A kormány nem érti

Érthetetlen, hogy már megint miért rajtunk köszörüli a nyelvét ez a fránya EP! Lassan most már tényleg békén hagyhatnának minket… Pedig a Fidesz vezette kormány az első egyéves regnálása alatt mindent megtett azért, hogy rend legyen végre ebben az országban: törvények százait hozta meg, új alkotmányt írt, rendet rakott a médiában, korszakos jelentőségű programokat indított – és akkor ezek ott Strasbourgban már megint beszólnak… Nahát!

Nem értenek ezek semmit!

Tessék mutatni még egy országot, még egy kormányt, amelyik ilyen rövid idő alatt ilyen gigászi mértékű fejlődést – mit fejlődést? valóságos metamorfózist! – tudott produkálni! Ez a kétségkívül történelmi jelentőségű kormány röpke egy esztendő alatt a feje tetejéről a talpára állította Magyarországot.

Újra megnyitottuk a felújíthatatlannak minősített börtönöket, hogy legyen hely a sok bűnöző ellenzéki áramtolvajnak. Megreformáltuk a közlekedési szabályokat, hogy végre valahára a kerékpárosok előre mehessenek a pirosnál, ráadásul megengedtük nekik, hogy az egyirányú utcában szembe mehessenek a forgalommal. A munkanélküli járadék időtartamának felére csökkentésével egyik pillanatról a másikra nagyjából a felére csökkentettük a munkanélküli járadékban részesülők számát. A kötelező közmunkatáborok megnyitásával hamarosan egymillió új munkahelyet teremtünk. Ámbátor munkahelyteremtés terén egyébként is jól állunk, hiszen például öt új állást hoztunk létre az Alkotmánybíróságban is! Pártoljuk a művészeteket: a világon majdhogynem egyedülálló kezdeményezésként megalapítottuk a kormány privát művészeti akadémiáját. Támogatjuk a közoktatást is, jelesül saját közszolgálati egyetemet alapítunk, hogy kellőképpen és főleg megfelelőképpen pallérozott emberfők álljanak hadrendbe a köz szolgálatában.

Mi kell még?

Már kész a terv, ami egyszer, s mindenkorra megoldja a Kárpát-medencében az üvegházhatású gázok problémáját: korlátozni fogjuk a bűzös borzok kipufogásait. A légi balesetek visszaszorítása érdekében törvényi szinten szabályozzuk a méhek közlekedését. Az egész fejlett világban aggasztó gondokat okozó nyugdíjas-kérdést megoldjuk: annak érdekében, hogy javítsuk a keresők és az eltartottak arányát, százhat évre emeljük a nyugdíjkorhatárt, és betiltjuk a megrokkanást.

Ennyi nem elég? Pedig vannak még eredményeink, nem is kevés! Érthetetlen, hogy akkor miért cseszegetnek minket olyan kis szarságokkal, mint az alkotmány meg a médiatörvény…