Sokkal több adóbevétel folyt be Debrecenben; megvan a 2022-es büdzsétervezet

A tavalyi 162 milliárd után 2022-ben 184 milliárd forint főösszeggel, működési hitel felvétele nélkül tervezi Debrecen városa az idei költségvetést, amennyiben az önkormányzat közgyűlése a jövő héten megszavazza az erről szóló előterjesztést. 

Papp László polgármester a büdzsétervezetről február 17-én beszélt a nyilvánosságnak sajtótájékoztató keretében. Sok egyéb mellett elhangzott: megvalósul a Petőfi tér átépítése, a Tócóskert, az Újkert zöld területi fejlesztése, aszfaltoznak körülbelül húsz utcát. Megépül a nyugati kiskörút befejező üteme (Hatvan utca-Mester utca), befejeződik az Egyetem sugárút, a Bethlen utca és talán a Kishegyesi út bővítés-felújítása is.

Elindul a Sas utcai mélygarázs-beruházás, az 1-es villamosvonal korszerűsítése, folytatódik a 3-as villamos vonalának, a keleti előkerülő gyűrűknek, a főpályaudvarnak az előkészítése. De járda- és lépcsőfelújítások, jelentős kerékpárút-építések is zajlani fognak 2022-ben. Az északnyugati gazdasági övezet után az idei évben a déli iparzóna fejlesztésére esik a hangsúly. Jó hír: a tavalyi helyi iparűzési adóbevételek a tervezett 17 milliárd forintot 22 százalékkal szárnyalták túl (mintegy 21 milliárd folyt be).

Fontosabb közlekedési fejlesztések (kerékpárutakkal)

• A nyugati kiskörút III. ütemének építése
• A Bethlen utca–Egyetem sugárút fejlesztése
• A Kishegyesi út felújítása
• A repülőtér infrastrukturális fejlesztése
• A keleti elkerülő út belső gyűrűjének fejlesztése
• A Sas utcai mélygarázs építése
• A 3-as villamosvonal kiépítése
• Az 1-es villamosvonal rekonstrukciója
• Járda- és lépcsőfelújítási program
• Elektromos buszok beszerzése
• A Nyíl utca–Hadházi út–Bem tér csomópontjának átépítése
• A 33-as főút 2x2 sávosra való fejlesztése
• Az Ótemető utca–Rakovszky utca–Árpád tér csomópontjának átépítése
• A Szabó Lőrinc utca–Csigekert utca–Füredi út csomópontjának fejlesztése
• A 471-es főút fejlesztése
• A keleti elkerülő út külső gyűrűjének fejlesztése (előkészítés)
• A főpályaudvar fejlesztése
• A keleti városrész forgalomszervezése és kerékpárút (hossz: 5,5 kilométer)
• A Sikló utca és a Panoráma út közötti kerékpárút (hossz: 2,7 kilométer)
• A kismacsi kerékpárút (hossz: 3 kilométer)
• A nyugati kiskörút III. ütemének építése és kerékpárforgalmi létesítmények kialakítása (hossz: 11,7 kilométer)
• A nyugati városrész kerékpárút-fejlesztése; a Kishegyesi út és az Egressy Béni tér között, a Kishegyesi út mentén meglévő kerékpárút folytatása az NI-ig és a Határ úti ipari park első bejáratáig a Kishegyesi út felől (hossz: 4 kilométer)

Az egyórás polgármesteri beszámoló fontosabb, érdekesebb pontjai alább.

• A koronavírus-járvány egészségügyi válsághelyzetet hozott, ugyanakkor Debrecen gazdasága ma erősebb, mint 2020 tavaszán, a pandémia kezdetén (ezt az iparűzési adóbevétel jelentős emelkedése igazolja). Az idei költségvetési tervezet a „növekedést, a fejlődést a stabilitást” tükrözi, a „polgárok állnak a középpontjában”.
• A 2015-ben megkezdett gazdaságfejlesztés a következő években is érezteti a hatását a növekvő adóbevételekben, a déli és az északnyugati iparzónák tovább fejlesztése nagy mértékben növelni fogja a debreceni építőipari teljesítményt, míg a működésbe álló gyárak a munkahelyteremtést. A kkv-szektor jó formában van, az önkormányzat pedig azon dolgozik, hogy infrastrukturálisan a nagyvállalatokhoz hasonló körülményeket biztosítson a számukra, technológiában pedig alkalmasak legyenek beszállítói szerepre (ennek érdekében a debreceni kis- és középvállalkozások hívták le a legtöbb EU-s fejlesztési pénzt tavaly). Jövőbe mutató iparágak erősödnek (járműgyártás, energiatárolás), ezek a technológiák egy új világgazdasági korszak pillérei is egyben. Így Debrecen „Közép-Európa egyik nyertes városa lehet a 21. században”.
• A legnagyobb kihívás 2022-ben a száguldó bérek, az energiaköltségek és az építőipari áremelkedés mellett fenntartani a költségvetési egyensúlyt; a beruházások növekvő költsége mellett is képesnek lenni a városfejlesztésre. Továbbá megtartani a szakembereket, miközben a versenyszférával kell megküzdeni értük (egy nagy cég vezetője szerint Budapest után Debrecenben a legerősebb a bérverseny). Ilyen mértékű bérnövekedéssel és áremelkedéssel még nem találkozott, mióta városvezető. Az alacsony rezsinek ugyan a lakosság a haszonélvezője, ugyanakkor a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. cégeinél már mejelenik az ebből fakadó veszteség, amelyet végső soron az önkormányzatnak kell finanszíroznia.
• Működésre Debrecen nem vesz fel hitelt, viszont a déli gazdasági övezet fejlesztésére fel kell venni egy célhoz kötött, rövid lejáratú, hozzávetőlegesen 14 milliárd forintos hitelt.
• „Abszolút érzékenyek” a lakossági kritikákra, észrevételekre, ezért a fejlesztések a 2022-es fejesztések egyszerre érintik a városközpontot, a lakótelepeket, a kertségeket, a külső területeket.

Intézményi, szociális, egészségügyi fejlesztések

• A Károlyi Mihály utcai bölcsődei tagintézmény infrastrukturális fejlesztése
• Új óvoda építése a Tócóvölgyben
• Bölcsődei férőhelyek kialakítása Felsőjózsa városrészben
• A Régi Városháza épületének korszerűsítése
• „B” típusú tornaterem építése az Epreskerti Általános Iskolában
• A Csapókerti Közösségi Ház épületének korszerűsítése
• A Pallagi úti Idősek Háza felújítása
• A Fogyatékos Személyek Ifjúság Utcai Nappali Intézményének infrastrukturális fejlesztése
• A Városi Szociális Szolgálat Süveg utcai és Thomas Mann utcai telephelyének infrastrukturális fejlesztése
• A Kassai út 115. szám alatti orvosi rendelő és védőnői szolgálat felújítása

Számok, adatok

Mérlegfőösszeg: 184,72 milliárd forint
Gazdaságfejlesztés: 26,4 milliárd forint
Közlekedésfejlesztés: 20,4 milliárd forint
Zöldterületi, szabadidős és sportberuházások: 6,99 milliárd forint
Intézményi fejlesztések: 14 milliárd forint
Kulturális fejlesztések: 15,4 milliárd forint
Szociális, egészségügyi fejlesztések: 876 millió forint 

RaL