Kirakják a pénzeszsákot a debreceni színpadra
2030-ig évi 1 milliárd forint plusz támogatást nyújt az állam a Csokonai Nemzeti Színháznak a jövő évtől; a debreceni teátrum – a vidéki intézmények közül elsőként – kultúrstratégiai intézmény minősítést kap; a pénzt bérfejlesztésre, nagyobb léptékű előadások bemutatására és kulturális együttműködések révén különféle produkciók debreceni bemutatására fordítják – hangzott el az Országos Színházi Évadnyitó alkalmából tartott szeptember 9-i sajtóeseményen.
A Csokonai Fórumban a kulturális és innovációs miniszter azt mondta, tavaly Magyarországon összesen 7,3 millió színházjegy fogyott, s ha a kormányzat által e területre fordított pénzt összesítenénk, akkor minden egyes jegy mögött 15 ezer forintnyi közpénzköltés állna. Hankó Balázs olvasatában a kultúrnemzet azt jelenti, hogy „mi odafigyelünk a kultúránkra, az a határokon átível és a teljes magyar nemzetet vonja össze a Kárpát-medencében”. Közölte továbbá, hogy a közeljövőben egy határon túli másik intézmény is megkapja a „kulturstratégiai” minősítést, méghozzá egy „jól megválasztott időpontban” (a Cívishír úgy tudja, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Színház lesz az). A tárcavezető hozzátette, a következő években összesen 240 milliárd forintot költenének a Kárpát-medencei színházak fejlesztésére.
Debrecen polgármestere inspirálónak nevezte a Csokonai Nemzeti Színház előre sorolását, az emelt finanszírozás által az intézményt kedveltebbé, keresettebbé tennék. Majd Papp László azt a jól ismert víziót taglalta, amely szerint – Kelet-Szlovákiára, Kárpátaljára és a Partiumra kiterjedően – 3 millió ember fővárosává, európai léptékű régióközponttá fejlesztenék Debrecent.
A színház igazgatóhelyettese, Vadász Dániel – aki a jelenlegi átmeneti időszakban a teátrum kvázi vezetője – úgy nyilatkozott, hogy a pénz révén 2026-tól 5 évre szóló, azonnali 20 százalékos emelésről szóló bérfejlesztési programot indítanak. Az évi plusz 1 milliárd forint szintén jelentkezne a produkciós költségvetésükben, a pénz színvonalasabb, nagyobb léptékű előadásokban köszönne vissza. Az együttműködéseket is kiterjesztenék, fesztiválokkal, színházakkal, egyetemi műhelyekkel dolgoznának közösen, hogy méretében, elérésében, nézőszámában fajsúlyosabbá tegyék a debreceni színházat.
Bár a debreceni önkormányzat az állammal közösen működteti a Csokonai Nemzeti Színházat, 2025-ben a teátrumi büdzsé 70 százalékát a város állja. Ily módon Debrecen idén 2,3 milliárd forintot költ a színház fenntartására. Az intézmény költségvetése 3,3 milliárd forint körül alakulhat, tehát az állam 2026-tól lényegében megduplázza az eddigi szerepvállalását.
Ratalics László
