Hirdetés

Hirdetés

Álmodom egy Magyarországot

civishir.hu

2009.06.04. 07:33

Álmodom egy Magyarországot

Tudják, mi köze a kabil származású Zinedine Zidane-nak Trianonhoz? Hát az, hogy a franciáknak nem illik szurkolni! (Cs. Bereczki Attila írása)

Hirdetés

Hirdetés

Csak az igazán vicces, hogy a franciáknak még az sem szurkol, aki 2004. december 5-én behúzta a NEM-et a kettős állampolgárságra. Ismerek ilyen embert. És miért nem szurkol nekik? Hát éppen Trianon miatt! Infantilis egy állapot, az biztos, de ez is Trianon öröksége.  A ma emberének e kis hazában nagyjából ilyen szellemi síkon mozog a viszonyulása Magyarország 89 évvel ezelőtti feldarabolásához. Akkora történelmi-ideológiai katyvasz övezi a témát, hogy revizionista jobbikost (tősgyökeres debrecenit) is hallottam, amint "román fiúként" emleget egy nagyváradi magyart. Mit mondott volna egy csángóra, aki még Váradtól ötszáz kilométerre honos? Leüzbégezi? Ez ám a pátosz!

Trianon egy elfertőződött fekély a nemzet testén, melyet sehogyan sem kezeltek a második világháború óta. A kommunisták még a betegség tünetéről sem vettek tudomást – hagyták a velejéig rohadni –, mert a szomszédos zsigeri nacionalisták esetleg rossz néven veszik, és nem hívják meg Kádár Jánost vadászni. Szegénységi bizonyítvány, hogy az első Trianon-film a II. világháború lezárását követő 60. esztendőben készült (Koltay Gábor: Velünk élő Trianon), de azt is betiltotta királyi tévéadó, arra való hivatkozással, hogy „elfogult” és erkölcsi kérdést csinál az ügyből, ami – szerintük – puszta történelem, ezáltal több szempontból igényel vizsgálatot. A Koltay-filmet láttam, tetszett, de tovább nem „elemezném”, mert az nem a kenyerem. (Mindenkinek ajánlom, bárhonnan letölthető!)

Az elszakított, több mint hárommillió magyar ma csak statisztikai adat a Trianon-évfordulókon, de én gyakran álmodom egy Magyarországot magamnak, nevekkel, évszámokkal, eredményekkel (sportújságírói átok). Nincs Trianon!

Íme:

1912: bajnoki címmel ünnepelte 10 éves fennállásának évfordulóját a DVSC futballcsapata, mely a BTC gárdájánál a megismételt bajnoki döntőben is jobbnak bizonyult; a bronzmeccsen az MTK a Kassa együttesét verte.

1920: a budapesti olimpiai játékokon 38 aranyéremmel az USA csapata (41 arany) mögött a második helyen végzett az éremtáblázaton a magyar gárda. A játékok legeredményesebb sportolójának a Kolozsvári Universitas színeit képviselő Jakab András úszó bizonyult, aki négy aranyéremmel és két bronzzal gyarapította a magyar éremkollekciót.

1928: a Debreceni VSC egy évtizeden át tartó egyeduralmát a Nagyvárad FC törte meg a labdarúgó Nemzeti Bajnokság első osztályában, a bihari csapat mögött a Ferencváros végzett a második helyen, a hajdúsági vasutasklubnak meglepetésre csak a bronzérem jutott.

1932: a Csíkszeredán megrendezett III. téli olimpiai játékok jégkorongtornája döntőjében Magyarország csapata hosszabbítás után, büntetőpárbajban bizonyult jobbnak Kanadánál. Az aranyérem sorsa a hatodik sorozatban dőlt el, amikor a budapesti MAC ásza, Kiss Attila értékesítette a büntetőt, a Csíkszeredai SC kiváló kapusa, Fodor Tibor pedig a lepkéssel hárította a világ legjobb játékosának tartott Thomas LeBlanc büntetőjét.

1944: több sikertelen próbálkozás után végre elfoglalhatta a futballvilág trónját a magyar labdarúgó-válogatott, mely az amszterdami világbajnoki döntőben Brazíliát győzte le 6–1-re. A torna gólkirálya a Debreceni VSC őstehetsége, a bácskai születésű Balla Géza volt.

1964: negyven év után ismét Magyarország, azaz Budapest adhatott otthont a nyári olimpiai játékoknak, miután Róma anyagi gondokra hivatkozva visszalépett a rendezéstől. A magyar csapat – a beregszászi úszózseni, Lendvai Levente hét (!) aranyérmének is köszönhetően – Kínával holtversenyben 55 aranyéremmel végzett az éremtáblázat élén. Puskás Ferenc, az aranyérmes fociválogatott csapatkapitánya a döntő után hivatalosan is lemondta a válogatottságot.

1972: Az Újpesti TE a hatodik magyar csapatként – korábban az MTK, a Kispest, a DVSC, a Kassa és a Temesvár nyert a legrangosabb európai sorozatban –, hódította el a labdarúgó Bajnokcsapatok Európa Kupáját (BEK), melynek döntőjében a lilák 5–2-re nyertek a Bayern München ellen. A KEK-ben is magyar siker született: a fináléban Debreceni VSC az FC Barcelonát verte 3–0-ra, Gábor Áron mesterhármasával. Az UEFA-kupában az FC Újvidék az elődöntőig menetelt, ám ott búcsúztatta a sevillai Betis.

1980: a kassai Vincze, a ferencvárosi Máthé és a gyergyószentmiklósi Fülöp egyaránt bekerült a Lake Placidban megrendezett A csoportos jégkorong-világbajnokság All Star-csapatába, miután a magyar válogatott 3–1-re nyert a vb döntőjében az ősi rivális Kanada ellen.

1994: létrejött a magyar–brazil magyar álomdöntő a foci-vb-n: a két nemzeti tizenegy hatvan év után vívott ismét világbajnoki finálét, s akárcsak az 1944-es amszterdami összecsapáson, Párizsban is magyar győzelem született. A siker után ezrek vonultak az utcára ünnepelni a magyar városokban, és több helyen sajnos az indulatok is elszabadultak: Eszéken, Kecskeméten, Egerben, Nagymihályon, Munkácson, Debrecenben, Óbecsén, Zentán, Aradon és Brassóban is összecsaptak a szurkolók a rendfentartókkal . Többen súlyosan megsérültek, 1200 személyt őrizetbe vettek. A kár országszerte milliárdos nagyságrendű.

2011: sporttörténelmet írt a BL-címvédő DVSC futballcsapata, mely százszázalékos teljesítménnyel nyerte meg a magyar labdarúgó-bajnokságot. A Ferencvárosnak nem sikerült a bennmaradás, miután az utolsó fordulóban kiesési rangadón kikapott Marosvásárhelyen. Az ünnepélyes bajnokavatással a Debrecen elbúcsúztatta 100 éves stadionját, a következő bajnoki idénytől a városi összefogással épült, minden igényt kielégítő Cívis Arénába költözik a csapat.

Megálmodta:

Cs. Bereczki Attila (Debrecen)

Szóljon hozzá!

Hirdetés

Hirdetés

.