Hajdú-Bihar küzd a közlekedési hátrány ellen
Bár mindössze öt napirendi pont szerepelt a meghívóban, a szokásosnál jóval hosszabb ülést tartott október 31-én Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatának közgyűlése a Vármegyeháza Árpád-termében. A képviselők közel két órán át vitatták meg a vármegye közlekedésének helyzetét és fejlesztési lehetőségeit.
A napirendi pont alapját az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésfejlesztési előterjesztése adta, amelyet Tasó László miniszteri biztos egészített ki. Mint fogalmazott, a cél egyértelmű: le kell küzdeni a közlekedési versenyhátrányt. Hangsúlyozta, hogy a vármegyei székhelyek között gyorsforgalmi kapcsolatokra van szükség, a településeket összekötő úthálózatnak pedig magasabb színvonalat kell képviselnie.
Jelenleg 1938 kilométernyi gyorsforgalmi út található az országban, a kormányzati cél pedig az, hogy ezek elérjék az országhatárokat is. – A közlekedés fejlesztése a gazdaság motorja, ezért különösen fontos az útépítések folytatása – hangsúlyozta Tasó László, aki kitért arra, hogy Hajdú-Biharban a fejlesztések középpontjában Debrecen áll, majd hangsúlyozta, a város, a térség és az egész vármegye közlekedési hálózatát össze kell hangolni. A debreceni ipari övezetek megközelíthetősége kulcskérdés, ezért a közlekedési infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen.
Fejlesztési javaslatok és helyi igények
A közgyűlés tagjai több konkrét javaslatot is megfogalmaztak. Szegi Emma (Fidesz–KDNP) arról beszélt, hogy „vidéken is tudni kell élni”, ezért a települések megtartóerejét növelni kell – ebben pedig kulcsszerepe van a közlekedésnek. Példaként elmondta, hogy városában a vasútfejlesztés már európai szintű kapcsolatot biztosít a nagyvárosok felé, viszont a 4-es főút Debrecen és Hajdúszoboszló közötti szakaszának 2x2 sávosítása nem tűr halasztást.
Czeglédi Gyula (Fidesz–KDNP), Hajdúszoboszló polgármestere hozzátette: a fejlesztés kiviteli tervei elkészültek, de egyelőre nincs forrás a beruházásra. Mint mondta, ez a vármegye lakosságának csaknem egynegyedét érinti, és Debrecen fogadóképességét is javítaná, ezért az főút fejlesztésének gyorsítására parlamenti lobbit sürgetett.
Nagy Zoltán (Mi Hazánk), Hajdúböszörmény alpolgármestere két veszélyes csomópont átépítésének gyorsítását kérte a 35-ös főúton, míg Kis László (Közösen Hajdú-Biharért) a 4-es főút bővítésének akadályairól és a 42-es főút állapotáról érdeklődött. Emellett jelezte: a kisajátítási eljárások felgyorsítására is szükség lenne.
Kovács Miklós (Fidesz–KDNP), Báránd polgármestere az M4-es Püspökladány–Berettyóújfalu szakaszának előkészületeiről kérdezett, valamint a 42-es főút teljes felújítását és a teherforgalom korlátozását szorgalmazta. Tóth József (DK), Polgár polgármestere a térség kerékpárútjainak felújításáról és egy csomópont átépítéséről kért tájékoztatást.
Forráshiány, lassú előrehaladás
Tasó László válaszában elmondta: a 4-es főút négysávosítása szerepel a megvalósítási listán, de a kivitelezéshez szükséges források még hiányoznak. – A gazdaság jelenleg nem teljesít túl jól, de a Debrecen–Hajdúszoboszló közötti bővítés elkerülhetetlen – fogalmazott.
Hozzátette: a 42-es főút tehermentesítése is napirenden van, ugyanakkor rendkívül nehéz feladat. Az útdíjrendszer felülvizsgálata is folyamatban van, hogy a fuvarozókat inkább a sztrádák használatára ösztönözzék, ne a 42-es főutat terheljék. Megerősítette, hogy a hajdúböszörményi körforgalmak terveit sem felejtették el, ám a forrásbiztosítás továbbra is kihívás. – Sokszor értelmezhetetlen, miért tart ilyen sokáig a tervezés – jegyezte meg a miniszteri biztos.
A záróvitában Kis László javasolta, hogy 2026 első negyedévében számoljon be a miniszteri biztos a 4-es és 42-es főút fejlesztésének állásáról. Pajna Zoltán közgyűlési elnök (Fidesz–KDNP) azonban ezt nem tartotta reálisnak, mivel választási időszak lesz, és Tasó László sem rendelkezik erre felhatalmazással. Végül a testület nem fogadta el Kis László módosító indítványát, viszont jóváhagyta a vármegye közlekedéséről szóló előterjesztést.
Szakképzésről is szavaztak
A közgyűlés elfogadta a Berettyóújfalui és a Debreceni Szakképzési Centrum kancellárjainak beszámolóját is. Az előterjesztésekből kiderült: a gazdasági és technológiai változások felgyorsulása a munkaerőpiac rugalmasabb, gyorsan alkalmazkodó képzési rendszerét teszi szükségessé.
A két centrum 2015. július 1-je óta működik, és az elmúlt tíz évben meghatározó szerepet töltött be a vármegye oktatási és gazdasági életében. Hajdú-Bihar gazdasága kettős szerkezetű: a modern, nemzetközi tőkével működő vállalatok mellett jelen vannak a hagyományos, tőkeszegény mikrovállalkozások is. A szakképzési centrumok feladata, hogy mindkét szféra igényeihez igazodva, korszerű és versenyképes képzést nyújtsanak a fiatalok számára.
