December 5.: a nemzeti gyalázat napja

2004. december 5-én Magyarországon két kérdésben tartottak országos ügydöntő népszavazást, amelyet eredetileg csak a kórházak privatizációjával kapcsolatban, a Munkáspárt kezdeményezésére írtak ki, de egy másik kérdés sokkal nagyobb indulatokat kavart. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) aláírásgyűjtésének sikeres lezárulása után

a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotását elrendelő kérdés társult.

A kettős állampolgárság megadásáról szóló népszavazás kampányának intenzitása messze felülmúlta az addigi referendumok kampányait. A küzdelemben rendre megjelentek a határon túli magyarok szervezetei. Számtalan, a nemzeti eszméket felvállaló civilszervezet és magánszemély mozdult meg és nyilvánított véleményt, többségük igen válaszra buzdította a szavazókat.

A Fidesz és az MDF támogatólag, az akkor kormányon lévő MSZP-SZDSZ elutasítólag lépett fel a kampányban.

A Gyurcsány-kormány és a baloldal fő érve az volt, hogy a kedvezmény megadása súlyos gazdasági terheket róna Magyarországra, ugyanis a magyar állampolgárság megadásával az országhatáron túl élő magyarok számára is biztosítani kellene a szociális juttatásokat, a közegészségügyi támogatásokat, ezeket pedig a magyar lakosság adóterheiből kellene finanszírozni. Gyurcsány Ferenc arra is hivatkozott, hogy az Európai Unió nem tenné lehetővé a kettős állampolgárság megadását. Ez az érv nem bizonyult igaznak, hiszen Szlovákia és Románia is (mindkettő uniós tagállam) régóta törvényileg szabályozza a határain túl élő szlovákok és románok állampolgársághoz való jogosultságát. Szomszédaink közül Szerbia és Horvátország is rendelkezik törvénnyel a kettős állampolgárságról.

A negatív kampány megtette a hatását, hiszen a választásra jogosultak mindössze 37,58 százaléka járult az urnákhoz. A népszavazás eredménytelensége és a nemmel válaszolók viszonylag magas (a leadott szavazatok 48,43 százaléka) aránya óriási csalódást okozott a határon túli magyarok számára. A csalódottságot csak fokozta, hogy a szlovákiai magyarság számára már 2004-ben is, a romániaiaknak pedig a 2007-es EU-csatlakozás miatt pusztán szimbolikus jelentőségű lett volna a kettős állampolgárság megadása, amely az anyaország érzelmi kötődését jelképezte volna a határon túl élő magyarok irányába. A rossz emlékű népszavazás eredménye a mai napig meghatározza a határon túli magyarok viszonyát a magyarországi balliberális oldallal.