A Szentlélek eljövetelét ünneplik pünkösdkor a keresztények
A húsvét után ötven nappal tartott pünkösd – a húsvét és a karácsony mellett – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög, "ötven" jelentésű pentékoszté szóból ered.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott, május 22-i közleménye szerint pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása. Azt írták: Isten lelke húsvét után ötven nappal rejtetten, titokzatos módon, lángnyelvek formájában kiáradt Jézus anyjára, Máriára és a tanítványokra, akik erőt kaptak ahhoz, hogy Jézus tanúi legyenek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Szamariában, sőt a lélek erejével eljussanak egészen a föld végső határáig.
Az ószövetségi pünkösd jelentése és elnevezése az évszázadok során sokat változott: kezdetben aratási ünnep volt, amelyen az első termést felajánlották Istennek, de Jézus korában már bizonyosan a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe volt.
Hozzátették, hogy a Szentlélek kiáradása a tanítványokra és az Istentől kapott törvény ünnepének egybeesése gazdagítja az ünnep tartalmát: "a törvény már nemcsak kőtáblára van írva, hanem a törvény szavait befogadó emberek szívébe is".
A Szentlélek kiáradásának bibliai leírása szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. "Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket" – fogalmaztak, hozzátéve, hogy így született meg az első pünkösdkor az egyház.
A pünkösd előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik.
Pünkösdhétfőn az egyház Boldogságos Szűz Mária, az egyház anyja liturgikus emléknapját ünnepli az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2018-as döntésének értelmében – tették hozzá.
