Egyre több a veszélyeztetett gyermek Magyarországon
Tavaly Magyarországon csaknem 73 ezer gyermeket tartottak nyilván veszélyeztetettként, közülük 34 ezer volt a gyámhatóság által védelembe vett gyermek. A tartós bentlakásos és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények több mint 87 ezer ellátottat gondoztak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal szociális védelemről közzétett friss jelentéséből.
A május 20-án közölt adatok szerint 2025-ben Magyarországon 202 gyermekjóléti alapellátást nyújtó központ működött, további 668 településen az önkormányzatok összesen 707 család- és gyermekjóléti szolgálatot tartottak fenn. Az általuk nyújtott szolgáltatásokat megközelítőleg 443 ezren vették igénybe, közülük 150 ezer volt 18 év alatti.
Az azonos korcsoportba tartozó népességhez viszonyítva a szolgáltatás igénybevételének aránya Észak-Magyarországon volt a legmagasabb: ezer 0-17 évesre 118 ellátott jutott, ezzel szemben Közép-Dunántúlon 81, Nyugat-Dunántúlon 76, Pest régióban pedig 67 ellátott gyermek jutott ezer azonos korú lakosra.
A jelentésből kiderül, hogy az elmúlt két év során leginkább (68 százalékkal) a gyermekbántalmazás miatti intézkedések száma emelkedett. Markáns növekedés volt tapasztalható a gyermekkorúak vagy fiatalkorúak által elkövetett szabálysértések vagy bűncselekmények terén (37 százalékos emelkedés), továbbá az 50 tanórát meghaladó igazolatlan hiányzás okán (19 százalékos emelkedés).
A hátrányos helyzetű térségekben élő családoknak és gyermekeknek a korai és célzott fejlesztést nyújtó gyerekházak száma a kezdetektől – 2013 óta – nőtt, 2025-ben 17 vármegyében és a fővárosban összesen 175 gyerekház biztosította a 0-3 éves gyermekek ellátását. A gyerekházak rendszeres gondozottjainak száma továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a legmagasabb; 2025-ben az országos létszám mintegy 60 százaléka koncentrálódik erre a két területre.
A jelentés szerint a gyermekvédelmi alapellátás keretében az átmeneti gondozás évente 7-8 ezer gyermeket érint, 2025-ben országosan 7400 gyermeket (44 százalékuk 6-13 éves) láttak el több mint 5 ezer férőhelyen. Az érintettek 60 százaléka kevesebb mint fél évig részesült gondozásban, ugyanakkor a gyermekek és családjuk mintegy 8 százaléka két éven belül visszakerült az ellátóhelyre.
A korábbi évekhez hasonlóan 2025-ben is Budapesten (29 százalék), valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (12 százalék) kezdeményezték a legtöbb átmeneti ellátásba helyezést: 46 százalékban a szülő, 25 százalékban a család- és gyermekjóléti szolgálat/központ, 13 százalékban más bentlakásos intézmény – közölték. Gyámság alatt 2025 végén 35 ezer kiskorú állt, ebből az újonnan gyámság alá vettek száma csaknem 8 ezer fő volt.
Gyermekotthonokban vagy nevelőszülőknél tavaly több mint 22 ezer gyermek élt, kétharmadukról nevelőszülők, egyharmadukról pedig gyermekotthoni ellátás keretében gondoskodtak. A jelentés szerint az intézményi ellátásról a nevelőszülői elhelyezésre került a hangsúly, 2025-ben már az ellátottak 66 százalékáról gondoskodtak nevelőszülők.
Jelentős változás történt a fenntartók szempontjából is: az állami, önkormányzati gondoskodás helyét az egyházi ellátás vette át, 2025-ben már a gyermekek 69 százalékáról egyházak által, 28 százalékáról az állam által és 3,1 százalékáról egyesületi, alapítványi vagy nonprofit szervezetek által fenntartott formában gondoskodtak.
A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek az utóbbi években az ellátottak mintegy ötödét tették ki; 2025-ben csaknem 2,4 ezer SNI-s gyermek (a gyermekvédelemben ellátott SNI-s gyermek 56 százaléka) élt nevelőszülőknél – olvasható a jelentésben.
A felnőttek esetében a települési önkormányzatok, az egyházak és a gazdasági szervezetek biztosítják a szociális alapszolgáltatásokat, vagyis azt, hogy a rászorulók fenntarthassák önálló életvitelüket otthonukban, lakókörnyezetükben. Tavaly országosan mintegy 360 ezer ember részesült ilyen típusú gondoskodásban, és ezen szolgáltatások közül az egyik legmeghatározóbb a házi segítségnyújtás, amely közvetlen támogatást nyújt a mindennapokban. 2025-ben több mint 95 ezer ellátott volt a rendszerben, számuk 2018-ig csökkent, azóta stagnál.
2025-ben 57,5 ezer ember állt Magyarországon gondnokság alatt.
Körükben Budapesten volt a legalacsonyabb (39 százalék) a tartós bentlakásos otthonban élők aránya tavaly, míg a legmagasabb (62 százalék) mutatóval továbbra is Vas vármegye rendelkezett. Támogatott lakhatás keretében 2025-ben csaknem 5 ezer embert láttak el, a bővülő intézményi környezetnek köszönhetően 2015 óta az engedélyezett férőhelyek és ellátotti számok is folyamatosan emelkednek.
A hajléktalanellátásban a hajléktalanok átmeneti szállásának területi eloszlás egyenlőtlen: országosan összesen 4,4 ezer embert helyeztek el 2025-ben hajléktalanok átmeneti szállásán, az igénybe vevők 54 százaléka budapesti intézményben élt. A férőhelyek kihasználtsága 2020-ig majdnem 90 százalékos volt. A koronavírus-világjárvány sok más ellátási formához hasonlóan itt is éreztette hatását: a kapacitások kihasználtsága 86 százalékra csökkent, azóta pedig stagnálás figyelhető meg – áll a KSH jelentésében.
