Pocsaj példát mutat: közmunkából a piacra
Debrecen gazdasági fejlődése már nemcsak a város határain belül érződik, egyre inkább hatással van Hajdú-Bihar vármegyeszékhelytől távolabbi térségére, így Pocsajra is. Az országhatár menti falu ma már természetes módon kapcsolódik Debrecen dinamikusan bővülő munkaerőpiacához, miközben helyben is sokat tesznek azért, hogy minél több ember találjon munkát – legyen az a versenyszférában vagy a közfoglalkoztatásban.
– A debreceni Déli Gazdasági Övezet fejlődése egyértelműen kedvező számunkra, egyre több pocsaji dolgozik ott. De nem csak Debrecenre hagyatkozunk. Pocsajban is létesültek újabb munkahelyek: működik betonüzem, tormaüzem, kacsatelep. Ezek kisebb méretűek, de nagyon fontosak, mert stabil foglalkoztatást adnak több családnak – mondta a Cívishírnek Szőllősi Roland polgármester.
Értéket teremtenek
A település sajátos helyzete és lakosságának összetétele miatt azonban továbbra is kulcsszerepet játszik a közfoglalkoztatás. Az önkormányzat jelenleg 180 főt foglalkoztat ebben a formában. Van, akinek ez utolsó lehetőség a nyugdíj előtti ledolgozandó évek biztosítására, másoknak pedig az első lépés a munka világába vezető úton.
– Ki kell mondani: vannak, akiket be kell vezetni a munkába. A közmunkaprogram sokaknak nem végállomás, hanem ugródeszka – fogalmazott a településvezető. – Ha valaki megízleli, hogyan lehet a munkaerőpiacon is boldogulni, előbb-utóbb keres magának munkahelyet, akár azt, hogy elmegy takarítani a MÁV-hoz vagy a klinikára, és örömmel látjuk, hogy kétszer-háromszor annyit keres, mint közfoglalkoztatottként.
A közmunkaprogram sikerességéhez szemléletváltás is kellett. A helyi vezetés évekkel ezelőtt felismerte, hogy nem elég „munkát adni” – értelmes, fenntartható tevékenységeket kell szervezni.
– Mi, itt Pocsajban nem hittük el, hogy a közmunka csak szemétszedés lehet. Megnéztük, mihez van emberünk, gépünk, tudásunk, és ezekre építettünk. Ami nem működött – mint például a szövés, a kosárfonás vagy a seprűkötés –, azt elhagytuk. Viszont megerősítettük a savanyító üzemet, a tésztaüzemet, az állatfarmot – sorolta a polgármester. Az eredmények pedig magukért beszélnek: a közfoglalkoztatási program éves bevétele eléri a 30-35 millió forintot. Ez még vármegyei szinten is kiemelkedő.
Az állatfarmon ma már 800-900 tyúk adja a friss tojást. Egy részét a helyi közétkeztetésben használják, más részéből tíztojásos száraztésztát készítenek a tésztaüzemben. Ami felesleg, az megy a piacra – versenyképes áron.
– Mélyalmos tartás, szabadtartás: a tyúkjaink kiváló tojást adnak, a termékeinket már vármegye szerte is viszik kisebb éttermek. Látszik, hogy amit csinálunk, az minőség. Száraztésztáink nemcsak tíztojásosak, hanem minden egyes csomag tésztánk tíz gyönyörű tojásból készül – mondta Szőllősi Roland.
A savanyító üzemben is folyamatos a munka: a saját fóliasátrakból érkező zöldséget dolgozzák fel. A közfoglalkoztatottak nemcsak termelnek, hanem tanulnak is: megismerik a növénytermesztés, a feldolgozás alapjait, egyesek innen lépnek tovább különböző vállalkozásokba.
– Kevés község dicsekedhet saját kovács- és lakatosműhellyel, Pocsaj viszont büszke rá. A műhelyben temetői lámpákat, emlékművet a Covid áldozatainak emlékére, fémkapukat készítettek. Az asztalosüzemünkből padok, kukák, buszvárók kerültek ki. Ami nálunk készül, megállja a helyét bárhol az országban – jegyezte meg a polgármester.
A cél azonban nem kevesebb, mint megmutatni, hogy egy hátrányos helyzetű térségben, kevés ipari háttérrel is lehet értelmes és sikeres közmunkát szervezni. A kulcs: személyre szabott támogatás, piaci igényekhez való igazodás, és a dolgozók megbecsülése.
– Aki ki akar törni a munkanélküliségből, annak megadjuk a lehetőséget. Először nálunk próbálhatja ki magát, aztán, ha helytáll, és van igénye a továbblépésre, mehet a versenyszférába. Bárki, bármilyen háttérrel. Ez a pocsaji út – zárta gondolatait Szőllősi Roland.
