Közlekedési múzeum: már a tervezés a tét

A fővárosi DAW Építész Stúdió Kft. pályamunkáját ítélték a legjobbnak a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum debreceni kiállítóhelyének megvalósításával összefüggő tervpályázaton; ha a cég és a beruházó megegyeznek, ők készíthetik el a 120-150 milliárd forintra becsült, „ikonikusnak” és „üzenetnek” szánt kulturális-ipari látványosság engedélyes terveit. Mindez a tervpályázat november 28-i eredményhirdetésén derült ki.

A nyertes pályamunka a bírálóbizottság szerint „folytonosság és lendület, elegáns jelszerűség”, amely végtelenített szalag motívummal közvetíti fő üzenetét. Formabontó és higgadt, a túlzó mozdulatoktól mentes, időtálló építészeti minőséget jelent – hangzott el a tervről, amely „finoman simul a tájba”, „világos, átlátható belső térrel” rendelkezik.

Köszöntőjében Lánszki Regő azt mondta, nem egyszerűen egy tervpályázat eredményét ünneplik, hanem egy új országépítési gondolatot, amely szakít a korábbi Budapest-centrikus reflexszel és az országot „egészben, összekapcsolódó városok hálózataként szemléli”. Az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára hangsúlyozta: olyan karakteres, ikonikus városi jelképekre van szükség, amelyek üzenik, hogy a vidéki városoknak nemcsak történelme van, hanem az építészet nyelvén is akad a jelennek szóló mondanivalójuk.

A győztes pályamunkáról közölte: egyszerre lesz kortárs és mértéktartó, markáns, mégsem hivalkodó, amely a tájat nem elfedi, hanem folytatja. – Minden vonal arról beszél, hogy a tradíció és az innováció nem szemben áll, hanem egymást erősíti Nemcsak egy új múzeum lesz, hanem egy új országos gondolkodás az első látható mondata. Ezt az üzenetet nemcsak Debrecenben fogják hallani, hanem Pozsonytól Athénon át Koppenhágáig – ígérte.

A tervpályázat eredménye
I. díj: DAW Építész Stúdió Kft.
II. díj: Archiko Kft., GAV-ART STÚDIÓ Kft., T1 STUDIO Kft.
III. díj: Zaha Hadid Architects – FINTA Stúdió Kft.
Kiemelt megvétel: NAPUR ARCHITECT Kft.
Megvétel: BORD Építész Stúdió Kft.
Megvétel: Tecton Kft.
Az említett pályázók összesen 78 millió forint bruttó díjazásban részesültek.

Debrecen polgármestere kiemelte: a létrehozandó múzeum messze túlmutat magán az épületen – egy jelentős városfejlesztési korszak következő mérföldkövét jelenti. Nagy lehetőség, nagy felelősség, de minden kétkedő számára kijelenthető, hogy jó helyen, a Kárpád-medence centrumába épül meg és jó gazdái leszünk – mondta Papp László, hozzátéve, a jövőben olyan új hangversenyteremmel, múzeumokkal, közintézményekkel kell gazdagítani Debrecent, amelyek hosszú távon formálhatják a fejlődését. A gazdasági fejlődés nem cél, hanem eszköz egy jobb minőségű városi élethez – jelentette ki.

Ami a múzeum megvalósításának helyszínét illeti, Párizst és Berlint is felhozta példaként, mint olyan nagyvárosokat, ahol nem a centrumban, hanem külső területeken épültek hasonló látványosságok, nagyban támogatva az adott terület fejlődését. Debrecenben ilyen városrész az északnyugati iparzónához, a tervezett múzeumhoz közel eső egyetemi innovációs park, ahol folyamatosak a beruházások. A fejlesztés nem a napi problémákra adott válasz, ismerte el, de úgy folytatta: ha az elődök nem mertek volna távlatosan gondolkodni, ma nem lennének fontos középületeink.

A debreceni kiállítótér ügyében egy ötletpályázat már lezajlott.

Fájdalmas kimondani…

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója úgy fogalmazott: jó, hogy négy évvel ezelőtt lehetőséget kaptak a száz éve megkezdett gyűjteményfejlesztési munka folytatására, azonban e tevékenységgel a „megváltozott gazdasági körülményekre tekintettel” közel sem tudtak olyan ütemben haladni, hogy restaurált, kiállítható állapotú műtárgyakkal tölthessék meg a debreceni múzeumot. Ezért lenne fontos – folytatta Schneller Domonkos –, hogy a következő kormányzati ciklusban is biztosított legyen a gyűjteményfejlesztési program folyamatossága, a szakmai munka stabilitása. Jelezte, a járműtörténet legfontosabb mérföldkövei hiteles bemutatásához még számos hiányzó láncszemet a gyűjteménybe kellene venni – ha megvan, jöhet a bemutatásra alkalmas épület létrehozása.

– Egy jó múzeumnak egyszerre kell megfelelni műtárgyvédelmi, látogatói, üzemeltetési és környezetvédelmi szempontoknak. Olyan tér szükséges, amely küllemében is üzen a funkciójáról, karaktert ad a környezetének. Ilyen a londoni dizájnmúzeum, a müncheni BMW múzeum vagy a fővárosi Magyar Zene Háza, amely képes volt új minőséget hozni a hazai múzeumépületek világába – hallhattuk Schneller Domonkostól, aki szerint a mostani tervpályázat résztvevői erre vállalkoztak. 

Lényeges előrelépés történt az ötletpályázathoz képest, hiszen itt már a megvalósíthatósághoz műszakilag, funkcionálisan és múzeumszakmai szempontból is sokkal közelebbi elképzelések születtek – közölte. Ő maga a bírálat során a műtárgyvédelmi és a jövőbeli kiállítás elhelyezési szempontjait tekintette elsődlegesnek, s meggyőződése, hogy a legjobbat pályázat nyert. – Fájdalmas kimondani, de egyetlen jelentős, Magyarországon működő autógyár sem támogatta egyetlen kiállításunkat sem. Bízom benne, hogy sikerül ezen változtatni. Előre lépes már mutatkozik, egy jövőre tervezett közlekedésbiztonsági időszaki kiállításunkhoz már megnyertünk egy vállalatot szponzorként – mondta.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium mintegy 14 ezer négyzetméteren tervezi a kiállítóhely felépítését a négyszáz hektáron elterülő gyár, az azt körülfutó BMW körút és az M35-ös autópálya közötti területen. Elképzelésük szerint az új múzeum nemcsak bemutatná a hazai kutatás-fejlesztés legújabb eredményeit, hanem „nemzetközileg elismert tudásközpontként” működne, ahol „közös gondolkodás folyna a jövőről”, állandó és időszaki kiállításokat, konferenciákat, üzleti találkozókat rendeznének. Mindehhez a legújabb technikai, műszaki és természettudományi múzeumok színvonalának megfelelő, évi 350 ezer látogatót befogadni képes épületegyüttest szeretnének létrehozni a „közlekedés múltjának bemutatása és a jövőbe mutató megoldások” érdekében. 

Ratalics László