Kutatásokkal erősítik Nagyrábé közösségét
A vidék újjáélesztésének új útjai III. című konferenciát rendezte meg a Debreceni Egyetem Néprajztudományi és Muzeológiai Intézete, a Magyarországi Tanodahálózat Egyesület és Nagyrábé önkormányzata a nagyrábéi Kossuth Lajos Művelődési Ház és Könyvtárban május 14-én. A tanácskozás a Debreceni Egyetem és Nagyrábé több éve tartó szakmai együttműködésének újabb állomása volt. A közös munka célja, hogy a néprajzi és kulturális antropológiai kutatások ne csupán tudományos eredményként jelenjenek meg, hanem a település mindennapi életében, közösségépítésében és jövőtervezésében is hasznosuljanak.
Major József, Nagyrábé polgármestere a megnyitón arról beszélt, hogy a település számára rendkívül fontos az egyetemmel kialakított kapcsolat, mert a hallgatók munkája hozzájárul Nagyrábé múltjának megőrzéséhez.
– Ez egy olyan segítség, amit nem lehet megunni. Nagyon sok település cserélne velünk ezért az együttműködésért – fogalmazott a polgármester, aki külön megköszönte a hallgatók munkáját is. Mint mondta, az általuk elkészített anyagok a jövő generációi számára is elérhetővé teszik a település közösségi emlékezetét.
Szerteágazó kutatómunka
Szabó Henrietta, a terepkutatás vezetője hangsúlyozta, hogy szeptemberben újabb hallgatói csoport érkezik Nagyrábéra, vagyis a kutatómunka folytatódik. A konferencia központi kérdésének azt nevezte, hogy a néprajz és a kulturális antropológia miként tud hozzájárulni a vidéki térségek megújulásához.
– Arra keressük a választ, hogyan használhatók a tudományterületünk eredményei a vidéki kisközösségek mindennapi életében és társadalmi fejlődésének előmozdításában – mondta.
A konferencián az előadók a néprajzi kutatások társadalmi szerepéről, a közösségszervezés lehetőségeiről, a települések népességmegtartó erejéről, valamint határon túli magyar közösségek vidékfejlesztési tapasztalatairól beszéltek. A program második felében egyetemi hallgatók mutatták be nagyrábéi terepkutatásaikat: szó volt a szüreti hagyományokról, a kézművességről, a tanodai értékközvetítésről, az egykori pávakörről és a település vallási életéről is.
Keményfi Róbert, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja a Cívishírnek elmondta: Nagyrábé olyan település, amely kíváncsi arra, miként lehet a múltat és a jelent összekapcsolni, hogy abból jövőt lehessen építeni.
– Mi abban segítünk, hogy feltárjuk a falu múltjának, népi hagyományainak azokat az elemeit, amelyek ma is használhatók közösségépítésre. Ehhez itt befogadó közeg van, nyitott rá a település vezetése és a helyi közösség is – hangsúlyozta.
A dékán szerint a néprajztudomány szerepe is változik: a hagyományos paraszti világ már eltűnt, de a vidéki közösségekben ma is vannak olyan kérdések, amelyekre a tudomány segíthet válaszokat találni.
– Nagyrábé ebből a szempontból egyfajta laboratórium számunkra, ahol együtt tudunk dolgozni a település vezetőivel és a helyi lakosokkal – mondta.
Balogh Gyula, a Magyarországi Tanodahálózat Egyesület elnöke szintén arról beszélt, hogy a kutatások nem önmagukért valók. A hallgatók a helyi kulturális örökséget, hagyományokat és közösségi mintákat vizsgálják, majd eredményeiket a helyieknek is bemutatják.
– Fontos, hogy azok az emberek is hallják és lássák az eredményeket, akik maguk is részei, szereplői ezeknek a kutatásoknak – fogalmazott. Szerinte a kezdeményezés lényege, hogy a kultúra segítségével erősödjön a település megtartó ereje.
– Arról szól, hogyan találjanak a fiatalok helyben értéket, közösséget, tartalmat, és ne feltétlenül az elköltözésben lássák a jövőjüket – mondta Balogh Gyula.
