Jogerősen is felmentették Koroknai Imrét
Jogerősen is felmentette a Debreceni Törvényszék a költségvetési csalás vádja alól Koroknai Imrét május 26-án. A másodfokú bíróság által kedden helyben hagyott tavalyi járásbírósági ítélet már utalt arra, hogy a volt balmazújvárosi alpolgármester – a vádtól eltérően – nem felelős az uszodaépítés körüli visszásságokért, ráadásul éppen annak az önkormányzati kötelezettségnek tett eleget, hogy visszafizessék az államnak az uszodaépítési támogatás fel nem használt részét. Ugyanakkor míg az elsőfokú bíróság bűncselekmény hiányával indokolta a felmentést, a másodfok már azt állapította meg, hogy a vádlott „alapos okkal tévedett a terhére rótt cselekmény társadalomra veszélyességében és annak jogellenességében”.
A balmazújvárosi uszoda megépítésére a 2010-es évek második felében összességében több százmillió forint közpénz ment el – hiába. Hiszen az uszodaépület csak részben készült el, hiába irányzott elő a Belügyminisztérium 2016-ban 500, majd 2018-ban újabb 498 millió forintot. A létesítményt az amúgy is évek óta pénzügyi gondokkal küszködő település képtelen befejezni, az épület romosodik.
A Koroknai Imre elleni vádemelés előzménye, hogy a Belügyminisztérium – az állam képviseletében – 2016 márciusában támogatási szerződést kötött az önkormányzattal 400 millió forint egyszeri, vissza nem térítendő támogatásról. A Fidesz-KDNP által támogatott polgármester, Veres Margit által vezetett város vállalta az uszoda megépítését a stadion és a termálfürdő közötti területen. 2016 novemberében annyiban módosították a szerződést, hogy az már 500 millió forintról szólt. A dokumentumban az állt, hogy a pénzt a projekt adatlapján jóváhagyottak szerint kell felhasználni legkésőbb 2017 végéig.
Az önkormányzat a beruházáshoz kötődő pénzügyi, szakmai beszámolót 2018 februárjában benyújtotta a Belügyminisztériumnak. A tárca felülvizsgálata során az nyert megállapítást, hogy a projektből a tervezés, az előkészítés, valamint egy gázvezeték áthelyezése valósult meg teljes körűen. Ezért 2018 márciusában azt kérték a várostól, hogy fizessen vissza 468 millió forintot kamatokkal együtt. Ehhez képest a Belügyminisztérium 2018 májusában már újabb támogatói okiratot adott ki, ekkor 498 millió forint vissza nem térítendő támogatásról. A felhasználás végső határidejét 2019 végében szabták meg azzal, hogy a fel nem használt pénzt az önkormányzat köteles visszafizetni.
A körülmények értelmezéséhez elengedhetetlen, hogy Veres Margitot 2018 áprilisában jogerősen bűnösnek mondta ki a bíróság vesztegetésben, ezért augusztusban időközi polgármester-választást kellett tartani a városban. A Fidesz politikai ellenfelének számító Hegedűs Péter nyert, s ugyan ő győzött az egy évvel későbbi „rendes” önkormányzati választás alkalmával is.
Veres Margit kényszerű távozása miatt 2018. április 12-től öt hónapon át – alpolgármesterként – Koroknai Imre látta el a polgármesteri tisztségből adódó feladatokat.
A 498 millió támogatást 2018 júniusában folyósította a Belügyminisztérium, ugyanakkor ebből a pénzből 9 nappal később az önkormányzat 468 milliót átutalt a Magyar Államkincstárhoz a korábbi kötelezettség teljesítése érdekében. Ennek a pénznek az utalványozását Koroknai Imre írta alá. Néhány héttel később még 18 millió forintot utaltak az önkormányzattól az ügyleti kamatok megfizetésére, ezt szintén a vádlott látta el a kézjegyével.
A 2025-ös járásbírósági ítélettől eltérően a másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék nem értett egyet azzal, hogy a központi költségvetést nem érte vagyoni hátrány – derül ki a május 26-i törvényszéki közleményből. Mint indokolták, a központi büdzsébe mintegy 285 milliót vissza kellett volna fizetni, de ez nem történt meg.
A törvényszék álláspontja szerint a polgármesteri pozícióba váratlanul, rövid időre került vádlott a rendelkezésre álló, az önkormányzat pénzügyi osztályvezetője által nem cáfolt és az önkormányzat jegyzője részéről megerősítettek alapján cselekedett. Ily módon a képviselőtestület már 2018 elején döntött a támogatás visszafizetéséről és az a költségvetésbe is be lett tervezve, azaz jogi akadálya nem volt az utalásnak. Ezen előzményeket követően utalványozta a vádlott az összegeket a központi költségvetés felé.
A büntetőügy az ügyészség fellebbezése miatt került másodfokra (a vádlott és védője elfogadták a 2025-ös felmentő határozatot).
