Százmilliós mínuszokat is a nyakába vesz az üzemeltető céggel Debrecen
A független könyvvizsgáló által megállapított értéken, azaz 1,49 millió forintért vásárolhat további 49,96 százaléknyi üzletrészt Debrecen városa a légikikötőt működtető AIRPORT-DEBRECEN Repülőtér-üzemeltető Kft-ben.
Az önkormányzat így saját cégén, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt-én keresztül kisebbségi tulajdonosból (jelenleg 25,02 százalékot birtokol) többségi tulajdonossá lépne elő – derül ki a szeptember 27-i közgyűlésen tárgyalandó polgármesteri előterjesztésből.
[Beillesztett cikk: Debrecen már köröz a reptér-üzemeltetés fölött ]
A röviden csak AD Kft-t jelenleg a Debreceni Vagyonkezelő mellett az AIRPORT DEBRECENI HOLDING Vagyonkezelő Kft. birtokolja, amelyiknek a tranzakció után 25,02 százalékos üzletrésze maradna. Ez utóbbi cég az egyik legvagyonosabb kelet-magyarországi üzletemberként számon tartott Herdon Istvánhoz köthető, aki leginkább a Xanga nevű befektetési társaság tulajdonosaként ismert és oroszlánrésze van a repülőtér felfuttatásában (így a Lufthansa, a Wizz Air megnyerésében).
Mi érdeke fűzödhet akkor az üzletrész eladásához?
Egyrészt a debreceni légikikötő üzemeltetése a kalkulációk szerint 1 millió utas alatt veszteséges, márpedig ezt a számot a becslések alapján is csak a 2020-as évek közepére hozhatja a reptér. Az üzemeltető cég a százmilliós állami támogatás (tűzoltóság, utas- és fegyveres biztonsági, repüléstájékoztatási költségek) ellenére is évről-évre mínuszos, pedig 2015-ben 100, 2016-ban 400, 2017-ben 300, az idei évben pedig 400 millió forint központi segítséggel számolhattak. Sőt, 2018-ra egy további 250 millió forintos támogatási igény is a kalapban van (elbírálása folyamatban).
Kockázatos üzlet
A veszteségképződés megértését segítendő, az előterjesztés közli az AD Kft. 2018-as üzleti tervét. Ez a bevételi oldalon (légiforgalom, kereskedelem) 471 millió forint ellenében 1,4 milliárdos kiadással (anyagköltség, szolgáltatások, személyi ráfordítások, értékcsökkenés stb.) kalkulál, ami még 700 millió forintnyi „támogatás” mellett is majdnem mínusz 300 millió forint adózás előtti eredményt mutat. A reptérüzemeltető kft. tavaly 211 millió, 2016-ban 237 millió, 2015-ben 303 millió forint veszteséget termelt.
[Beillesztett cikk: Debrecen kulcspozícióba lépne a repülőtéren]
Ez magyarázatul szolgál arra, ha valakit meglep a cég csekély értéke. S az is kiderül, hogy a Debreceni Vagyonkezelőnek a jövőben – amint a közgyűlés megszavazza az ületrészt-vásárlást – meg kell oldania a hiány fedezetének kérdését.
De akkor miért akar Debrecen többségi tulajdonossá válni?
Papp László polgármester ezt a közeljövő milliárdos állami reptéri fejlesztéseivel indokolta, hozzátéve, hogy ha kisebb léptékben is, a város szintén áldoz a légikikötő infrastruktúra-fejlesztésére.
– Ha ennyi közpénzt költünk el a repülőtérre, akkor én úgy látom korrektnek, hogy az üzemeltető társaság kerüljön döntően közösségi tulajdonba. A cég jelenlegi többségi tulajdonosának eddigi erőfeszítéseit nyilván el kell ismerni. Az új struktúra szerint Debrecen 74 százalékkal rendelkezne, míg a mostani tulajdonosnak 25 százalék plusz egy szavazat maradna. Ennek az a praktikus oka, hogy jelentős, 1 milliárd forintot meghaladó összeget ruházott be az üzemeltető cégbe, s mi ezt az összeget nem szeretnénk kifizetni – fejtette ki augusztusban.
A közgyűlés elé kerülő határozati javaslat azt is tartalmazza, hogy a repülőtér működésének operatív szintű figyelemmel kísérését a polgármesteri kabinetiroda vezetőjére bíznák. A tisztséget dr. Kovács Ádám tölti be.
Ratalics László
