Vendégmunkásokat Debrecenbe? Csak az építőiparba!

Lesznek-e vendégmunkások a CATL akkumulátorgyárában, a BMW autógyárban vagy a Debrecenbe települt többi világcégnél? A sok találgatásra okot adó témáról szívesen és részletesen beszélt Papp László, Debrecen polgármestere a Cívishírnek a napokban adott interjújában. A vendégmunkáskérdés rendkívül élénken foglalkoztatja a debrecenieket, de még a megyénk más városaiban élőket is. Őket már csak azért is, mert ott is vannak munkásszállások, a nem magyar munkavállalókkal ott is találkoznak az emberek. A vendégmunkások jelenléte Debrecennek a 2030-as évek elejére tervezett 250 ezer fős lakosságszáma aspektusából is érdekes, hiszen jelenleg csökken a városban élők száma – 200 ezer alatt van –, és sokan tudni vélik, hogy a városvezetés a vendégmunkásokkal kívánja 250 ezerre feltornázni Debrecen lakosságszámát. A képet azonban árnyalja, hogy Papp László nem csupán Debrecen, hanem a szűkebb agglomeráció összlakosságát prognosztizálta egy évtized múlva 250 ezerre.

A városvezetővel folytatott beszélgetésen – a témához szorosan tartozó információként – elmondtuk: a CATL európai vezetője a közelmúltban a sajtó képviselői számára tartott tájékoztatóján azt mondta, hogy közel 10 év alatt szeretnék elérni a prognosztizált kilencezres dolgozói létszámot, ami a technológiai fejlődés okán valószínűleg csak nyolcezer lesz. Hangsúlyozta: ők a magyar dolgozókra alapoznak, ezért a munkaerő-utánpótlás miatt megállapodást kötöttek a Debreceni Szakképzési Centrummal (DSZC), a gyárban a kínai dolgozók száma pedig 100 és 200 között lesz majd.

A szakképzés a probléma kulcsa

– Ugyanezt a dolgozói arányt tapasztaltam a CATL németországi gyárában is. Német munkaerővel dolgoznak, és csak bizonyos technológiai tudást igénylő pozíciókban vannak kínai munkatársaik – közölte elöljáróban Debrecen polgármestere, majd áttért a debreceni vendégmunkáskérdés lényegére. – Amilyen polémia most ezzel kapcsolatban folyik Debrecenben, az tipikusan annak a példája, hogyan lehet a választókat félrevezetni egy bizonyos kérdésben, és összemosni különböző, nagyrészt össze nem illő dolgokat. Jelenleg Debrecenben több mint egymillió négyzetméternyi ipari területet kell megépíteni. Ehhez nagyon jelentős építőipari kapacitás kell, ami hazai munkaerővel nem fedezhető teljes mértékben, és emiatt vannak az építőiparban külföldi munkavállalók. S húzzunk is azonnal egy éles határvonalat az építőiparban ideiglenesen megjelenő külföldi munkavállalók és a termelés munkaerőigénye között! Az építőipar és a termelés ugyanis két különböző kategória. A termelés jelentősebb kvalifikációt, tudást, szakértelmet, gyakorlatot, tapasztalatot igényel. Az építőiparban kétkezi munkásra van leginkább szükség, és őket külföldről könnyebb hozni. Már most is vannak és a következő időszakban is lesznek vendégmunkások Debrecenben, mégpedig szabályozott körülmények között. Ezeket a munkavállalókat a gazdasági övezeteken belül, az építési területekhez közel lehet elhelyezni, nyilván kulturált és normális körülmények között – ahogyan azt például a BMW is teszi. Készíttettem egy kimutatást a BMW debreceni gyárának építésén dolgozók összetételéről. Ez alapján az ott tevékenykedő cégek 90 százaléka magyar, és 80 százalékban magyar munkaerőt alkalmaznak. Nem vesznek el senkitől munkát, hiszen nincs elég magyar kétkezi munkás ezeknek az üzemeknek az építésére. Ha fölépültek a gyárak, a külföldi építőmunkások hazamennek. Jönnek viszont a gyár dolgozói, és ebben egyértelműen a magyar munkaerőre alapozunk – jelentette ki Papp László.

A polgármester elmondta, hogy a nagy cégeknél dolgozók szakember-utánpótlására már 2015-ben kidolgoztak egy stratégiát. Ennek sikerességét, továbbá azt, hogy a városban lévő cégek vonzóak a fiatalok számára, mutatja, hogy amíg 2015-ben 7 ezer 500 diákja volt a DSZC-nek, addig ez év őszén már több mint 12 ezer. – Nem azért növeljük a diáklétszámot, mert aztán mégiscsak külföldi vendégmunkásokra van szükség, hanem azért, mert ezeknek a fiataloknak itt akarunk munkát adni – szögezte le a városvezető, hozzáfűzve: nem szabad megengedni, hogy a debreceni baloldal képviselői összemossák az építőiparban ideiglenesen megjelenő munkaerőigényt a termelésben megjelenő munkaerővel.

Fülöp-szigetekiek? Vietnámiak?

– Tehát attól nem kell tartaniuk a debrecenieknek, hogy ezrével, ne adj' Isten, tízezrével jönnek majd ide kínaiak, fülöp-szigetekiek, vietnámiak dolgozni? – vetettük fel a polgármesternek, aki cáfolta, hogy külföldi munkavállalók érkeznek majd a CATL-be, a BMW-hez vagy bármelyik nagy gyárba dolgozni. Részletezte, hogy ezek a gyárak magas technológiai színvonalat képviselnek, és szakképzett munkaerőre van szükségük. A BMW gyára minden évben 100 új szakképzős diák számára nyit karrierprogramot. Az autógyárban dolgozók létszáma – a jelenlegi paraméterek szerint – 1500 fő körül lesz. Most 1000 főnél tartanak, és gyakorlatilag Magyarországról toborozták a szakembereket. Az akkumulátorgyárra áttérve Papp László elmondta: a CATL olyan komoly technológiai színvonalat és kutatás-fejlesztési tevékenységet képvisel, amit szintén nem lehet betanított munkásokkal végeztetni. A CATL is a DSZC-vel alakít ki szakmai, tanulmányi kapcsolatokat, mert magyarországi, hazai munkaerővel akarják feltölteni az itteni munkahelyeket. – A CATL első gyára valamivel több mint kétezer fő foglalkoztatását tervezi. Tehát az, hogy majd a harmincas évek elejére elérhetik a kilencezres létszámot, addig még bőven van ideje a debreceni szakképzésnek, oktatási rendszernek „előállítani” azt a magyar, képzett munkaerőbázist, ami ebben a gyárban dolgozni tud. Úgyhogy nem kell attól tartani, hogy a CATL-ben, a BMW-ben (és társaikban) nagy számban külföldi munkaerő dolgozik majd – fogalmazott Papp László, aki kifejtette azt a politikai véleményét, miszerint a debreceni baloldalnak az a választási, politikai stratégiája, hogy megpróbálja a város legsikeresebb ágazatát, a gazdaságfejlesztést a sárba rántani, és a debreceni emberekben félelmet generálni. – Szeretnék megnyugtatni mindenkit, ennek semmiféle alapja nincs! – tette hozzá.

A „túltolt” migránsozás

– A kormánynak nagyon jól működött a migrációellenes politikája. Az idegenek elfogadásáért mit tud tenni a város, egyáltalán akar-e tenni azért, hogy a közhangulat ilyen irányba változzon? – kérdeztük Papp Lászlótól, aki állította, ebben a kommunikációnak van nagy szerepe. Részletezte: a migráció eddig is ellenzett, tehát ellenőrizetlen, tömeges és illegális formája ma sem megengedett. A külföldi munkavállalókat illetően azonban szerinte érdemes határozott különbséget tenni. Kijelentette: az önkormányzat egyetlen egy külföldi munkavállalót sem hoz sem az építőiparba, sem a termelő beruházásokhoz. Meg kell azonban érteni, hogy Magyarország csökkenő népességű, elöregedő társadalom – hasonlóan Európa többi országához. Ha ezt a problémát egy üzletember racionalitásával nézzük, akkor a következőn kell elgondolkodni: „Van jó piacom, van növekedési lehetőségem, tudnék többet termelni, ám ehhez nincs elég munkaerő, akkor mit csináljak? A fejlődőképes részt vigyem el külföldre, építsek föl ott gyárat, hozzak létre ott munkahelyet, adjam el ott a terméket és adózzak ott? Vagy hozok be kiegészítő jelleggel külföldről munkaerőt, itt termelek, itt adom el és itt adózom.”

– A vendégmunkáskérdést ezen a szemüvegen keresztül is meg kell vizsgálni. Ez a döntés nem a miénk, nem a polgármesteré, nem az önkormányzaté, hanem a gazdasági élet szereplőié – mondta Papp László. – Itt a megoldás kulcsa kettős: az egyik, hogy gőzerővel dolgozzunk az oktatáson, hogy minél több fiatal jöjjön Debrecenbe, minél több magyar fiatal találjon itt munkahelyet. Másrészt az adott vállalatok döntése, hogy a magyarokon túl akarnak-e további munkaerőt toborozni, akár külföldről is. De a mi felelősségünk – polgármesterként az én felelősségem, az én dolgom – elsősorban arra figyelni, hogy az oktatáson keresztül tömegesen „állítsuk elő” a szakképzett magyar, debreceni munkaerőt. Azt gondolom, hogy ebben a tekintetben mi megtettük azt, amit meg kellett tennünk.

 Új lakóparkok épülnek

A beszélgetés során visszatértünk eredeti felvetésünkhöz, miszerint Debrecen csökkenő lakosságszáma mellett még mindig reális cél-e, hogy egy évtized elteltével a szűk agglomerációval együtt 250 ezren éljenek a vármegyeszékhelyen.

– Az agglomerációval együtt teljes mértékben. Ehhez egyébként már most közelítünk, mert ha Bocskaikerttől Mikepércsig nézzük az agglomerációt, – beleértve Hajdúsámsont is –, akkor majdnem közel 250 ezren vagyunk – válaszolta Papp László, majd a mostani helyzetet egy tágabb kontextusba helyezte azzal, hogy részletezte: Debrecent is elérte az a tendencia, miszerint a városból sokan a megfizethetőbb ingatlanárakkal rendelkező agglomerációba költöztek. A képet tovább árnyalja, hogy Debrecenben nagyon erős gazdasági fejlődése ellenére viszonylag kevés lakás épült, amiben fontos szerepe van az orosz-ukrán háború nyomában járó energiaár-robbanásnak, az inflációnak, a magas kamatoknak. Ez utóbbi pedig lefékezte az építőipari beruházásokat, a lakásvásárlásokat, így az ingatlanpiac mozgása gyakorlatilag megállt. Úgy látja, a debreceni magas ingatlanárakat a kínálat oldaláról lehet megfogni.

– 2024-ben több nagy volumenű lakópark-fejlesztési program is indul Debrecenben. A városi szabályozási tervek módosításával több helyen – a Tócóvölgyben, az Acsádi úton, a Vámospércsi úton vagy a déli városrészben – tudtunk előkészíteni olyan lakóterületi fejlesztéseket, ahol több ezer lakás épülhet fel. Mindez képes lesz arra, hogy megfogja a kiáramlást a városból egyrészt a konszolidálódó lakásárak, másrészt a létrejövő új munkahelyek támasztotta helyi igények miatt. A következő időszakban készülünk egy bérlakásprogrammal is, valamint az a célunk, hogy a város keleti oldalán elindítsuk a zártkerti övezet teljes lakosságát kiszolgáló infrastruktúra fejlesztési folyamatát. Mindennek következtében elindulhat a lakosság visszaáramlása az agglomerációból  – beszélt a népességmozgás várható tendenciáiról is Papp László.

-CH-