Újabb CATL-szennyezés: valaki simlis
Amíg a kínai CATL szerint a vármegyei kormányhivatal által beszerzett akkreditált laboratóriumi mérési eredmény nem mutatott ki NMP-t a gyár melletti „zöld vizes” csatornában, addig a „mikepércsi anyák” által szolgáltatott mintában a világ egyik legnagyobb független laborhálózataként számon tartott Eurfins megtalálta az erősen mérgező, az akkumulátorgyártásnál is használt oldószert. A május 28-i városi közgyűlésen Debrecen fideszes polgármestere úgy fogalmazott, támogatja az egyesületet az ellentmondás feltárásában. Ez érdekes fejlemény ahhoz képest, hogy korábban sokszor támadták a nyíltan akkumulátoripar-ellenes, ily módon a Fidesszel is évek óta harcoló civil szervezetet.
Kezdjük az elején: május 5-én egy, az akkumulátorgyár 2-es kapujához közeli közterületi csatornából zöld folyadék bugyogott fel, amely azután árkokat is megtöltött (videó). A CATL azzal nyugtatott, hogy az épülő cellagyárukban a Market Zrt. szakemberei – szivárgást keresve – zöld színnel megfestett vízzel nyomáspróbáztak egy tárolótartályt. A vizet a próba végén a gyártelep csatornájába engedték, az azonban egy dugulás miatt megjelent odakint. Ártalmatlan ételfestékről van szó, hangsúlyozták, ezzel együtt értesítették a katasztrófavédelmet, a kormányhivatalt és a Debreceni Vízművet.
Az esetet még május 5-én nyilvánosságra hozó Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) mintákat vett a zöld vízből, amelyet a környezeti laborvizsgálatok terén (is) piacvezető Eurfinsszel vizsgáltatott meg.
Az egyesület május 28-án a Facebook-oldalán számolt be az eredményről. Mint írták, a folyadékból nikkelt, lítiumot, mangánt, kobaltot és NMP-t egyaránt kimutattak. A mangán-koncentráció elérte a debreceni ivóvízben lévő mennyiség tizenhatszorosát (messze túllépve az egészségügyi határértéket), az NMP az 1 mikrogramm/litert. Utóbbinak semmi keresnivalója az ivóvízben.
Mi következik ebből? A MIAKÖ szerint az, hogy az ételfestékkel színezett csapvíz keveredhetett az NMC (nikkel-mangán-kobalt) típusú lítium-ion akkumulátorok gyártásához használt alapanyagokkal, s a CATL belső, zártnak mondott technológiai rendszeréből a folyadék kikerülhetett a külső esővízcsatornába. Vagyis a mérés szerint van fizikai átjárás a kettő között, miközben folyamatosan zárt rendszerről hallunk.
Erre válaszul a CATL is megszólalt május 28-án. Közölték: a vármegyei kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztálya akkreditált laboratóriumi eredményei nem támasztják alá az NMP jelenlétét a „zöld vízben”, márpedig ők azt tekintik hitelesnek. Hozzátették: a vármegyei katasztrófavédelem május 5-i gyorstesztje nem talált mérgező anyagot a szennyvízben. Amíg azonban a MIAKÖ csatolta a bejegyzéséhez az Eurfins mintavételi eredményét, addig a CATL ezt nem tette meg. A kínaiak az NMP-n kívüli anyagokról (például a mangánról) említést sem tettek.
Az ügyben a május 28-i városi közgyűlésen felszólalt Nemes Tibor, a MIAKÖ alelnöke. – A legfontosabb kérdés nem az, hogy mekkora koncentrációban volt jelen a mangán, a lítium, a nikkel. Hanem az, hogy egyáltalán miként kerülhettek bele az NMP-vel együtt abba a zöld vízbe, amely a gyár területén kívül jött a felszínre. Mivel az ivóvízben nincs NMP, ez a víz érintkezett a gyár technológiai rendszerével. A technológiai víz azonban nem kerülhet közcsatornába a kiadott engedélyek szerint – mutatott rá az egyik legfontosabb problémára. Megjegyezte: ha még nem zajlik a cellagyár próbaüzeme, hogyan lehetnek jelen ezek, az akkumulátorgyártás ujjlenyomatának tekinthető alapanyagok a szennyvízben?
– Miért hallgat a hatóság? Hogyan kerülhetett ez a technológiai szennyvíz a közterületre? Történt-e megfelelő környezetvédelmi ellenőrzés? Ezek nem politikai, hanem környezetbiztonsági és közegészségügyi kérdések – szögezte le Nemes Tibor, jelezve, Debrecen lakói joggal várják el a független mintavételt, a csatorna- és a talajvizsgálati vizsgálatok közzétételét, a teljes nyilvánosságot. Hiszen az eset éppen azt bizonyítja, amitől sok debreceni fél:
a technológiai szennyvíz nincs olyan tökéletesen elválasztva a környezettől, mint amiről kommunikálnak.
Papp László polgármester válaszában hangsúlyozta: maximálisan támogatja a legszigorúbb hatósági vizsgálatok lefolytatását, ez ügyben „nem állnak ellentétes oldalon”. – Amennyiben a MIAKÖ mintavétele megfelelő körülmények között zajlott és az általuk kezdeményezett vizsgálat hitelt érdemlő, úgy mindenképpen fel kell oldani az ellentmondást – hangoztatta. Hozzátette: a Debreceni Vízmű Zrt. laborja szintén vizsgálódott, az ő eredményüket is közzé kell tenni, s egyben elküldik a MIAKÖ-nek összehasonlításra.
Tárkányi Zsolt (TISZA) debreceni országgyűlési képviselő arról írt, hogy a kormányhivatalokat felügyelő vidék- és településfejlesztési miniszterhez, Lőrincz Viktóriához fordult, aki soron kívüli vizsgálatot rendelt el az esetleges szennyezés feltárása érdekébe. Megosztotta azt is, hogy a kormányhivatal visszavont egy, a gyárnak korábban kiadott vízügyi hatósági hozzájáruló nyilatkozatot, valamint 1 millió forint bírságot szabott ki (a jelenlegi szabályok szerint ez a kiszabható legmagasabb bírság az ilyen eseteknél).
Ratalics László
