Papp László kívül maradna a birodalmakon
„Nem adhatjuk fel ragaszkodásunkat az önrendelkezéshez, nem adhatjuk fel küzdelmünket az illegális migrációval szemben, nem tagozódhatunk be újra egy birodalomba, amelynek központjából sokadrangú lesz a magyarok érdeke” – fogalmazott augusztus 20-i beszédében Debrecen polgármestere Szent István szobránál.
Papp László kijelentette, olyan döntéshozókra képviselőkre van szükség, akiknek „valóban Magyarország az első, akik megalkuvás nélkül küzdenek a haza és a települések érdekeiért itthon és külföldön”. Hozzátette, a nemzet mindig akkor volt erős, amikor egységet mutatott és tudott bízni önmagában. – És mindig akkor volt kiszolgáltatott, amikor széthúzott, félt a lehetőségek megragadásától, idegen érdekek kerekedtek felül. A 21. században rajtunk múlik, melyik úton indulunk el – hangoztatta.
A városvezető a stabilitást alapvető fontosságúnak tartja, szerinte szilárd hit, stabil államhatalom, átgondolt közigazgatás és katonai igazgatás nélkül nem lenne ezeréves távon is sikeres magyar államiság. – Amikor nemzetünk megmaradása volt a tét, képesek voltunk összefogni, akár évtizedeken keresztül harcolni ellenségeinkkel szemben. De a veszélyt elhárítva számos esetben nem a jó utat választottuk. Ez vezethetett el Trianonhoz, majd ahhoz, hogy előbb a fasizmus, majd a kommunizmus pusztító eszméi mellé álltunk – idézte fel. Papp László úgy látja, a 21. század talán nagyobb lehetőségeket tartogat, mint korábban bármelyik. Szerinte az elmúlt 15 év sok vita mellett számos, az egész évszázadra kiható stratégiai döntést eredményezett – nem utolsó sorban Debrecenben.
A politikus hangsúlyozta: a múlt tiszteletére építve a 21. században is példát mutató modern, fejlődő, jövőbe mutató várost kell építeni, Debrecent Magyarország felemelkedésének egyik motorjává tenni az egész nemzet erősítésére. A fejlődést akkor tartja lehetségesnek, ha egyszerre maradunk hűek az értékekhez és vagyunk nyitottak a világra, a haladó gondolatokra.
– A világ leginnovatívabb vállalatai közül több Debrecenben telepedett le, megadva az esélyt arra, hogy a tehetség, a tudás a városban maradjon. Folyamatosak az oktatási, szakképzési, egyetemi fejlesztések, a debreceni diákok létszáma évről évre növekszik. A következő években lehetőség lesz a kulturális intézményeket a nemzetstratégiai célok szolgálatába állítani, ami léptékváltást hoz a színházi, kulturális életében. A fejlődés fenntarthatósága érdekében kiemelten kezeljük a környezetünk állapotát, természeti értékeinket – sorolta.
Zárásként Papp László kijelentette, a változást mindig viták övezik, ez Szent István idején is így volt. Ő ugyanakkor hiszi, hogy „nem térünk le a jó útról, nem követjük el a 20. század hibáit”.
Az ünnepi beszédet követő koszorúzásokon a nem magyar résztvevők között Lengyelország és Oroszország képviseltette magát; a lengyelek közvetlenül a városvezetés mögött kaptak helyet, az oroszok a túlvégen. Előbb az oroszok helyezhették el a koszorújukat, utánuk következtek a lengyelek.
RaL
