Bárki kérdezhetett az akkumulátorgyárról a debreceni közgyűlésen
Az akkumulátorgyár miatti aggodalmak voltak a meghatározóak a debreceni önkormányzat augusztus 29-i közgyűlése alkalmával tartott közmeghallgatáson.
A népes hallgatóságot és több kérdezőt vonzó nyilvános felszólalási lehetőséget a közgyűlés elejére iktatták be, közvetlenül a Debreceni Hivatásos Tűzoltóság évenkénti beszámolóját követő képviselői kérdések és hozzászólások után. Még ennek során Nagy Imre, a Debreceni Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője közölte: a déli iparzónában felépülő nagy ipari létesítményeknél létesítményi tűzoltóságok jönnek majd létre a cégek költségére. Ezek a tűzoltóságok lényegében segítik, kiegészítik a hivatásos tűzoltóságok munkáját. Elhangzott: bár a debreceni tűzoltóságon 2023-ban kilenc új dolgozó állt munkába, a testületet elhagyók száma miatt valójában csak minimális létszámbővülésről volt szó. Az, hogy ebben lesz-e pozitív változás, nem helyben, hanem központi akaratra dől el.
Ki oltja el a tüzet, ha baj történik a déli iparzónában épülő akkumulátorgyárban, mikor, ki és hogyan értesíti a lakosságot, vetette fel Illés-Rácz Mariann (Civil Fórum Debrecen).
Debrecenben jelenleg is működnek felső küszöbértékű veszélyes üzemek, a beavatkozások belső és külső védelmi terv alapján történnek, a katasztrófavédelmi gyakorlatok rendszeresek – válaszolt a tűzoltó ezredes. A kérdésben foglalt vészhelyzet esetén a létesítményi tűzoltók avatkoznak be elsőként, de rövid időn belül a vonuló helyi hivatásos tűzoltók is bekapcsolódnak az intézkedésekbe. Ha e két állomány nem elégséges, más katasztrófavédelmi egységek is a helyszínre vonulnak beavatkozni. A veszélyes üzemekben egyébként nagyon komoly automatikus oltóberendezésekkel is gátolják a tüzek terjedését, kialakulását. A lakosságot érintő tájékoztatás kidolgozása az adott cég, a települési önkormányzat és a katasztrófavédelem közös munkája, a csatornája pedig változó, a szirénától a rádión a közösségi médiáig terjedhet.
Papp László polgármester megjegyezte, az idei év végére, 2025 elejére felállhat az a környezeti ellenőrző rendszer, amely segíteni fogja az iparterületekhez kötődő ártalmak felderítését (a beruházáshoz szükséges közbeszerzések sikeresen folynak). Ez a rendszer mindenki számára naprakész, online természeti és környezeti adatokat szolgáltat majd.
Létszámnövelést is megszabhatnak
A közmeghallgatás első felszólalója, egy középkorú nő nem kívánt bemutatkozni. Vitriolos stílusban külföldi akkumulátorgyári balesetekről, halálos füstről, 4-6 hetes kényszerű lakossági kitelepítésekről szóló sajtóhírekről beszélt arra utalva, hogy az itteni döntéshozók hibát követnek el az ilyen üzemek létesítésével. Egyebek mellett szerette volna tudni, hogy a tűzoltók, amennyiben ilyen kárhelyszínen kell beavatkozni, tudatában vannak-e az esetleges egészségügyi kockázatoknak. Az ilyen gyárakhoz köthető rákos megbetegedések emlegetése mellett értetlenségének adott hangot amiatt is, hogy repülőtér működhet a déli iparzóna mellett.
Nagy Imre szerint a tűzoltók készülnek rá, hogy ismeretlen helyen, ismeretlen anyagoknak kitéve is be tudjanak avatkozni, ez egyébként a munkavégzésük során nem példa nélküli. – A hatóságok komolyan veszik a felelőségüket és az engedélyezési folyamatokban a lehető legszigorúbb hazai szabályokat alkalmazzák. Jogosak voltak azok a korábbi észrevételek, amelyek a károsanyag-kibocsátás tekintetében nem tartották jónak a magyar jogszabályokat. Ezért a hatóságok ma már a németországi értékeket alkalmazzák. Nyilvánvalóan nem lehet teljesen kizárni egy üzemi baleset bekövetkezésének lehetőségét, de a következmények minimalizálása az engedélyezési eljárásban és a megvalósítás kontrolljába be kell épüljön – hangsúlyozta Papp László. Hozzátette: az iparterületet a repülőgépek leszállási vonalak egyáltalán nem érinti, ezért a légikikötő nem jelent veszélyt.
Pintye Andrea kérdéseire elhangzott: a város északnyugati iparzónájában felépült BMW-gyárban a termelés 2025-ben indulhat el, ugyanakkor náluk már létrejött a létesítményi tűzoltóság. A déli területen beruházó cégek még az üzemépítésnél tartanak, márpedig a létesítményi tűzoltóságot elegendő a befejező fázisban megalakítani (amennyiben a katasztrófavédelem az adott cég részére előírja ilyen egység felállítását, úgy a hiányában a működési engedély nem adható ki). Ide tartozik, hogy a létesítményi tűzoltóság felkészültségét, megfelelőségét a katasztrófavédelemnek a későbbiekben is jogszabályi kötelessége rendszeresen felmérni, s adott esetben előírhatják a létszámnövelést és a technikai fejlesztés szükségességét is.
Felszólalt Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) elnöke is. Sok kérdést írtak össze, amelyeket írott formában átadták a polgármesternek és a kirendeltségvezetőnek is. Mint mondta, civil szervezetként részt vennének a környezeti ellenőrző rendszer keretében létrehozandó monitoring bizottság munkájában, de eddig hiába jelezték ezt az igényüket az önkormányzatnál. Kifogásolta a beszerzendő levegőminőségmérő eszközöket (nem mérik a gyárak által kibocsátott összes veszélyes anyagot, említette) és arról érdeklődött, hogy miként akkreditálják a rendszer által használt műszereket.
– Mi volt abban az ipari iszapban, ami begyulladt a Vértesi úti hulladéktelepen, hosszabb időn keresztül égett, és ez a városból is látszott? Hogyan fog tudni bejutni a tűzoltóság a kínai tulajdonú területekre, hiszen ők szigorúan védik a technológiáikat? – szóltak az újabb kérdések.
Papp László közölte: a monitoring bizottság létrehozásáról még nincs meg a konkrét döntés, de azt szeretnék, hogy a hitelesség erősítése érdekében ne az önkormányzat, hanem a Debreceni Egyetem legyen az ellenőrző rendszer motorja. A polgármester a közmeghallgatás alkalmával egyeztetésre invitálta a MIAKÖ-t, bár hozzátette, tavaly nyáron az egyesület egyszer már visszautasította őt (a körülményekről ebben a cikkben írtunk).
A műszerbeszerzésekre egyetemi professzorok tettek javaslatot, ami pedig az akkreditáltságot illeti, ilyen labor folyamatos működtetése célszerűtlen és túlságosan költséges volna. Ezért az alapállapot felmérését leszámítva, amennyiben valamilyen körülmény akkreditált mérésekkel igazolt adatokat követel meg, úgy azt piaci vállalkozások révén fogják beszerezni.
Az említett iszapról Nagy Imre azt mondta, félreértésről lehet szó.
– Valóban volt idén egy szeméttelep-tüzünk, amelynek a füstje messziről látszott. A szennyvíztisztító telepről származó iszappal kevertek össze zöldhulladékot, hogy biomasszát készítsenek belőle. Ezt az anyagot utána parkokban használják növényi trágyázásra, tehát szó nincs veszélyes hulladékról. Vízzel oltottuk el a tüzet, az oltóanyagot a szeméttelep tűzivíztárolójából nyertük. Az elégett zöldhulladéknak és a vízgőznek az elegyét lehetett látni a városból. Ezt vélhették valamilyen gyanús anyagnak
– adott magyarázatot az ezredes. Megjegyezte, amióta 28 éve tűzoltó, még sosem fordult elő vele, hogy ne tudtak volna bemenni egy kárhelyszínre.
A közmeghallgatás során Lukács Zsolt is szót kért, hogy emlékezetes perceket produkáljon a közönség és a képviselők számára.
Ratalics László