Egy megálló megszűnne, kettő létrejönne

A városi főépítész elfogadásra javasolja a 100-as és a hozzá kapcsolódó 110-es vasúti vonal korszerűsítése érdekében készült, Debrecen közigazgatási területét érintő telepítési tanulmánytervet; a dokumentumról és a folyamat tovább léptetéséről a február 27-i közgyűlés szavaz.

Mint ismert, a forgalmas 100-as vonalon – Debrecen és Nyíregyháza között – 47 kilométernyi vasúti pályát tennének alkalmassá 160 kilométeres sebességre a jelenlegi 120 helyett. Az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium által megvalósítandó beruházás nemcsak az al- és felépítményekre terjed ki, hanem az ETCS (Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) és KÖFI (Központi forgalomellenőrzés és -irányítás) kialakítását is magában foglalja. 

Mint a Kontúr Csoport Kft. által kidolgozott telepítési tanulmánytervben olvasható, a debreceni vasúthálózat nagy jelentőségű, hiszen a Nagyállomásnál hat működő vonal forgalma jelenik meg. Nem mellékesen e vasútvonalak magát a várost is elkülönülő részekre tagolják, jelentősen meghatározva a településszerkezetét. A legfontosabb vonal a 100-as (Budapest-Záhony), a nemzetközi törzshálózat része; a kétvágányú villamosított fővonal napi forgalma Debrecen és Nyíregyháza között 44 személyvonatpár. Ezt a forgalmat az egyvágányú, dízelvontatású 110-es (Debrecen-Mátészalka) vonalról 13, míg az ugyanilyen 105-ös (Debrecen-Nyírábrány) vonalról 12 személyvonatpár növeli. 

A 100-as vonal az ország harmadik legjelentősebb teherforgalmát bonyolította az orosz-ukrán háborúig, azóta viszont az áruszállítás elenyésző mértékűvé zsugorodott. Korábban Záhonyon keresztül bonyolódott az Ukrajna, Oroszország, Közép-Ázsia és Kína közötti vasúti forgalom, ugyanis ott találkozott a keleti széles nyomtávú vasút az európaival.

Kisajátításokat is javasolnak

Debrecenben a vasútkorszerűsítéssel a Csapókert megállóhely megszűnne (ezt manapság mintegy 1300 utas használja), de létrejönne két új, Fényesudvar és Sámsonkert elnevezéssel (utóbbi nem összetévesztendő Hajdúsámson azonos nevű településrészével). A Fényesudvar megállóhely az Ótemető és Huszár Gál utcáknál lévő vasúti átjáró közelében helyezkedne el 250 méternyi utasperonnal, aluljáróval, 14 parkolóval. A Sámsonkert megállóhelyet a Szerviz úttól északra építenék ki szintén 250 méteres peronnal (lényegében a Kassai út végénél). 

A tanulmányterv szerint a Keresszegi, Tölgyfa és Zrínyi utcák mentén 2x1 sávos út és járdák épülnének, az Erdőmellék utcai szintbeni kereszteződést megszüntetnék. A Sámsoni úti vasúti átjárót aluljáróval alakítanák külön szintűvé, de beavatkoznának a Vágóhíd utcai felüljárónál is.

Apafánál, ahol a le- és felszálló utasok száma nem haladja meg a napi százat, nem épülne szélesperon, de új vágányok igen, kisebb útépítési, forgalomtechnikai fejlesztésekkel együtt.

A 2022-ben elkészült környezeti hatástanulmány alapján a beruházás nem lesz hatással a felszíni vizekre, a levegőszennyezés nem növekszik, míg zajvédelmi szempontból – többek között a majdani zajárnyékoló falaknak köszönhetően – még csökkenne is a terhelés. A rezgéscsillapítást a kivitelezés során rugalmas sínágyazással, kőbordákkal, aljpapucs építésével, kompozit anyag alkalmazásával érnék el, de egyes lakóingatlanok rezgésterhelését így sem lehet az előírt határérték alá csökkenteni. Ezért indokoltnak tartják a Keresszegi utca 59-79. szám és a Vőfély utca 1/A alatti ingatlanok kisajátítását.

Ratalics László