„A tiszás sikert lovagolnák meg”
Jelenleg lényegében bárki hozzászólhat 3 percben a debreceni közgyűlés napirendjeihez, de szinte biztos, hogy június 25. után már nem lesz annyira vonzó ez a lehetőség. Hiszen „lakossági” vélemények kifejtésére – amennyiben a képviselők megszavazzák az erről is szóló polgármesteri előterjesztést csütörtökön – csak a közgyűlés legvégén lesz mód. A változás oka az, hogy a 2024-es választások után – néhány érdemi beszéd mellett – megszaporodtak az országos aktuálpolitikai, zömmel az Orbán-rendszert és a fideszes városvezetést támadó, ám újra és újra ugyanazokat a köröket futó hozzászólások. Az „óbalodaliak” közül Mándi László (Együtt a Cívisvárosért Egyesület) indokolatlannak és abszurdnak tartja az előterjesztést. A szintén ellenzéki Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum Debrecen Egyesület) szigorúbb polgármesteri ülésvezetést várt volna el, vagyis azt, hogy a közgyűlésen ténylegesen csak helyi ügyekben lehessen véleményt formálni a képviselőkre is vonatkozó időkeret betartásával.
A „napirendtől lényegesen eltérő, sokszor nem az önkormányzat hatáskörébe tartozó kérdéseket felvető” állampolgári hozzászólások megregulázását kívánó polgármesteri előterjesztésről a napokban részletesen írtunk. Azt Papp László is elismerte, hogy „megengedően viszonyult” ezekhez a megszólalásokhoz, senkit sem korlátozott sem időben, sem a témaválasztásban. Bár elvárta volna, hogy a szólni kívánók a napirend tartalmazához igazodjanak, valójában kevés ilyen példa akadt, miközben teret nyert az „önmegvalósítás”; néhányan visszatérően és tendenciózusan eltértek az eredeti ügyektől. Emiatt az ellenzéki térfélről is nyomás helyeződött a polgármesterre. Ugyanis az „óellenzékhez” sorolt Szikra Mozgalom debreceni megmondói előszeretettel kértek szót „állampolgári jogon”, ami nem tetszett se a Civil Fórumnak, se a Mi Hazánknak.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Civil Fórum frakcióvezetője, Gondola Zsolt Zoárd egyenesen aggasztónak nevezte, hogy választói felhatalmazás nélküli „helyi balliberális csoportok az emberek egymás ellen fordításán, állandó feszültségkeltésen dolgoznak”. – A tiszás sikert és hangulatot meglovagolva követelik a közgyűlés lemondását. Nem hagyhatjuk, hogy a városunk politikai hadszíntérré változzon az értelmes és építő jellegű közéleti viták helyett – közölte. Szerinte a közgyűlés mostani szervezeti és működési szabályzata (szmsz) is alkalmas az ilyen, nem képviselői hozzászólások keretben tartására, de a polgármester ülésvezetése túlságosan megengedőnek bizonyult. Papp László van annyira rutinos, hogy tudja, mikor kanyarodik el a hozzászóló teljesen a napirendtől és olyankor megvonhatná a szót – mondta, hozzátéve, az „óellenzéknek” el kellene fogadnia, hogy április 12-én rájuk is nemet mondtak a választók.
Mándi László – aki egy ciklussal korában a Momentum képviselője volt – korlátozónak tartja az előterjesztést, ezért az indokolatlan. – Abszurd helyzetet teremtene, hiszen a lakossági hozzászólók álláspontját a közgyűlés már csak a döntéshozatal után ismerhetné meg. Ennél már az is jobb lenne, ha a lakossági hozzászólások mindjárt az első napirendnél elhangozhatnának. Másik hátulütő, hogy mivel a közgyűlés munkaidőben zajlik (minden hónap utolsó csütörtöki napján, 9 órai kezdettel), a lakossági felszólalóknak ki kellene várnia az ülés végét, ami több órába telhet – fejtette ki.
E hozzászólások színvonalát Mándi László maga is vegyesnek tartja, ám hangsúlyozta: akadtak konstruktív, a közgondolkodást előrevivő beszédek. Szerinte ugyanakkor – az adófizetők által fenntartott politikai döntéshozó testület tagjaiként – a képviselőkben legyen kitartás végighallgatni az összes választói megnyilvánulást. Azzal sem ért egyet, hogy a polgármester a jövőben korlátozhatja a lakossági hozzászólásokat, amennyiben az nem kapcsolódik teljesen valamilyen helyi közügyhöz. Ha releváns aktuálpolitikai tartalmú a megszólalás, akkor annak Mándi László szerint helye van a közgyűlésen.
A képviselő szintén nem tartja helyesnek, hogy az ülést megelőző napon délig lehet jelezni a hozzászólási igényt, mondván, korábban is adódott olyan helyzet, amikor fontos helyi kérdés közvetlenül a közgyűlés előtti este „élesedett”. Kérdés, hogy a városvezetés mennyire rugalmasan áll majd az ilyen szituációkhoz – jegyezte meg azzal, hogy ő a megengedőbb hozzáállást támogatná. Hasonló mérlegelést igényelne a helyi és az országos ügyek megkülönböztetése. Hiszen például a szolidaritási hozzájárulás országos probléma helyi vonatkozással.
– Jobb lenne, ha csak azt írnánk elő, hogy a hozzászólónak törekednie kell a lokalitásra. S szerintem a polgármesternek is meg kellene adni a lehetőséget a válasz megtagadására, amennyiben a hozzászólás nem helyi közügyet érint. Ha például a Fidesz országos politikájáról kérdeznék fel, megtagadhatná a választ, hiszen a téma nem az ő közvetlen felelősségi körébe tartozik – részletezte.
A mi hazánkos Salánkiné Kuti Zsuzsanna úgy foglalt állást, hogy a lakossági felszólalásoknak elsősorban a helyi ügyekről és a helyi közösség érdekeiről kell szólniuk, nem pedig országos politikai vitákról, a napirendhez egyáltalán nem kapcsolódva.
– Ez az intézmény a lakosság számára volt fenntartva, nem pártpolitikai szereplőknek. Voltak előremutató felszólalások civilek részéről, ezekből én magam is sokat tanultam. De voltak olyanok is, akik ezekkel a lehetőségekkel nem méltó módon éltek.
Fontos hangsúlyozni mind az érintettek, mind a hozzájuk kapcsolódó sajtó állításai ellenére is, hogy a véleménynyilvánítás lehetősége számukra továbbra is megmarad. Csupán rendezettebb keretek között történik. Napirend után lehetőség van elmondani az észrevételeket – osztotta meg a közösségi oldalán. Megjegyezte: egy pontban változtatást fog javasolni, ha azt befogadják, úgy támogatja az előterjesztést.
Az egyik visszatérő „balliberális megmondó”, Forgács Attila (Szikra Mozgalom) a közösségi oldalán úgy reagált az előterjeszrésre, hogy a „debreceniek rájöttek, a közgyűlés pulpitusa az a hely, ahol a hatalom arcába lehet mondani a valóságot”. – Ezt a sajtó mindig lehozza. Ez kényelmetlen, főleg azután, hogy igazán nem áll jól a Fidesz csillaga, mert hullócsillag lett közben. Jön a jól ismert fideszes módszer, a szabályzat átírása és a kritikus szavak elnyomása. Ha a városvezetés magabiztos a saját teljesítményében, akkor nincs szüksége a játékszabályok egyoldalú megváltoztatására – írta.
Papp Viktor frakcióvezetővel (Fidesz–KDNP) még májusban egyeztettünk. Akkor úgy nyilatkozott, hogy a debreceni közgyűlést az ország egyik legnyitottabb testületének tartja abból a szempontból, hogy széles körben és rendszeresen biztosít hozzászólási lehetőséget a nem képviseleti joggal rendelkezők számára. Egyetértett abban, hogy bár az szmsz egyértelműen rögzíti az állampolgári hozzászólások követelményeit, egyre több ilyen felszólalás során hagyják figyelmen kívül a kötöttségeket.
– Ezek szimplán önálló politikai ambíciók megfogalmazása, anélkül, hogy az alanyai számukra sikeres önkormányzati választáson vettek volna részt. Akik politikai szerepvállalásra és közéleti szerepre törekednek, azok számára a demokratikus választások jelentik a megfelelő keretet és felhatalmazást – közölte. Kiemelte: fontosnak tartják, hogy minden debreceni polgár számára továbbra is biztosított legyen a hozzászólás lehetősége. Ugyanakkor ezek a felszólalások ténylegesen az adott napirendi ponthoz kapcsolódjanak, és attól jelentős mértékben ne térjenek el.
Ratalics László
