Százmilliárdok áramlanak a hazai élelmiszeripari cégekbe, hajdú-bihariak is vannak köztük

Országosan 1187 pályázat érkezett 400 milliárd forint támogatási összeget megcélozva az Agrárminisztérium által élelmiszeripari üzemek fejlesztésére tavaly elérhetővé tett forrásokra; a két pályázati lehetőség révén összesen több mint 250 milliárd forint áramolhat hazai cégekhez élelmiszeripari üzemek kisebb és komplex fejlesztésére, technológiai rendszerek kialakítására stb. Január 13-án több hajdú-bihari cég képviselője írhatott alá támogatási szerződést nyertes pályázata révén. Nagy István agrárminiszter közlése szerint a megyéből összesen 34 kérelem érkezett 26 milliárd forint értékben. A szerződéskötések alkalmából tartott sajtótájékoztatón a tárcavezető kiemelte, újabb, 400 milliárdos forráskihelyezést terveznek, mert szerinte ezek a kis-, közép- és nagyvállalkozások húzzák a vidéket. 

Debrecen az első város, ahol eredményhirdetést tartanak, erre pedig nem csak az élelmiszeripari múlt predesztinálja a megyeszékhelyet, hanem az is, hogy itt ismerték fel először: nagy erőforrást kell fektetni az agrároktatásba. Nagy István visszatekintve arról beszélt, hogy a rendszerváltáskor nagy reményekkel privatizálták a mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipart, gondolva, a befektetők elhozzák a fejlett technológiákat, a magyar termékek pedig ezáltal messzire viszik az ország hírét. Azonban ehelyett a külföldiek bezárták a feldolgozóüzemeket, a magyar agráriumot visszanyomták az alapanyagtermelő kategóriába. A nyersanyagokat közben kivitték az anyavállalathoz, ott dolgozták fel, majd a készterméket hozták vissza értékesíteni. 

– 2010-ben fogalmazódott meg a változtatás szándéka, mely szerint nem tartható, hogy a magyar gazdák európai dobogósok az egy hektárról történő termékelőállításban és termékmennyiség-kibocsátásban, ám az egy hektárról realizálható jövedelem csak az EU27 átlag 57 százaléka. Nincs más út, mint a feldolgozottság szintjének fejlesztése, a hozzáadott érték növelése

– szögezte le. Hozzátette: ennek érdekében a magyar kormány történelmi döntést hozott azzal, hogy az EU-s források nemzeti társfinanszírozását 17-ről 80 százalékra emelte. Ezáltal 4264 milliárd forint áramolhat a magyar agráriumba. A cikk elején említett pályázatok során a kisvállalkozások legfeljebb 200, a nagyvállalkozások 5 milliárd forintra pályázhattak ötven százalékos támogatási intenzitás mellett.

---

IDE VÁG!

Négy és félmilliárdos beruházással 50 új munkahely a Diószegi úton A debreceni cég üzeme hamarosan elkészül.

---

Papp László polgármester kiemelte, Debrecen a kétezres évek elején veszített az élelmiszeripari erejéből, de mára javult a helyzet, és ez a hatodik legjelentősebb ágazat, 150 milliárd forintnyi előállított értékkel (2021), 3700 munkavállalóval.

Tasó László szerint 1990-től a magyar vidék másodrangú szerepet töltött be, de 2010 után a Fidesz-KDNP világosan érzékelte, hogy Magyarország nem tud átlépni az árnyékén, ha nem használja a vidékben rejlő tartalékokat. Az országgyűlési képviselő az agrárfejlesztésekre fordított 2018 utáni összegek nagyságát példátlannak nevezte, s úgy véli, a hazai élelmiszeripar jobb pozíciót szerez a pénzen keresztül végrehajtott minőségi változások révén. – Az ország, sőt Európa legjobb földjei vannak Hajdú-Biharban, s a minden tekintetben magas színvonalú fejlesztések a haza egészének megerősítését szolgálják – közölte.