Idén Ebesről indult a szeretet hídja

Tizenháromezer önkéntes kapcsolódik be a Szeretethíd országos programsorozatába május 15-én déltől május 16-án reggel nyolc óráig. Az esemény megnyitója a Magyar Református Szeretetszolgálat logisztikai központjában volt. A Szeretethíd immár 18. alkalommal indult útjára, miközben a Magyar Református Szeretetszolgálat idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A református közösség egyik legnagyobb önkéntes szeretetmozgalmához Kárpát-medence-szerte több száz településről csatlakoztak gyülekezetek, intézmények, iskolák, óvodák és egyéni segítők. A megnyitón részt vett Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Antal Tímea énekesnő, előadóművész, valamint Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke is.

Enyhíteni mások szenvedésén

Kolumbán Vilmos József bibliai történettel vezette fel gondolatait: a gyógyulásra vágyó embert társai viszik Jézus elé, s mivel a tömeg miatt másként nem jutnának be hozzá, még a tetőt is megbontják. A püspök szerint ez a történet az önkéntesség és a diakóniai szolgálat egyik legszebb példája.

– A szeretetszolgálatoknak mindig az a céljuk, hogy azokon segítsenek, akik a társadalom perifériájára szorultak; azokon, akik magányosak, betegek, vagy egyedül nem tudnak eljutni a segítségig – hangsúlyozta.

Mint mondta, a református szeretetszolgálat nem csupán testi segítséget ad, hanem lelki támaszt is nyújt. Erdélyi példaként említette a házi beteggondozást: sokan nem is elsősorban fizikai bajuk miatt igénylik ezt, hanem azért, mert egyedül vannak, és már az is sokat jelent számukra, ha valaki rájuk nyitja az ajtót, és néhány jó szót szól hozzájuk. A püspök arról is beszélt, hogy az önkéntesség mögött nincs kényszer: mindenki a saját idejéből, erejéből, tudásából és tehetségéből áldoz azért, hogy másokon segítsen. Úgy fogalmazott, 

ma ugyan nincs hatalmunk csodákat tenni, de összefogással és önkéntes munkával enyhíthetjük mások szenvedését.

Antal Tímea, a program világi fővédnöke arról szólt, hogy amikor megkapta a felkérést, először azt kérdezte magától: méltó-e erre a címre. Végül arra jutott, a Szeretethíd üzenete éppen az, hogy nem tökéletes emberekre, hanem nyitott szívekre és segítő kezekre van szükség.

– Sokszor azt halljuk, hogy mindenki rohan, az emberek elhidegültek, elmennek egymás mellett. Itt azonban azt látom, hogy van remény, és a szeretet még mindig képes összekötni az embereket – mondta, majd hozzáfűzte: a jótékonyság számára nem pusztán adományt jelent, hanem annak bizonyítékát, hogy az ember minden körülmények között képes embernek maradni. Szerinte nemcsak a nagy tettek számítanak: egy beszélgetés, egy apró segítség vagy egy szeretetteljes gesztus is erőt adhat, és világosságot vihet egy nehéz élethelyzetbe. Megköszönte mindazok munkáját, akik csendben, sokszor elismerés nélkül segítenek, mert szerinte ők tartják össze igazán a világot.

Nem zárkózhatnak be

Czibere Károly arról beszélt, hogy a Magyar Református Szeretetszolgálat létrehozására azért volt szükség, mert az egyház saját karitatív szervezettel akarta segíteni a gyülekezeteket abban, hogy hatékonyabban tudjanak szolgálni a rászorulók felé.

– Az egyház nem önmagáért él. Akkor él igazán, ha észreveszi a körülötte lévő társadalom nyomorúságát, szegénységét, magányát, és felelősséget vállal érte – emelte ki.

A szeretetszolgálat elnöke szerint a Szeretethíd olyan program, amely hidat épít a gyülekezetek és az őket körülvevő társadalom között. Üzenete az, hogy a közösségek nem zárkózhatnak be a templomajtók mögé, hanem ki kell lépniük azokhoz, akik reménytelen, nehéz helyzetben élnek. Mint mondta, a Szeretethíd egyszerre felelősségvállalás, közösségvállalás és bizonyságtétel.

Ebesen a megnyitó után az önkéntesek négyórás turnusokban váltották egymást, összesen közel százan fordulnak meg a raktárban. A munkában debreceni középiskolások, szakképzési centrumhoz tartozó diákok és tanárok, gyermekvédelmi intézmények csapatai, baptista önkéntesek, a Filemon Szolgálat segítői, egyéni önkéntesek, ifjúsági csoportok, az ebesi gyülekezet fiataljai és a helyi polgárőrök is részt vesznek.

A logisztikai központban mentőmackókat és igés kártyákat díszítenek, amelyek családok átmeneti otthonában élő gyerekekhez kerülnek. Tartósélelmiszer-csomagokat is készítenek debreceni és helyi rászorulóknak, miközben gulyásleves fő: azt az ebesi idősekhez és nehéz helyzetben élőkhöz viszik házhoz.