Kipróbáltuk az ingyenes debreceni hidrogénbuszt
Aki nem követi a helyi híreket, úgy szállhatott fel január 12-én a menetrend szerinti 8.52-es 25Y-os autóbuszra a Derék utca végén, hogy nem is tudta: az örökkévalóságba tart.
Micsoda kongóan üres nagyotmondás, micsoda zsurnalizmus, mondják most Önök!
Hiszen a 89 utasra méretezett Solaris Urbino – látszatra – semmi olyan újdonságot nem nyújtott, ami bárkinek is feltűnt volna a Tócóskerttől a Veres Péter utcáig, már ha az illető nem savanyodott éveket valamilyen járműipari mérnökképzésen. Törtfehér fogódzók, acélkék ülések, szürke műanyag borítás, hasonló színű alacsonypadló, sehol egy indokolatlan kapaszkodókinövés, semmi szabálytalanság. Kimért, kiszámított karakter, csupa visszafogottság: mint egy rendes autóbusz manapság.
Egy debrecenit az elektromobilitással sem veszünk le a lábáról, hiszen másfél éve jönnek-mennek Mercedes eCitarók a városban. A dízeles buszok (Conectók, Reformok) sem hangosak, ám a villanymotor hűvös zümmögését könnyű megszokni. Akkor mire is kellett volna felfigyelni a 25Y-oson, amelyik legfeljebb annyiban volt szokatlan, hogy hiányoztak róla a megállókat jelző monitorok, valami esetlen kékes pixelcunami csúfította a menyezetét és kívülről túl volt matricázva?
Kérem szépen, ezekben a napokban kezdte meg a történelmi tesztüzemét Debrecenben az első hidrogéncellás autóbusz, amelyik péntek reggeltől több járat útvonalát bejárta. Így kilenc előtt néhány perccel a 25Y-osén hasított. Ebben a járműben is villanymotor dolgozik, de akkumulátorok helyett hidrogéngáz révén jön létre a meghajtást működtető elektromosság. A folyamatot egy üzemanyagcella „tartja kézben”, s a busz – az üzemanyagcellában lezajló hidrogén-oxigén reakció végtermékeként – csupán vízpárát bocsát ki. Ez benne a truváj.
A hidrogént egy közel 1600 literes tartályba töltik, amit a busz tetején látni, bár egyáltalán nem feltűnő. Ebbe kerül mintegy 37 kilogrammnyi a legkönnyebb elemből, amivel a jármű 400-450 kilométert képes megtenni. A gázt a Messer nevű világcég szolgáltatja, a debreceni teszt során az autóbuszt tréleres hidrogéntöltővel tankolják. A technológia Magyarországon még elég új, a debrecenihez hasonló első próbaüzemek 2022 elején indultak. Azonban a világ fejlettebb részein már javában használják, hogy közeli példát említsünk, a „hanyatló nyugaton”, így Németországban már bevetett módja ez a közösségi közlekedésnek.
A hidrogénmeghajtás előnyeiről is hátrányairól bőséges információt találni a világhálón. Most csak annyit ragadnánk ki, hogy nem igényli drága, ráadásul dögnehéz akkumulátorok beszerelését a járművekbe, ellenben a töltőhelyek kialakítása sokkal-sokkal költségesebb az elektromos oszlopokénál, miként az egységnyi úthoz szükséges hidrogén is többe kerül az elektromos áramnál. Az előrejelzések szerint könnyen elképzelhető, hogy míg a személygépkocsiknál az elektromos akkumulátoros meghajtás, addig a személy- és a teherfuvarozásban a hidrogéncella határozhatja meg a következő évtizedeket.
A hidrogénbusz Debrecen után más városokba megy; ha kipróbálná az ingyenes közlekedési lehetőséget, a DKV a közösségi oldalán előre közli, mikor, melyik járatokon tűnik fel a jármű a következő időszakban.
Ratalics László
