Oldalszalonna helyett örömóda: gyere, Tócó, gyere!
![Oldalszalonna helyett örömóda: gyere, Tócó, gyere!](https://civishir.hu:10013/media/41cf6b3a-62dc-4825-adb2-d970e749ed14.jpg?size=850)
Huszonhat kilométeren folyik a Tisza vizével új életre keltett Tócó, amely a Kondorossal való egyesüléskor – Sáránd közelében – már mint Kösely fut tovább. Ma nehezen hihető, de a levéltári források szerint régen előfordult, hogy a debreceniek malomkővel és oldalszalonnával próbálták eltömni a Tócó forrását, mert annyi víz buzogott fel, hogy féltek, elönti a várost.
A folyás forrásvidéke – mint az egyre tudottabb – a 13. században már biztosan létező Zelemérnél található. A Tócó völgye pedig már időszámításunk előtt 3500 évvel lakott vidék volt, amiről negyven-ötven kunhalom árulkodik a Strázsa-halomtól a Csege-halomig. A Tócó bal partján vezetett a „tiszántúli nagy út”, magyar mércével Tokajtól Nagyvárad irányába, szélesebb horizonton a Baltikumtól a bizánci kultúrák felé. Egyes utazók meglepődtek Debrecen fekvésén, mondván, híján van természeti erőforrásoknak, ám e vélekedéssel ellentétben nagyon is jó helyen van – a hajdúsági löszhát és a nyírségi homokhátság találkozásánál. Előbbi kiváló termőföld cserjésekkel, löszpusztagyepekkel, utóbbi lápi legelők, lösztölgyesek, homoktölgyesek vidéke.
A Tócóra visszatérve, a víz esése 35 méter; a felső folyásnál kilométerenként 2 méter, lejjebb már csak 40 centiméter. Száznegyven négyzetkilométernyi vízgyűjtő területén manapság 70-80 millió köbméter eső hullik le, ennek nyilván csak tört része kerül a mederbe. A Tócó vízhozamának csökkenését elsődlegesen a nyírvízlaposok lecsapolás okozta. A buckák közt felszínre került talajvíztükröt nevezzük nyírvízlaposnak, kialakulásukban a szél játszik fontos szerepet: elfújja a homokot, így a talajon keresztül fölszivárog a víz. A növények megtelepednek, lápok alakulnak ki. Nos, ezeket a nyírvízlaposokat „fűzték fel” csatornákra utóbb, megfosztva a Tócót a felszín alatt vándorló vizektől. A Civaqua hatásairól szóló pódiumbeszélgetésről ebben a cikkben írunk.
![](https://civishir.hu:10013/media/1e095fd8-01da-4736-87be-24d675e74344.jpg)
Minderről Aradi Csaba ökológus beszélt a Debrecen, a Zöld Őrváros című november 28-i konferencián. Az esemény apropóját az adta, hogy jogilag kedden zárult a Civaqua első ütemének megvalósítása. A konferenciát a debreceni városvezetés által felfuttatott zöld mozgalom, a Future of Debrecen szervezte. E társaság szakértőjeként Aradi Csaba hozzáfűzte: az egykor vízimalmokat hajtó Tócó most újra élő vízzé válhat, sok lehetőséget kínálva Debrecennek. – Őrváros vagyunk, akkor is, ha ezt nem mindenki akarja elhinni. Itt alakult meg az ország első természetvédelmi területe (a Nagyerdő egy szegletében) és az ősi debreceni birtokon, a Hortobágyon jött létre hazánk első nemzeti parkja – emlékeztetett.
Az ellenzéknek is üzent
Debrecen polgármestere az akkumulátorgyártással és a járműiparral a lehető legmagasabb fordulatszámra felpörgött gazdaságfejlesztésra utalva kiemelte: eszükben sincs feláldozni a természeti kincseket a haladás oltárán, ökológiai problémákat egy beruházás sem okozhat. – Nincs magyar város, amelyik manapság annyit tett a fenntarthatóságért, mint mi. A Civaqua, a véderdők telepítése, a napelemparkok, a városi közlekedés zöld átállításának megkezdése elektromos autóbuszokkal, számos középület energetikai korszerűsítése – sorolta Papp László, hozzátéve, a városfejlesztés jövőbeni iránya „zöld és digitális”. A sokat hangoztatott zöld átállást – folytatta – Debrecen globálisan és lokálisan is szolgálja. Globálisan azzal, hogy helyet ad a zöld energia tárolásával foglalkozó iparágaknak, lokálisan pedig az előbb említett beruházásokkal.
![](https://civishir.hu:10013/media/95591136-750c-4c2b-b7cb-059824e69023.jpg)
![](assets/images/link.jpg)
Amíg egyesek civilnek mondott szervezeteket maguk előtt tolva támadnak mindent, ami a debrecenieknek jó – üzente –, addig ők „szövetségbe hívták a legnagyobb beruházókat, a civil szervezetek, a debrecenieket”. Szerinte Debrecen „máris rengeteget nyert a jövő iparát képviselő cégekkel”, ha ugyanis nincs ambiciózus gazdaságfejlesztés, akkor a környezetvédő beruházások egy része sem valósult volna meg. Ilyen a folyamatban lévő szürkevíz-projekt, mely révén – jegyezte meg – az ipari parkok vízellátása miatt a következő generációknak sem kell aggódnia a város vízkészletéért.
Hatalmasat ütött a 2022-es aszály
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója két alapvető problémát vázolt a jövőt illetően. Egyrészt a folyók medersüllyedését, ami miatt tartósan alacsonyabb lehet a vízszint például a Tiszán. Ez azért aggasztó, mert a folyó ennek következtében mintegy leszívja a talajban lévő értékes vízkészletet. Ezáltal az Alföld vizes élőhelyei még inkább kiszáradnak, valamint korlátozni kell az ipari vízhasználatot. Debrecent azonban – mint magasabban fekvő alföldi települést – jobban érinti majd a klímaváltozás. Láng István ezt azzal magyarázta, hogy a város vízgazdálkodása inkább függ a lokális, mint nagy folyami vízgyűjtőktől. Márpedig ezek könnyebben kiszáradnak, ami az időjárásra is kihat. Elmondta azt is, hogy amíg a magyarországi villámárvizek átlagosan évi 4 milliárd forint kárt okoznak, addig a folyami árvizek 40, az aszálykárok pedig 400 milliárdot. A tavalyi, 1500-2000 milliárd forint kieséssel járó aszálykár pedig határvonal lehet a tekintetben, hogy a politika mekkora súlyt helyez a vízügyi beruházásokra a jövőben.
A főigazgató megerősítette: a Civaquának a Nagyerdő vízgazdálkodását célzó második üteme már a „csőben van”, továbbá elkészültek az erdőspusztai tavak vízpótlásáról szóló tanulmánytervek.
![](https://civishir.hu:10013/media/e60d9cb6-4ad7-472d-971b-b12faf7bc02e.jpg)
Dévai György nyugalmazott professzor (Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Hidrobiológiai Tanszék) kijelentette: az oktatói alapállás szerint klímaváltozás mindig volt és lesz. Ő maga az ellenzőket, a hívőket és a kételkedőket különbözeti meg. Az ellenzőkről azt tartja, „sportból csinálják”, ezért nem vehetők komolyan, míg a hívők ideológiát gyártanak a klímaváltozásból, a hangsúlyt a globális folyamatokra és a széndioxidra helyezve. A kételkedők – jelezte – nem biztosak abban, hogy a hívők jól látják a lényeget, és úgy gondolják, lokálisan is sokat lehet tenni. – Ha azt hisszük, hogy csak globális tehetünk a klímaváltozás ügyében, azzal éppen elaltatjuk a cselekvőképességünket, ami veszélyes. Igenis vannak lehetőségeink, és a Civaquával ezt megmutathatjuk – hangsúlyozta.
Ratalics László
![](assets/images/link.jpg)
![Elkezdődött a párizsi olimpia: hajó szállította a magyarokat Elkezdődött a párizsi olimpia: hajó szállította a magyarokat](https://civishir.hu:10013/media/44d719cb-c326-408f-9914-f7bdaba8162d.jpg)
![Vályogház teteje lángolt Gáborjánban Vályogház teteje lángolt Gáborjánban](https://civishir.hu:10013/media/e2085b56-2420-4804-800c-71531be423ef.jpg)
![Jubilál a Strandok Éjszakája Jubilál a Strandok Éjszakája](https://civishir.hu:10013/media/f9edfb5a-cfb7-4ba2-9900-23357a2a6089.jpg)
![Strandok éjszakája a Hungarospa Strandfürdőben Strandok éjszakája a Hungarospa Strandfürdőben](https://civishir.hu:10013/media/e1ecf89d-cca1-4bc8-bdee-49a0c0002c19.jpg)
![A Hungarospa 97 éves: nagyszabású bulira várják a vendégeket A Hungarospa 97 éves: nagyszabású bulira várják a vendégeket](https://civishir.hu:10013/media/f32baf14-1c95-4771-b566-daae8b677c35.jpg)