Két évig tartott a Fidesz türelme Debrecenben

Amennyiben június 25-én megszavazzák a városi közgyűlés szervezeti és működési szabályzatának (szmsz) módosítását, úgy a jövőben csak az ülések végén kapnának szót a lakossági hozzászólók – derül ki az erről szóló polgármesteri előterjesztésből. Bár a tervezet nem ennyire szókimondó, a cél az, hogy gátat szabjanak a napirendektől többnyire eltérő, pártpolitikai töltetű, olykor hatásvadász felszólalásoknak.

„A jelenlegi önkormányzati ciklusban felerősödött az a gyakorlat, hogy az állampolgári jogon hozzászólásra jelentkezők nem a konkrét napirendre vonatkozóan teszik meg észrevételüket, javaslatukat, hanem a napirendtől lényegesen eltérnek, sokszor nem az önkormányzat hatáskörébe tartozó kérdéseket vetnek fel” – foglalja össze Papp László az szmsz-módosítás hátterét. A lényeg az, hogy a közgyűlések során úgynevezett állampolgári jogon eddig bárki, bármelyik napirendhez hozzászólhatott, amennyiben az ülést megelőzően írásban jelezte e szándékát a polgármesternek. Az ilyen hozzászólásokra fejenként 3 percet, közgyűlésenként összesen 30 percet biztosít a rendelet. 

Hosszú éveken át alig-alig éltek a lehetőséggel, majd a 2024-es önkormányzati választások körül pezsgés volt tapasztalható. A „műfaj” debreceni történetében Lukács Zsolt a legszórakoztatóbb karakter, az ő két évvel ezelőtti standupja emlékezetesre sikeredett. Akkor a polgármester úgy zárta a reagálását, hogy az MSZP-s jogászt – aki nem tagja a közgyűlésnek – „máskor is szeretettel várják”. A szembesítő erejű debütálás színvonalától elmaradt ugyan, de Lukács vissza-visszatért a pulpitusra – és mások is feltűntek. Ezen „mások” leggyakrabban felszólaló figurája a Szikra Mozgalomhoz tartozó Fogács Attila, aki részben a debreceni közgyűlés kulisszái által építi a saját politikai megmondói státuszát. Forgácsra éppen ráillik az előterjesztés szövege: rendre és tudatosan eltér a tárgytól a saját politikai érdekeitől hajtva.

A napirendek megvitatását még inkább elhúzta, hogy bár az szmsz e hozzászólásokra 3 percet ad, a közgyűlést vezető Papp László az idő leteltével sem szakította meg a felszólalókat. Hogy gesztust gyakorolt-e, esetleg a „népharagtól” tartva nem mert élni a jogszabályok betartatásával, tulajdonképpen mindegy: egy-egy ilyen állampolgári hozzászólás – a reakciókkal együtt – már akár félórákkal, összességében akár órákkal is megnövelte a közgyűlés időtartamát.

Felszólalási jegy a közmeghallgatásokon

A mostani előterjesztés lényege, hogy a legfeljebb 3 perces időkeretet meghagyná, de a lakossági hozzászólások a közgyűlés végére kerülnének. Az ülés eddigi utolsó napirendi pontjaként – „Kérdések” címszóval – a közgyűlés tagjai kérdezhették a városvezetést mindenféle közügyekben. Ezt most „Kérdések és hozzászólások” napirendre módosítanák, s ekkor a képviselők után a „lakosság” is hozzászólásokat tehetne a közgyűlés napirendi témáitól függetlenül. Ugyanakkor kizárólag helyi közügyekben. További feltétel a hozzászólási szándék előzetesen jelzése 

• az ülés előtti napon 12 óráig írásban;
• tárgymegjelöléssel;
• a hozzászólás lényegét tartalmazóan az eszrevetelek@ph.debrecen.hu címen vagy a debrecen.hu-n;

Aki ezt elmulasztja, az nem kaphat szót – tartalmazza az előterjesztés, amely a képviselőknek és a tanácskozási joggal rendelkezőknek a személyüket érintő kérdésekre is válaszadási lehetőséget adna. Erre jelenleg csak a hozzászólások esetében van lehetőség.

A polgármester a személyes megjelenéssel zajló közmeghallgatások kapcsán is pontosítaná a rendeletet. Ily módon az önkormányzatnak a közmeghallgatásról 7 nappal korábban tájékoztatást kellene adni, míg a hozzászólni kívánók számára felszólalási jegyet vezetnének be a korrekt sorrendiség érdekében. Ezek a hozzászólások 5 perc időtartamúak lehetnének. A közmeghallgatásokon az önkormányzati képviselőknek 1 percet adnának reagálásokra.

Ratalics László