„Volt, aki azt mondta, nekem adja a szívét, csak hogy én élhessek”

Új-zélandi vakáció, olaszországi kiruccanás, traktorvezetés, szívkoherencia meditáció, saját parfüm elkészítése – néhány felajánlás azok közül, amit Csire Zsuzsi kapott jólelkű emberektől az elmúlt egy hónapban. Mint ismert, a 21 éves debreceni lány második szíve is elkezdett kilökődni, harmadik transzplantációra pedig nincs lehetőség. Október végi cikkünkben részletesen írtunk Zsuzsi kálváriájáról, melyet ITT olvashatnak.

– Az elején féltem, hogy milyen visszhangja lesz a cikknek, de hála Istennek nagyon sok kedves ember keresett meg, és a mai napig folyamatosan érdeklődnek, írnak. Azt mondják, ismeretlenül is büszkék rám és szurkolnak, hogy valamilyen megoldást találjanak az orvosok a helyzetemre – kezdte Zsuzsi beszélgetésünket. Bakancslistáját böngészve arra jutottunk, már csak 15 álom van, ami nincs szervezés alatt. Mint mondja, ezek között vannak olyanok, amikre érkeztek felajánlások, de még nem volt ideje egyeztetni a pontos részletekről. – Hihetetlen összefogást tapasztalunk! Rengeteg plusz dolog is képbe került, amiről korábban álmodni sem mertem! Sőt, az üzenetek jelentős részét még nem is láttam! – nevet fel.

Tudjuk, a mosoly mögött sajnos sok fájdalom is van, melyet Zsuzsi hősiesen visel. Elmondta, november elején volt egy úgynevezett fenntartó kezelésen, hogy állapotát stabilizálják.

Szerencsére nem gyengítették le az immunrendszerét, így bátran közlekedhet a nagyvilágban. December 13-án újabb kontroll vár rá, és az orvosok azt is rebesgetik, újra be kellene feküdnie a kórházba egy koronária érfestésre. Ez Zsuzsi számára egy fájdalmasabb beavatkozás, így először MRI-vizsgálatot csinálnak, és ha ott nincs nagyobb elváltozás, lehet, hogy nem lesz szükség az érfestésre. Mindeközben Zsuzsi aktívan tanul, történelemből szeretne emelt szintű érettségi vizsgát tenni, hogy utána bekerülhessen az egyetemre, és megkezdhesse tanulmányait a pszichológia szakon.  

„Nekem örökre példakép leszel”

Zsuzsi a felajánlások mellett számos bátorító üzenetet kap a Facebook-oldalán. – Sajnos egy-két negatív kommentet is kaptam, de tudom, rosszindulatú emberek mindenhol vannak. Ezekkel a megjegyzésekkel nem foglalkozom, magukról állítanak ki szegénységi bizonyítványt. Szerencsére "meg is védtek" azonnal a jóérzésű kommentelők. Akik nem ismernek, nem tudják, de én a legkisebb dolgoknak is iszonyatosan tudok örülni. Anyának is mondtam, hogy nem feltétlenül a felajánlások esnek jól, hanem az, hogy annyi szeretet árad felém, amit én eddig sosem éreztem. Mikor megtudtuk, hogy baj van, akkor bezárkóztam, nagyon egyedül voltam a betegségemmel. Most, hogy rengetegen felkaroltak, ez erőt ad – közölte.

Volt, aki azt írta: „Ha tehetném, felajánlanék a szívem dobbanásából annyit, amennyit szeretnél...”, más röviden, tömören csak annyit, „Hős, harcos vagy!”.

– Privátban is kaptam több üzenetet. Az egyik ember azt írta, inkább nekem adja a szívét, csak hogy én élhessek. Ez nagyon megható, de egyben szomorú is. Az apropója miatt. Másrészt tudom, ha az egyik rokonom, ismerősöm, bárki ilyen nagy bajban lenne, akkor én is azonnal segíteni szeretnék. Régen az volt a kívánságom, hogyha én egyszer innen eltávozok, akkor a hajamat, a szerveimet, amik épek, azokat adják oda más embereknek. Hadd segíthessek én is a magam módján, éljenek mások, ha én már nem élhetek. Ez a kívánságom nem teljesülhet a gyógyszerek miatt. Visszatérve a kedves szavakra, ezek visszaadják az emberekbe vetett hitem, erősíti az életbe való kapaszkodásomat, hogy ne adjam fel. Volt egy barátnőm, aki régen azt írta, a legnagyobb harcosok kapják a legnehezebb feladatokat az életben. Nekem az a feladatom, hogy értéket képviseljek, megmutassam, hogy igenis küzdeni, harcolni kell. Szeretnék nyomot hagyni az emberekben, és nem szeretném, ha úgy emlékeznének rám, hogy nem tettem meg mindent azért, hogy jól legyek vagy a dolgok pozitív irányba változzanak – tudatta. Ez a rengeteg szívhez szóló üzenet is erőt ad neki a harcban. – Igazából keresem a szavakat. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek! Annak is, aki egy kedves szóval felvidította a napomat, annak is, aki élményhez juttatott. Annyi pozitív dolog történik körülöttem, amiről álmodni sem mertem korábban!

Lovas fotózás, János vitéz, tokaji borkóstoló, korongbedobás...

Zsuzsi bakancslistás oldalát böngészve megannyi élmény tárul elénk. És hogy melyik volt a legjobb? Zsuzsi hangosan felkacag, és közli: az összes! – Egyet se tudnék kiemelni, mert mindegyik annyira más volt, hatalmas dolgok történtek velem, velünk folyamatosan – mondta. Kiemelte, életében először átlépte az országhatárt. A párja barátjának a szülei Ausztriában dolgoznak, meghívták őket öt napra. A fiatal lány nagyon izgult, nem tudta, kell-e mutatnia a személyi igazolványt vagy sem, de meg sem állították őket. Azt mondja, furcsa volt külföldi szavakat hallani minden irányból, de élvezte a kiruccanást. – A DEAC révén is rengeteg élményhez jutottam. Az egyesület sajtósa, Nyitrai Daniella keresett meg, hogy három dologban tudnának segíteni. Az első volt a lovas fotózás, ahol a képeket Derencsényi István készítette. Nagyon izgultam ekkor is, hogy milyenek lesznek a fotók, hogy fog fogadni a ló. Picit sajnáltuk, hogy épp akkor nem sütött a Nap, de csodálatos lett a végeredmény. Remek volt az ország egyik legjobb díjugrató lovával, Mezőhegyes Chabalával találkozni, a hercegnős ruha pedig már csak hab volt a tortán! És ajándékot is kaptam, ami még jobban megdobogtatta a kis szívemet! Ifj. Szabó Gábor átadott egy díjszalagot, amit egy nemzetközi nagydíjgyőzelmekor kapott – ujjongott Zsuzsi.

Ezután találkozhatott Battai Sugár világbajokkal, továbbá a többszörös Európa-bajnok és vb-győztes kerekesszékes vívóval, Osváth Richárddal. Ricsi a Pisában nyert világkupa aranyérmét, Sugár pedig a dedikált olimpiai pólóját adta ajándékba.

– Nagy vágyam volt egyszer kipróbálni a vívást. Meglepődtem, mert nem olyan egyszerű, mint amilyennek kívülről látszik! De nagyon kedves és segítőkész volt itt is mindenki. Ezután meghívást kaptam egy jégkorongmérkőzésre. Mikor mondták, hogy én dobhatom be a korongot, el se akartam hinni! Mondta Daniella, a tévé is ott lesz. Úristen, most mindenki engem fog nézni? Mi van, ha elesek a jégen? De remek érzés volt! – közölte, hozzátéve,

a korongbedobásnál Mihalik András, a DEAC támadója volt jelen, aki korábban osztálytársa is volt, így magától értetődő volt, hogy egymás nyakába borultak. Ráadásul a debreceni hokisok 5-2 legyőzték az Újpestet, ami külön öröm.

Zsuzsit megkereste a Magyar Jégkorong Szövetség igazgatója is, meghívást kapott a decemberi világbajnokságra, ami Budapesten lesz. Debrecen egyetlen ötcsillagos szállodájába is meghívást kaptak, ahol kipróbálhatta a tengeri herkentyűket, sőt, a látványkonyhában megtanították neki, hogyan kell tökéletesen elkészíteni a lazacot. A DVSC kézilabdaklubjának támogatói megvásárolták a csapat Brest Bretagne elleni győztes meccsen viselt rózsaszín mezeit, az ebből befolyt 2,7 millió forintot pedig a napokban át is vette Zsuzsi. – A kéziseknél is sok emberrel találkozhattam, mindenki nagyon kedvesen állt hozzám, erőt adtak. Sőt, még egy meccsre is meghívtak, a pálya mellől nézhetem a történéseket – mondta csillogó szemmel. Zsuzsi novemberben eljutott a Nemzeti Színházba is, ahol a János vitézt nézte meg édesanyjával. A színház kisbuszt küldött értük, és haza is hozták őket. – Csodálatos volt a díszlet, az előadás, a színészek. Nem is emlékeztem a történet végére, sírtam, amikor Iluska meghalt. Mondtam magamban, így nem lehet vége! És amikor Iluska feltámadt, azt jelnek vettük mi is. Nem véletlen, hogy pont ezt a darabot kellett látnom. Az én betegségemre is kell megoldást találni! – csuklott el a hangja.

Zsuzsit Tokajban is meglepetés várta. A barátnői elvitték borkóstolásra. – Amikor megérkeztünk, a tulajdonos megkérdezte, hogy miért mentünk oda? Annyit mondtam, hogy egy bakancslistás élményemet szeretném kipipálni. Később félrehívott, és megkérdezte, hogy miért bakancslistás? Elmeséltem röviden a történetem. Mikor jöttünk el, egy 2002-es Tokaji aszút ajándékozott nekem, hiszen abban az évben születtem. Szerettem volna korábban megvenni azt a bort, ám túl drága volt, de persze ő erről nem tudott. Majdnem elsírtam magam. Úgyhogy megbeszéltük, ha felvesznek a pszichológiára, akkor felbontjuk. Ez is egy plusz motiváció, hogy mindenképpen be kell kerülni az egyetemre – nevetett fel.

De eljutottak Budapestre egy Michelin-csillagos étterembe is, sőt, a Dancing with the Stars egyik felvételére is!

– A gyártásvezető meghívott a nővéremmel együtt. Élőben láthattam a sztárokat, T. Danny-vel és Radics Gigivel fotózkodhattunk is! Reszkettem a boldogságtól! Nekem, egy kis embernek ez hatalmas élmény volt! Remek volt végignézni a műsort, együtt izgultunk a táncosokkal. Szőke Zsuzsi táncostól kaptam meghívást magán táncórára, arra is készülök. Ja, majdnem elfelejtettem! Az élő adás előtt volt egy rögtönzött táncverseny. A legnagyobb higgadtsággal ültem, amikor kihívtak a parkettre. Párt kellett választanom a nézők közül, majd öt percig táncoltunk a többi párossal együtt. A közönség választott, és mi kaptuk a legnagyobb ovációt, így nyertünk. A végére rendesen kifulladtam, 150 volt a pulzusom, de megérte! – mesélte fülig érő szájjal Zsuzsi.

Élmények, amik még hátravannak

Egy házaspár megkereste a családot, hogy a bakancslistás élmények közül a római vakációban tudnának segíteni. Nekik köszönhetően december 20-22. között édesanyjával elutazhat Zsuzsi, aki először fog repülőn ülni. Természetesen orvosa beleegyezésével. Hívták Izlandra, hogy megnézze a sarki fényt februárban, meghívást kapott a horvát és az olasz tengerparthoz is, Albániában is szívesen látnák. Van, akivel korongozni fog a jövőben, mással ausztrál juhászkutyát sétáltatni. De szervezés alatt van golden retriever kiskutyák simogatása, kikapcsolódás a Gyulai Várfürdőben, a lövészet kipróbálása, a bécsi karácsonyi vásár megtekintése, igazi kürtőskalács evése Erdélyben.

De azt is felajánlották, hogy Magyarország egyetlen női parfümőrje elkészíti a saját illatát, és még sorolhatnánk.

– Annyi minden van, amit szeretnék még átélni. Amikor elkezdtem a bakancslista megírását, igazából csak leírtam, ami eszembe jutott. Nem gondoltam volna, hogy ez megtörténhet! Picit ijesztő is, hogy ha most valamit kitalálok, akkor lehet, hogy holnapra érkezik rá egy felajánlás. Úgy érzem, az üzenet elérte az embereket, érzik, hogy mire van szükségem, mi az, ami hajt tovább. Időre van szükség az élmények átéléséhez, így amíg nincs kipipálva minden, addig nem telhet le az én időm – közölte. Zsuzsit Agárdi Szilvi énekes is megkereste. – Nem gondoltam volna, hogy híres emberekhez is eljuthat az én kis történetem. Felajánlotta, hogy felülhetek a terápiás lovára. Ez is hatalmas megtiszteltetés! A lovak a mindeneim! A lovasterápia, a lovagoltatás mindig is közel állt a szívemhez, de mivel gyakorlatilag nincs immunrendszerem, így sokat nem lehetek a lovak közelében. De sebaj, maradnak a nyuszik és a pszichológia a gyerekkel – mosolyodott el Zsuzsi, aki elmesélte, nyáron újabb nyúllal gyarapodott a családjuk. „A kisebbik gombóc” most négy hónapos, akiről gondoskodnia kell.

– Ő még baba nyuszinak számít, küldetésem, hogy felneveljem. Ez is plusz erőt, motivációt ad. Szerintem érzi, hogy valami nincs rendben velem, mert amikor kiveszem a helyéről, egyből a szívemhez teszi a kis fejét és ott marad percekig – szorította kezét a mellkasára. A fiatal lánynak azt is felajánlották, hogy elviszik sziklamászásra, de arra az egyre nemet mondott az orvosa.

Zsuzsi TB-je december 15-én lejár, de 10 kedves ember egy évre előre elutalta az összeget, és egyik legnagyobb vágya, a jogosítványszerzés is egy lépéssel közelebb került hozzá. Egy oktató (aki mentődolgozó is) megkereste, hogy szívesen szárnyai alá venné.

– Tegnap reggel is arra ébredtem 8 órakor, hogy öt nem fogadott hívásom volt öt különböző számról. Mindegyik vagy új felajánlás volt, vagy egy-egy bakancslistás élmény egyeztetése miatt kerestek. Egy minimális nyomást érzek, mert szeretnék minden üzenetre azonnal válaszolni, de ez igazából kivitelezhetetlen. Dolgozom azon, hogy tudatosítsam, ez mind értem van, senki nem fog megharagudni, ha egy nappal később válaszolok. Az volt a fő célom, hogy boldog legyek, és most boldog vagyok. Mondtam anyáéknak, hogy így méltó befejezése lehet az életemnek – sütötte le a szemét.

Küzd, ameddig bírja

Zsuzsi állapota nem javult, de szerencsére nem is romlott nyár óta az ultrahang alapján. Az orvosok már nem feltétlenül az eredményeket nézik, hanem a lány terhelhetőségét. Szerencsére jól van, és bízik benne, ez az állapot huzamosabb ideig fennmarad. – Anya nehezen viseli, kutatja az orvosokat a világban, hátha valaki tud segíteni. Ő ebben bízik, én pedig most már inkább a pillanatoknak élek. Látom rajta és a tesómon is az aggodalmat, próbálom a lelket önteni beléjük és ők is belém. Nem egyszerű, mert senki nem akarja elveszíteni a gyermekét, és fordított helyzetben én is minden követ megmozgatnék, hogy rendbe jöjjenek a dolgok. De az a sok szeretet, amit kapok most, az rájuk is hatással van, együtt örülnek velem. 

Aki segíteni szeretne a családnak, az alábbi számlaszámra küldheti adományát:
Tóthmartinez Beatrix/Édesanya
Raiffeisen Bank
HU68-12052712-00466375-00100008
A közlemény mezőben tüntessék fel, hogy adományról van szó!

Fogarasi Renáta