Újabb tavak Debrecenben a vízmegtartásért
A csapadékvíz megtartása, az általános problémát jelentő talajvízszint-süllyedés megállítása érdekében tórendszer kialakításán dolgozik a debreceni önkormányzat a Tócóvölgyben és a a várostól délre.
A városvezetés többször hangoztatott elképzelése szerint a Civaqua folytatásával „vízgyűrű” jönne létre Debrecen körül. Mint ismert, az évtizedeken át asztalfiókokban porosodó – részint ökológiai, részint vízgazdálkodási – program első üteme 2023 végén megvalósult, azaz a Tisza vize a Keleti-főcsatornán keresztül eljutott a Tócóig. Ezzel a város életében évszázadokon keresztül jelentős szerepet betöltő vízfolyás újra élővízzé válhat. Azonban a munka messze nincs elvégezve, hiszen a következő lépésben a vizet a Nagyerdőre, azután az Erdőspusztákra vinnék a fancsikai tavak és a Vekeri-tó túlélése érdekében. A célra 40 milliárd forint már megvan, az előkészítés hosszú ideje gőzerővel zajlik, 2026 körül a kivitelezés is elkezdődhet (viszonyítás végett, az első ütem 16 milliárdba került). A Civaquához kapcsolódó jövőbeli tórendszer „első fecskéje” már létezik, a másfél hektáros Vezér utcai tó az északnyugati városrész pihenő- és találkozóhelye lehet.
A következő állóvizek a Tócóvölgyben jönnének létre, a tervek igen látványosak. Az egyik tavat a városrész déli oldalán alakítanák ki egy 3 hektáros pihenőpark részeként. A másik a Tócó nyugati oldalán terülne el 8 hektáron, többet hagyva a természetnek.
A kisebbik vízfelület 8 ezer négyzetmétert tenne ki a közelben sportpályákkal, játszótérrel, vendéglátóhelyekkel, kutyafuttatóval. A beruházás szorosan kapcsolódik ahhoz a lakásépítési programhoz, amelyről részletesen írtunk a napokban. A lényeg: az önkormányzat vagyonkezelő cége pályázaton értékesítene 10 hektárnyi földterületet, a nyertes 1000-1100 lakást húzhatna fel, a tavak az ingatlanfejlesztés szexepiljeként is felfoghatók. A város polgármestere valószínűleg nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy a lehetőség nemzetközi figyelmet kelthet.
A nagyobb tavat 21 ezer négyzetméteresre tervezik, vízi szigetekkel, kiterjedt zöldterületekkel vonzanák a rovar- és madárvilágot. A tórendszerrel együtt a Tócó mederszélesítését is elvégeznék.
Ami a finanszírozást illeti, a pihenőpark részben EU-s (TOP PLUSZ) forrásból, részben a nyertes ingatlanfejlesztő révén valósulna meg (az uniós pénzek elakadása esetén az önkormányzat saját beruházásban teljesíti a projektet). Az ökopark létrehozását abból a 60 milliárd forintból fizetnék, amelyet a kormány a víziközmű-rendszer fejlesztésére biztosít Debrecennek. A kisebbik park területe az önkormányzat tulajdonában van, a nagyobb esetében kisajátítások, földszerzések szükségesek.
Papp László a Cívishír kérdésére beszélt arról, hogy a talajvízszint megtartása érdekében a város nyugati oldalán is szükséges vízgyűjtő funkciójú tórendszer kialakítása (Debrecen keleti felén az erdőspusztai tavak alkalmasak a célra).
– A városban egyszerre, nagy mennyiségben lezúduló csapadékvíz jelentős része a Tócóba ömlik. Meg kell oldanunk e víz gyors levezetését, tárolását. Egyre gyakoribbá válhatnak a felhőszakadások, ezért még fontosabb lesz a vízmegtartás képessége. A felhőszakadások a szennyvíztelep kapacitását is próbára teszik, hiszen egy háromnegyed órás intenzív esőzés alkalmával több százezer köbméter esővíz lehullik. A szennyvízrendszer túlterhelődése következtében például egy tavalyi zivatar során a Füredi út vízben állt. Keresnünk kell tehát a víztárolás lehetőségeit. A szennyvíztelepünk kapacitása napi 40 ezer köbméter, az ipari fejlesztések miatt is fontos, hogy minél kevésbé terheljük csapadékvízzel – mondta. A polgármester hangsúlyozta: a tervezett tavak vízellátása csapadék hiányában sem lesz veszélyben, hiszen a Civaqua első ütemének köszönhetően képesek biztosítani a folyamatos vízellátást.
Ezek tehát – összegezte – nem egyszerűen belvízgyűjtő tavak lennének, hanem olyan vizek, amelyek élhetőséget, ligetességet teremtenek a környéknek. A nyugati városrészek lakói számára a Békás-tónál nagyobb pihenőövezet válna könnyen elérhetővé, ami a zsúfolt parkerdőnek is jót tenne.
Nemcsak a Tócóvölgyben, hanem Debrecentől délre is tavak jöhetnek létre. Így a 481-es főúttól délre, Mikepércstől nyugatra régi ülepítőtavakat keltenének életre a déli iparzónában összegyűjtött csapadékvizekből. Ezeket a tározókat a Kösellyel is összekapcsolnák. A munkát 2025-ben megkezdenék. Még ebben az évtizedben egy 4 hektáros tározót a 47-es főút keleti oldalán is kialakítanának a Mészáros Gergely kertben, a Kondoros vonalán, a csatorna mederbővítésével.
Ratalics László
