Ez is megvolt, mégis este van

Tekergünk a Kígyó utcán, mint máskor, semmittevős délutánon. Amin ugyan aludni, enni, felnőttebbnek lenni is lehetne, de a kicsi menni szeret, akkor hát megyek. A hajamat csavargatja a szél, a gyerek lógalába-lóga, a kerítés alól pitypang tolakodik kifelé és még a galambok is a verebekhez ülnének, ha nem ólálkodna itt egy dög nagy macska. Jó ez az Kígyó utca: kevés autó, sok levegő. És ez a méltóságteljes közhelyekbe mártott, patetikus tavasz, háhá! Olvad az ember a megilletődöttségtől, amikor felzúg a nyitott ablakon át egy porszívó – jól megszentelik errefelé a vasárnapot! A ház sarkán tábla, azon felirat, rajzolt kéz mutatja: Fűszeres 4 méterre, és 4 méterre persze nincs semmi, na de ki lepődik meg?
Rúgom a követ, hátha felbuzog valamelyik alól a hév vagy kinyúl egy szörny nyálkás karja, ami megszorongat, hogy végre úgy érezzem, más ez a vasárnap, és valami delejes izgalmat szállítson a nejlonzacskóval együtt a fuvallat. De csak egy jócskán túlhúzott mackónadrágos ember köszön el a fiától; békében elköltött húsleves illatával átitatott búcsú.
És itthon se más, mint máskor: kell harisnya, nem kell, de kell, akkor se veszem fel, 10 fok van, felveszed, nem veszem. Hol a lakcímkártya, tegnap még itt volt, nem illik farmerban menni, kit érdekel, miben illik. Firkálunk a lapokra valamit, a gyerekek kapnak „a nénitől” két, helyben hajtogatott papírpillangót, hozzá egy rövid dalt(!) a lélektelen tornateremben – azt se tudom, hova legyek. Mégis milyen jól esik visszadugni a szekrénybe a fekete blúzt, tudván, hogy itt a vége. Ha rajtunk múlik, akkor múljon!
Még jó, hogy jön a húsvét, előre meg lehet gyónni a következő négy év bűneit. Na de én ma már láttam a jövőt! Azt mondta a Kígyó utcán, miközben lógalába-lóga, hogy gru-gru. A másik meg azt, hogy nem kell harisnya. Az utóbbi négy évben is ez vitt előre. És az ugyanolyan vasárnapok. Most is ez fog. Mint annyi mindenki mást ebben az országban. A többi csak performansz.
Hogy is szól a dal? Amit én képviselek, az, hogy mindent elviselek.
Bereczki-Csák Helga










