a téli, mind a nyári időjárásunkban erősödik a mediterrán hatás.
Szegedi Sándor arról is beszélt, hogy ha nem is Hajdú-Biharban, de a mostani, szélsőségesen meleg időszakban nagy valószínűséggel megdőlhet az országos 41,9 fokos abszolút hőmérsékleti csúcs. Erre legnagyobb esély az ország déli részén van. Vármegyénkben 39-40 fokon tetőzhet a hőhullám, és azon belül is Hajdú-Bihar déli-délnyugati részén mérhetünk magasabb hőmérsékleti értékeket.
A Cívishír kutatásai szerint nem volt ez másként a múltban sem, legalábbis erről tanúskodnak az elmúlt évszázad júliusi és augusztusi napi hőmérsékleti rekordjai. Ebben pedig Szerepnek van kitüntetett helye.
Az adatok rávilágítanak arra, hogy bizony a múltban is voltak hőhullámok, sőt egy nyáron vissza-visszatérően is. Ilyen volt 1921. nyara, amikor az országos napi maximum hőmérsékleti rekordok közül Szerep többet is magáénak tudhat. Mégpedig július 25-én 40,5, 26-án 40,4, 27-én 41, 28-án 40,9, 29-én 40, 30-án pedig 40,5 fokkal tartja Szerep a napi hőmérsékleti rekordot. Aztán augusztusban még kétszer Magyarországra tört a forróság, ezt mutatják a szerepi rekord mérések: 11-én 40,6, 21-én pedig 40,8 fokon állt meg a hőmérő higanyszála. De 1917 július utolsó és augusztus első napjai is hasonlóak lehettek a maiakhoz, akkor Szerep a július 31-ei 39,4, augusztus 1-jei 40,3 és augusztus 2-ai 40,5 fokos méréssel tudhatja magának az országos csúcsot. 1922. júliusának az ez évihez hasonló időszaka volt kellemetlenül meleg. Július 11-én 38,5 fokot mértek, amit a 2024. július 11-ei Kelebián regisztrált 40,0 fok taszította a múltba; de 2022 július 12-ei 38,9 fokos rekord megmaradt a sárréti kis falunak. És mikor mérték a legmelegebbet Szerepen? 1928, július 16-án, amikor 41,1 fokig mászott fel a hőmérőben a higany. Ez az érték is természetesen országos napi maximumrekord.
– CH –
