Kihívásokkal és sikerekkel teli négy éven van túl Papp László
Cívishír: Főleg a reggel és a délután nagyon nehéz Debrecenben az úton járók szempontjából. Mivel lehet biztatni a városban közlekedőket?
Papp László: Debrecenben 2016 óta egymást érik a nagy közlekedési beruházások, annak ellenére, hogy gazdaságilag nagyon nehéz időszakon vagyunk túl. Ahogyan pedig néhány hete fogalmaztam a 33-as főút csomópont-átadásán, ami eddig történt, azzal csak „bemelegítettünk” – most jön a java! Debrecen gazdasági fejlődésének az élet más területein is vannak kihívásai. Erre reflektálva állítottuk össze a közlekedési beruházások sorát. Az idén is jelentős, ilyen jellegű fejlesztések voltak, és lesznek jövőre is. A város életében megkerülhetetlen nagy csomópontokat bővítünk, építünk át: a Szabó Lőrinc utca – Csigekert utca – Füredi út kereszteződését a 354-es főút és a Vezér utcai csomóponti kapcsolat kialakításával; az Árpád tér – a Rakovszky utca – az Ótemető utca kereszteződését; a Vámospércsi út – Hétvezér utca – Budai Nagy Antal utca csomópontját; valamint útépítés lesz a Szoboszlói út és a Külsővásártér kereszteződésében. Jövőre 19 olyan projekttel foglalkozunk, amelyek vagy előkészítési, tervezési, vagy kivitelezési fázisba jutnak. Ezek sorába tartozik az állami beruházásként megvalósuló, 22 kilométer hosszúságú keleti elkerülő előkészítése is. Ez az út új alapokra helyezi a keleti városrész közlekedési rendszerét. Megújulnak a keleti elkerülőt sugaras szerkezetben elérő belső tehermentesítő útvonalak: közülük az első a 471-es és a 4-es főút Júliatelep fölötti összekötése lesz.
Cívishír: A városba déli irányból érkezők a Homokkerti felüljáró előtt rendszeresen forgalmi dugóba futnak. Ráadásul ez a probléma a növekvő forgalmú repülőtér megközelíthetőségét is nehezíti.
Papp László: A már említett 19 nagy közlekedési projekt közül több is érinti a déli városrészt. Az egyik a Vágóhíd utcai csomópont átépítése, annak kapcsán már engedélyes tervekkel rendelkezünk. A másik a Homokkerti felüljáró bővítése kétszer kétsávosra, aminek a tanulmánytervét megrendelte az állam. A Déli Gazdasági Övezetben kialakuló új közlekedési rendszerhez még egy új csomópontot ki kell alakítani a Szeged utca Mikepércsi útra történő csatlakoztatása érdekében. A repülőtér felől a Vértesi út irányába tervezünk egy újabb kikötési lehetőséget, amely a Homokkerti felüljáró alternatívája lehet. A nyugati oldalon tervezzük a 354-es főúttól a Déli Gazdasági Övezetig vezető út építését. A fogalom csökkentésének valós alternatívája a közösségi közlekedés fejlesztése. Napirenden van a 106-os számú – Debrecen és Nagykereki közötti – vasútvonal újragondolása, ami összefügg a Déli Gazdasági Övezet közlekedési rendszerének kialakításával is.
Cívishír: Egyik olvasónk azt javasolja, legyen minden évben választás, mert akkor Debrecenben folyamatosak lennének az útfejlesztések. Az idei ütem tartható jövőre?
Papp László: Igen. Debrecen gazdasági növekedésének köszönhetően egyre több pénz jut ezekre a beruházásokra. Az idén több mint 30 helyszínen volt nagyfelületű aszfaltozás, felújítás, amit összesen 2,8 milliárd forint önkormányzati saját forrásból finanszíroztunk (a teljes lista a cikk alatt olvasható - szerk.). Jövőre is közel 3 milliárdot tudunk elkölteni az úthálózat minőségének javítására. Sosem volt erre ekkora lehetőségünk! Ez nyilvánvalóan nagyon szorosan összefügg a saját bevételeink növekedésével. Ebben az évben az összeállított programnak nagyjából a felét valósítjuk meg. Jövőre is közel 30 utcában tervezünk útfelújítást, a tavaszi munkakezdésre engedélyes tervekkel kell rendelkeznünk. Példaként említem: folytatjuk a Kishegyesi út felújítását, az István úton lesznek komoly útjavítások és a lakossági igény alapján Ondód irányába is tervezünk útépítéseket. Nagymacs zsáktelepülés jellege megszűnik, onnan a BMW-gyárhoz kapcsolódó közlekedési rendszeren keresztül is ki lehet majd jutni.
Cívishír: A repülőtér fejlesztése régóta napirenden van: az új kifutópályától kezdve a terminálbővítésig sok mindenről beszéltek már. Jelenleg mi a fejlesztés aktuális iránya?
Papp László: A repülőtér meglévő termináljának valamivel több mint 300 millió forintba kerülő bővítése terítéken van, és az idén elbontottuk a használaton kívüli, régi kifutópályát, hogy legyen helye az újnak. A terminálépületet a meglévő átrium kibontásával, beépítésével és részben az utasbiztonsági zónához történő integrálásával bővítjük jövőre. Túl vagyunk a repülőtér utasbiztonsági rendszerének korszerűsítésén is. Azt azonban látni kell, hogy a koronavírus-járvány időszaka elképesztően nagy károkat okozott a debreceni repülésnek. 2019-ben több mint 600 ezer, 2021-ben pedig 70 ezer utasunk volt. Az utasok száma immár folyamatosan gyarapszik, és ha sikerül újra a „kritikus tömeget” elérni, utána lehet gondolkodni új terminálfejlesztésen, a kifutópálya és a navigációs rendszer újjáépítésén. A mostani terminál éves szinten nagyjából 700-800 ezer utas kiszolgálására alkalmas.
Iparűzési adót az is fizet, aki még nem termel
Cívishír: Az utak nagyfelületű aszfaltozásának témájánál már említette a város dinamikusan növekvő helyiadó-bevételét. Számszerűsítené ezt?
Papp László: Számszerűsíthetjük, így a Cívishír olvasói lesznek az elsők, akik erről értesülnek. Debrecen helyi bázisú adóbevétele 2014 és 2022 között 90 százalékkal növekedett, majd 2022-ről 2023-ra további 50 százalékkal. Tavaly 18,4 milliárd forint volt az iparűzési adóbevételünk, s ebben az évben el fogjuk érni a 28 milliárdot, mégpedig úgy, hogy az elmúlt három-négy évben ide települt nagy üzemek még nem is működnek. Jelen pillanatban összesen több mint egymillió négyzetméternyi ipari létesítmény épül a város különböző ipari parkjaiban. És amikor a debreceni közgyűlésben föláll egy baloldali képviselő, és azt találja mondani, hogy itt csökkenni fognak a fizetések, akkor joggal merül fel a kérdés, hogy vajon tisztán lát-e a tisztelt képviselő? Ez a gazdasági növekedés a bérek emelkedésére lesz a legnagyobb hatással. Ha ugyanis például az önkormányzat dolgozóinak nem emeljük a fizetését, a korszerű technológiákkal dolgozó betelepülő cégek elviszik őket, mert náluk lényegesen magasabbak lesznek a fizetések.
Cívishír: Mára letisztult Debrecen gazdaságfejlesztési iránya: autóipar, energiaipar és ezek kiszolgáló egységei. E területeken várható-e újabb nagy cégek betelepülése, továbbá a gazdaságnak van-e olyan szegmense, ami még hiányzik Debrecenből?
Papp László: A stratégiám szerint az az iparfejlesztési folyamat, amelyet 2015-ben indítottunk, nagyjából 2025-ig lezárul. Nagy bejelentések, meglepetések szerintem már nem lesznek a következő években. Debrecen és Hajdú-Bihar szerepvállalása az ország ipari termelésében 2020-ban 2,8 százalék volt. 2030-ra csak Debrecené 15,8 százalék lesz. Az ide települt nagyvállalatok mindegyikének organikus a fejlődése, így az ipari teljesítmény súlypontja Nyugat-Magyarországról átkerül a Debrecen-Miskolc-Nyíregyháza háromszögbe. De visszatérve az alapkérdésre: nagyobb betelepülő vállalatokkal már nem számolok. A BMW-nek érkezik még majd néhány, idézőjelben kisebbnek mondott beszállítója, de a már ismert nagy szereplőkön kívül szerintem nem lesznek a közeljövőben mások. A fókusz a gazdaságfejlesztésről újra átkerül a városépítésre és a szolgáltató szektor bővítésére. Így irodai munkásokból lesz majd szükség többre.
Cívishír: Interjúalanyaink nagy többsége nyilatkozott úgy a Cívishír fennállása óta, hogy éppen azért szereti Debrecent, mert ekkora, és nem is akarnak nagyobb várost. A városvezetés mérte-e azt, hogy van-e társadalmi támogatottsága a bővülésnek?
Papp László: Igen, több alkalommal is leültünk beszélgetni a fiatalokkal, akik az ön tapasztalatait inkább kritikaként fogalmazták meg. Véleményük szerint Debrecen egy „nagy falu”. Ez nézőpont kérdése. Amikor az ember pályájának, karrierjének az elején van, akkor mindenre képes, nagy ambícióval rendelkezik. Amikor pedig már megvan a megfelelő állása, családja, autója, lakása, inkább a nyugalomra, mintsem a további növekedésre fókuszál. De egy város fejlődése nem állhat meg! Tehát az, amit gazdasági téren megvalósítottunk, azt megcsinálhatta volna a régióban más: Miskolc, Nagyvárad, de akár Nyíregyháza is. Akkor azt hallgatnám, hogy nincs ebben a városban semmi, miért nem hoztunk ide nagybefektetőket, a fiatalok elmennek a szomszéd városokba dolgozni, elnéptelenedünk, nem lesz ebből a városból semmi. Egészen biztos: a 21. században mi vagyunk a régiónk origója.
Cívishír: Egy régióközponti szerep nemcsak azzal jár, hogy ott laknak a legtöbben és a legerősebb gazdaságú a város, hanem azzal is, hogy vezető szerepet tölt be az egészségügy, a kultúra, az oktatás, a sport és más kiszolgáló tevékenységek területén is. Ebben a tekintetben Debrecen hol tart?
Papp László: Ezt a területet is pozitív példaként tudom bemutatni. Az egyik legfontosabb törekvésem, hogy a városfejlesztési stratégiát úgy alakítsuk, hogy legyen lehetőségünk pénzt, erőforrást, figyelmet koncentrálni minden területre. A gazdaság közlekedés és oktatás nélkül egyoldalú, és nem tud sikeres lenni. Ezért is fordítottunk gondot a közlekedés- és az oktatásfejlesztésére. Egy jó gazdasági dinamikával rendelkező városnak szüksége van a kulturális és a sportélet fejlesztésére is. Egy nagyon nehéz időszakban, a koronavírus-járvány alatt indítottuk el a színházfejlesztéseinket. Egy időben két nagy színházprojektet hajtottunk végre. Polgármesteri munkám egyik legnagyobb büszkesége a Csokonai Nemzeti Színház felújítása. De nagyon büszke vagyok a Csokonai Fórum fejlesztésére, és annak a befejezésére is. Számos sportcélú beruházásunk is volt. Teljesen megújult a nagyerdei strand, és megépült az extrémsportpark a Tócóvölgyben. Kereskedelmi szempontból fontos, hogy a város fejlődjön. A Fórum 2 bevásárlóközpont megépítése szoros összefüggésben van egy másik nagyon fontos városfejlesztési törekvéssel, egy kulturális célú fejlesztéssel, mégpedig a Kodály Filharmonikusok Debrecen otthonává váló új hangversenyközpont felépítésével. Emellett a könnyűzenei élet számára is új tereket kell létrehozni – a Roncsbár tulajdonosaival közösen gondolkodunk valami nagyban. Az egészségügyi alapellátásban az elmúlt időszakban tucatnyi orvosi rendelőt újítottunk fel, és ezt folytatjuk a következő években is. Az egyetemmel közösen létrehoztuk a Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézetet, melynek jóvoltából a pici gyerekektől az idősekig folyamatosak az egészségügyi szűrővizsgálatok. A Mozdulj, Debrecen! óriási mozgalommá terebélyesedett – az iskolásoktól a szépkorúakig képesek vagyunk sok-sok ezer debrecenit mozgásra, preventív jelleggel egészségmegőrzésre ösztönözni.
Nehéz négy év után
Cívishír: Jövőre helyhatósági választás lesz. A „jól értesültek” úgy tudják, országos politikai szerepre készül. Igaz-e ez?
Papp László: Nem igaz. Polgármesterként képzelem el a jövőmet. Nem készülök, sosem készültem országos politikai szerepre. Nincs bennem ilyen vágy, ambíció, továbbá még nem fejeztem be azt, amit polgármesterként 2014-ben elkezdtem.
Cívishír: Megvan-e már az a stáb, amelynek tagjaival együtt szeretne dolgozni? Kérdezem ezt annak tükrében, hogy a 24 körzeti önkormányzati képviselőből, képviselő-jelöltből néhányat ciklusonként cserélni szokott.
Papp László: Készülünk az önkormányzati választásra, ám ezzel kapcsolatban egyelőre többet nem kívánok mondani, hiszen sok egyeztetés zajlik, és ahogy látom, politikai ellenfeleink is készülnek. Bizonyos változások nyilván lesznek, de egy nagyon jó munkát végző, jó teljesítményt nyújtó csapattal dolgozom, tehát velük szeretném folytatni.
Cívishír: A kormánykritikus HVG-ben nemrégiben megjelent egy közvélemény-kutatás eredménye, melynek alapján az ön népszerűsége a városban mélyponton van. Erre néhány napra rá a kormánypárti Századvég által közzétett mérései eredmény szerint a népszerűsége csúcspontján van. Hol itt az igazság?
Papp László: A HVG-é fake news volt. Ráadásul egy belső fideszes felmérésre hivatkozik mindenféle alap nélkül. Politikai pályafutásom legnehezebb négy éve van mögöttem. 2019-ben, amikor egy ciklusértékelő könyvhöz írtam előszót, azzal kezdtem, hogy életem legnehezebb öt éve van mögöttem. Azt gondoltam, hogy a BMW-vel a hátunk mögött – nagyon erős gazdasági fejlődés lehetőségével a puttonyban – nyugodt öt évre készülhetünk, szép, szisztematikus építkezéssel. Nos, ehhez képest jött a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború, az energiaválság, az infláció, az akkumulátorgyár-hisztéria. Nyugodtan mondhatom, hogy ez az öt év volt a legnehezebb időszak az eddigi pályafutásomban: lelkileg és politikai értelemben is, hiszen nem szeretem, amikor a debreceniek nem érzik magukat komfortosan. Rengeteg energiát emészt föl a hangulatkeltés ellensúlyozása, de ezzel együtt sokkal sikeresebbnek érzem ezt az öt évet, mint az előzőt. Különösen a kihívások, a nehézségek tükrében értékes, hogy mindazt, amit 2019-ben erre az öt évre vállaltunk, azt tudtuk teljesíteni. Hiszem, hogy nagyon-nagyon sok lehetőséget teremtettünk a debreceni polgárok számára. Olyan lehetőségeket, amelyek sikeressé, boldoggá teszik őket.
– CH –
A Papp László polgármesterrel készült interjú 2. részét december 21-én közöljük.
Nagyfelületű útjavítás, útépítés Debrecenben – 2023 (Forrás: DMJV)
I. ütem - ELKÉSZÜLT
- Pipóhegy utca (térkő burkolatcsere aszfaltra) - nagyfelületű útjavítás
- Monostorpályi út a Cseresznye utcától a buszfordulóig beleértve a buszfordulót is - nagyfelületű útjavítás
- Derekassy István utca (Tócópart utca és a Derekassy utca 9. sz. között) - nagyfelületű útjavítás
- Móricz Zsigmond körút Auguszta Hotel előtti szakasza - nagyfelületű útjavítás
- Nagyerdei körút (Strand gazdasági bejárat - Egyetem téri parkoló bejárat közötti szakasz) - nagyfelületű útjavítás
- Pallagi út I. ütem (Móricz Zsigmond kb. 100 méter, kereszteződéstől Pallag felé 100 méter és a parkoló behajtó közötti szakasz) - nagyfelületű útjavítás
- Móricz Zsigmond körút Auguszta Hotel előtti gyalogátkelő és a Pallagi út I. ütem közötti része - nagyfelületű útjavítás
- Nagyerdei körút II. ütem (Simonyi út-Martinovics utca között) - nagyfelületű útjavítás
- Függetlenség utca 2. ütem - nagyfelületű útjavítás
II. ütem - ELKÉSZÜLT
- Sumen utca (Haláp utca és a Homokkerti felüljáró közötti szakasza) - nagyfelületű útjavítás
- Boldogfalva óvoda parkoló felújítás - nagyfelületű útjavítás
- Sárga dűlő I. ütem - nagyfelületű útjavítás
- Kishegyesi út - Derék utca csomópont (Szotyori utca – Kishegyesi út 51. szám közötti szakasz) –
- nagyfelületű útjavítás
- Nagyerdei körút útfelújítás (Martinovics utca - Hadházi út közötti szakasz) - nagyfelületű útjavítás
- Kartács utca (26. szám és Patay István utca között) - nagyfelületű útjavítás
- Kemény Zsigmond utca III. ütem – nagyfelületű útjavítás
- Segner tér - nagyfelületű útjavítás
- Holló János utca II. ütem – nagyfelületű útjavítás
- Harmat utca - nagyfelületű útjavítás
- Szabó Lőrinc utca és Károli Gáspár utcák szakaszos felújítása (Szabó Lőrinc 3. szám - körforgalom közötti szakasz; körforgalom; körforgalom és Bay Zoltán utca közötti szakasz; - Károli Gáspár 35 - 55. szám közötti szakasz) - nagyfelületű útjavítás
II. ütem - FOLYAMATBAN
- Bezerédj utca - útépítés
- Pásti utca I. ütem - nagyfelületű útjavítás
III. ütem - ELKÉSZÜLT
- Segner tér - nagyfelületű útjavítás
- Sinai Miklós utca 33-35. szám mögötti, lenti parkoló területe - nagyfelületű útjavítás
- István király tér 3-tól a Vincellér utca kanyarig - nagyfelületű útjavítás
- István út 63-71 között a posta oldalában – parkoló felújítás - nagyfelületű útjavítás
- Derék utca 64-68. parkoló aszfaltozás - nagyfelületű útjavítás
- Tégláskert utca (Vadász és a Csordás utcák közötti szakasza) - nagyfelületű útjavítás
- Kiss Ernő utca (Bartók Béla út - Köntöskert utca között) - nagyfelületű útjavítás
- Kismacs óvoda melletti terület - nagyfelületű útjavítás
- Orgona utca - nagyfelületű útjavítás
- Zöldmező utca - nagyfelületű útjavítás
- Apafi utca (Virág utca - Kassai út között) - nagyfelületű útjavítás
- Garai utca vége - nagyfelületű útjavítás
- Busi utca - nagyfelületű útjavítás
- Ormós Lajos utca I. ütem (Vezér utca - Sántha Kálmán utca között) - nagyfelületű útjavítás
- Maróthi György utca (Kút utca - Eötvös utca között) - nagyfelületű útjavítás
- Mikszáth Kálmán utca (Bolyai-Thomas Mann utca között) – nagyfelületű útjavítás
- Katalin utca (Piroska utca – Sólyom utca között)
III. ütem – FOLYAMATBAN
- Pallagi úti kerékpárút építése – kerékpárút építés
- Dobogó utcában a Kanális utca és az Epreskert utca között - járdaépítés