Hirdetés

A szegény, de okos gyerekeket nagyon kellene támogatni!

civishir.hu

2014.06.11. 18:55

A szegény, de okos gyerekeket nagyon kellene támogatni!

Debrecen még mindig a tehetség fővárosa – Csermely László mondatát a KLIK képviselője idézte, és számokkal is alátámasztotta.

Hirdetés

Ha a tehetséges gyerekekkel a megyében annyian foglalkoznának, ahányan kíváncsiak voltak a mai sajtótájékoztatóra, akkor nem lenne rózsás a megye és a város tanulóinak helyzete. Még Pappné Gyulai Katalin, a Debreceni Tankerület vezetője sem tudott megjelenni egyéb elfoglaltságai miatt. A tankerület képviseletében Vántus Andrásné tanügyigazgatási referens beszélt a Nemzeti Tehetség Program és a Tehetséghidak megvalósulásáról a debreceni iskolákban. Elmondta, a tehetségek azonosítása, felismerése az általános iskola 4. évfolyamán zajlik a város összes iskolájában. A támogatása MATEHETSZ (Magyar Tehetségsegítő Szervezetek) pályázatok segítségével történik. Hajdú-Bihar megyének az összes támogatás 20 százaléka jutott tehetségfejlesztésre, és országosan 15 ezer pedagógust képeztek tovább ebben a témakörben.

Szakember-szülő-gyerek

Polonkai Mária, a MATEHETSZ alelnöke a tehetséggondozás kezdeteiről a civil kezdeményezés erejéről, eredményeiről beszélt. Ennek keretein belül indult a sajtótájékoztatón bemutatott Géniusz program, a tehetséggondozás elméleti és gyakorlati problémáit kutató Géniusz Könyvsorozat hátterét nyújtó kezdeményezés. Kiemelt feladatnak tartják a kutatók motiválását, az elméleti alapok lefektetését. A Cívishír kérdésére a megjelent szakemberek kifejtették, hogy a tehetséggondozásban a szakember-szülő-tehetségígéret (a gyerek maga) – triumvirátusának együttműködése nélkül semmilyen eredmény nem elképzelhető. Ezért kiemelt jelentőségű minden szereplő motivációja és elérése. A szülőkkel kapcsolatban Dr. Balogh László, a MATEHETSZ elnöke kifejtette, nagyon pozitívan állnak a kérdéshez. Polonkai Mária szerint ugyanakkor valóban jobban kellene segíteni azokat a családokat, ahol hátrányos helyzetű tehetséges gyerekeket nevelnek. Ezt a pályázati források kiszámíthatóbb, egyenletesebb folyósításával lehetne elérni, valamint az iskolapszichológus rendszer általános kiterjesztésével. Bár a Debreceni Tankerület minden iskolájában van iskolapszichológus, a tanácsadói rendszert egyfajta menedzser szemlélettel kellene működtetni, hogy ott is megkapják a gyerekek a támogatást, ahol a családi háttér ezt nem teszi lehetővé. Vántus Andrásné elmondta, a tehetséggondozásban a 32 órás kötelező pedagógusi órakeretnek, és az órakereten felüli heti egy órának, melyeket a köznevelési törvény garantál, nagy jelentősége van. S hogy honnan kerül pénz? Az iskolai alapítványok, a MATEHETSZ pedig anyagi erőforrásokkal támogatják a tehetséges gyerekeket.

Bajor Péter megerősítette, hogy bár az iskolák alapfunkciója a tehetséggondozás, gyakran kell külső erőforrásokat bevonni az eredményes munka érdekében. A Géniusz Könyvsorozat kötetei az érdeklődők számára ingyenesen letölthetők, és a Debreceni Egyetem oktatóinak munkáját dicsérik. Harmatiné dr. Olajos Tímea, az egyik szerző személyesen mutatta be a sorozat tehetséges, de valamilyen szociális, esetleg viselkedési problémával küzdő gyerekekkel foglalkozó könyvét. A szülők és a tehetséges gyerekek szempontjából ennél még lényegesebb kérdés, hogy megéri-e a sok erőfeszítés, áldozat, befektetett energia, hogy mi a kemény munka kimeneti pontja. A Géniusz program kiterjesztéseként – a horizontálisan a szakképzésre, vertikálisan a 14 éven felüli korosztályra, 35 éves korral bezárólag – a Talentum program adja majd meg a válaszokat.

Szóljon hozzá!

Hirdetés