„Túlélési” költségvetés Esztáron
– Esztár 2026-os évi költségvetésének fő bevétele 359 millió forint, amely a település által megkapott állami támogatás. Ebben nem szerepelnek az adott évben várható vagy folyamatban lévő pályázati források. A keret döntően a település működtetésére fordítható: a kiadások többsége bérjellegű kifizetés, továbbá közüzemi és szociális kiadás. Nagyon kevés az az összeg, amely ténylegesen üzemeltetésre vagy településfenntartásra – például utakra, járdákra – fordítható – beszélt Esztár idei költségvetéséről Szécsi Tamás polgármester.
A településvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a normatív támogatás nem fedezi minden esetben a bérkifizetések teljes összegét. Mint fogalmazott, jelentős a különbség a normatívából finanszírozott bérek és a ténylegesen kifizetendő összegek között, ezért az önkormányzatnak saját bevételeiből is hozzá kell járulnia a bérköltségekhez. Ha ezt nem teszik meg, nem tudják megtartani a munkaerőt: a hivatali, konyhai vagy önkormányzati technikai dolgozókat.
– Ha viszont a pályázatokat is beleszámítjuk, akkor a „teljes” költségvetési főösszeg 905 millió forint. Ebben benne van például a közfoglalkoztatás, valamint az Interreg pályázat 170 millió forintos része is – mondta. Hozzátette: hiányt nem tervezhetnek, ezért a bevételi és kiadási oldalnak azonosnak kell lennie. Az önkormányzat 2026-ban sem vesz fel munkabér- vagy más hitelt, a költségvetést pedig „túlélési” költségvetésként jellemezte. A település elsősorban az alapvető szolgáltatási szerződések – villany, víz, gáz, közvilágítás – teljesítésére koncentrál, ahol kevés a megtakarítási lehetőség.
Ahol van mozgástér, ott igyekeznek csökkenteni a kiadásokat: például biztosításoknál, karbantartási szerződéseknél vagy irodatechnikai beszerzéseknél. A polgármester szerint azonban mára gyakorlatilag nincs hova tovább szűkíteni, mert már csak a legalapvetőbb működés feltételeit tartják fenn.
Esztár saját bevételeinek fő pillére a kommunális és az iparűzési adó, emellett bevétel a mezőőri járulék is. A faluvezető a mezőőrség példáján mutatta be a finanszírozási arányokat: a kétfős szolgálat működésének költségeit az állami támogatás nagyjából 30 százalékban fedezi, 40 százalékot a gazdák fizetnek be mezőőri járulékként, míg a fennmaradó 25-30 százalékot az önkormányzat saját forrásból egészíti ki. A mezőőri járulékot tavaly emelték, ennek ellenére is jelentős az önkormányzati hozzájárulás.
Az iparűzési adóból mintegy 35 millió forintos bevétellel számolnak, ám ezt a forrást elsősorban a bérek kiegészítésére fordítják, nem fejlesztési önerőre.
A pályázatok között két nagyobb beruházást említett a polgármester: az egészségház 100 millió forintos felújítását, valamint a konyha-ebédlő korszerűsítését és az ebédlő fejlesztését 80 millió forint értékben. A beruházások megkezdése még bizonytalan, de abban bíznak, hogy 2026-ban elindulhatnak.
Az önerő kérdésénél a konyha-ebédlő fejlesztéséhez szükséges 15 millió forintos saját forrást említette, amelyet elsősorban az iparűzési adóból kellene előteremteni. Ugyanakkor attól tart, hogy az iparűzési adó jelentős részét a megemelkedett közüzemi költségek és az alulfinanszírozott feladatok pótlása emészti fel, ami tovább szűkíti a fejlesztési lehetőségeket.
– Bár lenne igény járdaépítésre és kátyúzásra, a település csak minimális beavatkozásokat tud vállalni. A költségvetésben is megjelent a 15 millió forintos fejlesztési önerőigény, amelynek előteremtése nem lesz egyszerű – zárta gondolatait Szécsi Tamás.
