Hiányzó háziorvosok és védőnők Hajdú-Biharban
Mintha a vármegyének nem is ugyanarról az egészségügyi jelentéséről beszélne Bálint Bálint vármegyei tisztifőorvos és a vármegyei közgyűlés momentumos tagja, Kerekes László sebész szakorvos, Hajdúszoboszló főorvosa, háziorvos, akkora közöttük a véleménybeli különbség a hajdú-bihari közgyűlés legutóbbi soros ülésén megtárgyalt és elfogadott jelentésről. A Hajdú-Bihar egészségügyi helyzetét taglaló beszámolót csak a közgyűlés többségét alkotó Fidesz-KDNP frakció tagjai szavazták meg.
A tiszti főorvos így látja
Nézzük először a Bálint Bálint, vármegyei tiszti főorvos és Dráviczky Gyöngyi, a vármegyei önkormányzat jogi ügyintézője által készített, Hajdú-Bihar lakosságának 2023-as egészségügyi állapotáról szóló beszámoló főbb téziseit. Ebben leírják, hogy 2023-ban az egészségügyben elkezdődtek a betegellátás színvonalát és a betegbiztonságot javító szerkezeti átalakítások. A járvány lecsengése után a Covid megbetegedések súlyossága csökkent, és belesimult az egyéb légúti problémák közé. Ezzel párhuzamosan megnőtt a társadalmi mobilitás, és a világjárvány alatt ritkult fertőző betegségek újra megjelentek. A lakosság egészségügyi felvilágosítása, egészségtudatosabb életmódja segítése érdekében kilenc egészségfejlesztési iroda működik, ezek közül egynek, a hajdúhadházinak nem ismert a vezetője. A hajdúhadházi városházáról kapott információ szerint az egészségfejlesztési iroda pályázati támogatásból 2013-tól működött. 2015-től az önkormányzat az évente benyújtott pályázatokból megszerzett hazai forrásból finanszírozta az irodát. A pályázati feltételek azonban 2023-ban megváltoztak, és mivel a régi vezető képzettsége már nem volt megfelelő, az önkormányzat az iroda további működtetésére nem nyújtott be pályázatot.
A tanulmány részletesen számolt be vármegyénk demográfiai adatairól. Ezek döntően negatív előjelűek. 2023-ban 10 ezerrel apadt a lakosságszám, 2011. és a 2022. között Hajdú-Bihar népessége öt százalékkal csökkent. A legnagyobb arányú a népességvesztés a városokban lakó 15-64 éves korosztályban, ugyanakkor a városokban nőtt legnagyobb mértékben a 65 év felettiek aránya. A Hajdúhadházi járás kivételével, ahol a lakosságszám három százalékkal, azaz 643 fővel növekedett, valamennyi járásban apadt a népességszám – arányaiban a legnagyobb mértékben a Püspökladányi (10 százalék, 4 ezer 116 fő) és a Berettyóújfalui járásban (9 százalék, 3 ezer 874 fő). A számszerű népességcsökkenés viszont a Debreceni járásban volt a legnagyobb 10 ezer 951 fővel, ami 5 százalékos mínusznak felel meg. Az összes járásban nőtt az idős lakosok száma. 2010 óta az ezer lakosra jutó élve születések száma a vármegyénkben 2022-ig folyamatosan növekedett. A növekvő trend 2022-ben megtorpant, és a 2019-es szintre csökkent. A lakosság természetes fogyását a pandémiával összefüggő halálozási többlet befolyásolta leginkább 2021-ben. 2022-ben a lakosság természetes fogyása mérséklődött – 4,5 fő/százezer lakos értékről 3 fő/százezer lakosra.
A tanulmányban részletesen írtak Hajdú-Bihar egészségügyi szakellátásának helyzetéről is. A járási népegészségügyi osztályok illetékességi területén nyilvántartott orvosi egységek száma 3 ezer 409, ebből 1207 szolgáltató egység adja a lakosság egészségügyi alapellátását. Ezek száma jelentősen nem változott, az orvosoké viszont az elmúlt évtizedben 609 fővel, azaz 22 százalékkal növekedett. Csökkent viszont 21 fővel, azaz 6 százalékkal az alapellátásban dolgozó háziorvosok és házi gyermekorvosok száma. 2022-höz képest egy háziorvosra 50-nel több beteg jut – ez 3,2 százalékos emelkedés.
A betöltetlen, ezért tartós helyettesítéssel ellátott háziorvosi praxisok száma az elmúlt évhez képest 24-ről 28-ra növekedett.
A legtöbb betöltetlen vegyes háziorvosi praxis a berettyóújfalui körzetben van: Mezősason, Berekböszörményben, Biharkeresztesen, Körösszakálban, Újirázon, Zsákán, Váncsodon, Gáborjábann és Hencidán. A hajdúszoboszlói körzetben Sápon, Szerepen, Tetétlenen, Bárándon, Sárrétudvariban, Nagyrábén és Biharnagybajomban van betöltetlen háziorvosi praxis, míg Püspökladányban egy felnőtt háziorvosi körzetet látnak el tartós helyettesítéssel. Debrecen körzetében nincs betöltetlen praxis.
A vármegyében 178 közfinanszírozott fogászat működik. Az ügyeleti alapellátásban 10 településen van háziorvosi ügyeleti szolgálat, míg öt helyen sürgősségi ügyelet. Az új ügyeleti rendre való átállás 2023. február 1-től zavartalanul megtörtént. A védőnői szolgálatot 226 szakember látta el. A betöltetlen állások száma csökkent, már csak 208 védőnő hiányzik a rendszerből. Itt is helyettesítés segített a szakemberhiányon. A fekvőbeteg-ellátást a szervezeti integráció eredményeként a három klinikai campuson 7 ezer 700 dolgozó közreműködésével, több mint 3 ezer 500 betegággyal oldják meg. Itt a tanulmány hosszan sorolja a betegellátás érdekében tett fejlesztéseket, beruházásokat.
Az egészségügyi beszámoló megállapítja, hogy a szűrőprogramokban kevesen vesznek részt. Hangsúlyozza, hogy a daganatos megbetegedésekből eredő halálozás csökkentésére a legmegfelelőbb eszköz a lakosság szervezett, célzott szűrővizsgálata. Jelenleg az emlő-, a méhnyak- és a vastagbélszűrés felel meg a szűrővizsgálat feltételeinek. 2023-ban közel 30 ezer nőt hívtak be, és mintegy fele ment el az emlőszűrésre. Méhnyakszűrő vizsgálaton a női lakosság nem szervezett keretek között vehetett részt – itt a szűrési rendszer átalakításán dolgoznak. A vastagbélszűrés 2009 óta modellprogramként működik.
A Covid elmúltával kifejezetten jók Hajdú-Bihar járványügyi adatai. 2023-ban 3 ezer 827 fertőző beteget jelentettek be a vármegyében. Ez a szám 2022-ben 53 ezer 430 volt. A legjelentősebb emelkedés az emésztőrendszeri megbetegedéseknél tapasztalható. A Népegészségügyi Főosztály 69 járványt felügyelt, ebből 23 enterális volt. Valamennyi kötelező védőoltás fajtánál 99 százalék feletti az átoltottsági arány. Az egy százalékos „veszteséget” az okozza, hogy a gyermekek már átvészeltek bizonyos betegségeket. Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások teljesítése Hajdú-Biharban jó. Az esetleges elmaradások okai többnyire elhúzódó légúti betegségek, külföldön tartózkodás, de előfordult daganatos megbetegedés vagy műtét. Térítésmentes influenza elleni védőoltás céljára a vármegyében 47 ezer adag oltóanyag állt rendelkezésre – ebből 26 ezer 484 adagot adtak be.
A gyakorló orvos véleménye
Kerekes László szerint téves a jelentésben az a közlés, hogy 2023-ban kezdődött az egészségügy átszervezése; az már 2021-ben elkezdődött, amikor a szolgálati jogviszony törvényt bevezették, és rendezték a béreket. Bizonytalan volt a háziorvosok helyzete, gyorsan csökken a betöltött háziorvos praxisok száma. Mivel a sok betöltetlen praxis nem mutat jól, ezért találták ki a praxisközösségeket. Aki belépett, megkapta a szakorvosokat illető béremelést, cserébe viszont kérték a vezényelhetőséget. A Covid alatt történt az új rendszerre való az átállás, mert azt gondolták – és ez így is történt –, hogy kisebb lesz az ellenállás. Voltak előtte modellprogramok, a lényeg, hogy „tereljenek be” mindenkit a praxisközösségekbe, aztán azon belül mindenkit oda lehet rendelni, ahová akarják.
Az egészségfejlesztési irodák létjogosultságáról sarkos véleménye van Kerekes Lászlónak. Mint mondja, az csak a kisebbik probléma, hogy a tanulmányban leírják, az egyik iroda vezetőjének nem ismert a neve. Az egészségfejlesztési irodák munkája azonban homályos – olyan feladatokat visznek, amelyeket részben el tudnának látni védőnők, háziorvosok, iskolaorvosok. Azok külön-külön mindenkinek beletartoznak a saját feladatkörbe. Azt sem lehet tudni, hogy mennyiből gazdálkodnak, milyen költségvetésből dolgoznak, hiszen nem tartoznak a teljesítményfinanszírozásba. Munkájuk hatásfokáról, eredményéről sincs adat, visszajelzés. Kerekes doktor úgy látja, belső jelzőrendszerként működnek.
– Vitathatatlan, hogy csökken a születések, emelkedik a halálozások száma. Hogy tíz év alatt több mint tízezer fővel csökkent Hajdú-Bihar lakossága, elég sok. De hogy ez ellen mit lehet, mit szeretnénk tenni, az nem derül ki a tanulmányból, pedig ez lenne a fontos. Meg kellene nézni, milyen betegségek játszanak döntő szerepet a halálozásokban – kommentálta a demográfiai adatokat Kerekes László, majd az orvos szemével vizsgálta meg, kik dolgoznak a hajdú-bihari egészségügyben. – Nagy a háziorvoshiány, sok az üres körzet a megyében. Nem ismerjük a 2024-es adatokat; valószínűleg rosszabbak, mint az előző évben. Nem mondhatjuk, hogy biztonságban lehetünk humánerőforrás terén. Nem sokat mond az a szám, hogy 2022-höz képest 52-vel növekedett az egy orvosra jutó betegek száma, mert eloszlásban óriási területi különbségek vannak. Annak örülünk, hogy Debrecenben nincs üres körzet, de ez vidékről, főleg a kis falvakról nem mondható el. Az orvosok korfája sem kedvező: sokan nyugdíjba mennek vagy 70-80 évesen is dolgoznak. A fiatalok körében cseppet sem népszerű a háziorvosi szakma, a végzős egyetemisták közül csak öt százalék akar háziorvos lenni. Az elkezdett reformok a finanszírozásban hoztak változást, egyúttal bizonytalanná tették a háziorvosok helyzetét. Most már ott tartunk, hogy a háziorvosoktól hat ügyeletet szeretnének úgy, hogy csökken közte a pihenőidő. Ezzel kapcsolatban a kormányzat kérdőíveket küldött ki. A demográfiai változások miatt a körzetösszevonás lebeg a fejük fölött. A jövőben, ha csökken az orvosok száma, valószínűleg több települést vonnak össze, és a betegeket kényszerítik a mozgásra a praxisközösségek orvosaihoz, például önkormányzati buszokkal. A rendelési idő csökkentése is lehetséges – beszélt a háziorvoslás várható módosulásáról Kerekes László.
Kerekes doktor azzal egyetért a jelentésben, hogy a szűrőprogramokban kevesen vesznek részt. Ezen csak erős felvilágosító tevékenység segíthetne. Az emlőszűrésen részt vevők 50 százalékos arányát kevésnek tartja. Véleménye szerint a vastagbélszűrés akadozva működik. Ugyanakkor a szűrővizsgálatoknak van eredménye: hány embert szűrtek ki, mennyit irányítottak tovább, műtöttek meg, ezek közül mennyi gyógyult meg – ezek az adatok hiányoznak a tanulmányból. További nehézséget okoz, hogy ha nem szakorvos rendeli el a megelőző szűrést, annak elvégzése pénzbe kerül.
Problémája van a járványügyi adatokkal is Kerekes Lászlónak, mert, mint mondja, a Coviddal részletesen foglalkozik, egyéb járvánnyal azonban csak szőrmentén. Kitért rá, szezonálisan törődnek a járványokkal, például úgy, hogy kapják a hírleveleket, igyekezzenek minél több influenza elleni védőoltást beadni. Úgy látja, a háziorvosokon túl a médiumoknak is hírleveleket kellene küldeni, rajtuk keresztül is tudomást szerezhetne a lakosság a lehetőségről. Amit viszont nagyon hiányol a tanulmányból, azok a kórházi fertőzések, és azok számai. Ezek az adatok nem jutnak ki a kórházakból.
A védőoltások közül a kötelezőeket nagyon magas arányban veszik fel az emberek. A rendszer jól kidolgozott, a korábbi járványok nem tértek vissza. A hangulat a Covid óta valamelyest megváltozott. – Azt senki sem vitathatja, hogy az immunizálás rendszerébe beletartozik az oltás. Vannak olyan védőoltások, amelyekről még nem rendelkezünk megfelelő tapasztalattal, ilyen értelemben fennáll a bizonytalanság. De azokról a védőoltásokról, amelyeket évtizedek óta kapnak a csecsemők, gyermekek, már van kellő tapasztalat. Ezeket negálni hiba – aki ezzel szembe megy, a közösség ellen megy, mert növelik a fertőzést terjesztők számát – jelentette ki Kerekes László.
Megvonták az engedélyét
Kerekes László január 26-án a közösségi oldalán osztotta meg, hogy a Hajdúszoboszlói Járási Kormányhivatal indoklás nélkül visszavonta az ügyeleti engedélyét (ennek birtokában láthat el sürgősségi ügyeletet – a szerk.) úgy, hogy fellebbezésnek nincs helye. A kormányhivatal döntése mögött az igazság kimondásának a súlyos árát látja Kerekes doktor. Mint írja, „a megyei önkormányzat asztalára került egy félrevezető, hamis megállapításokat tartalmazó megyei egészségügyi jelentés, amelyet nyíltan kritizáltam, és kezdeményezésemre a Fideszen kívül senki nem szavazta meg azt”. Hozzáfűzi, hogy mindez akkor történik, amikor az ügyeleti helyek száma drasztikusan csökkent, és az ellátás mindenütt humánerőforrás-hiánnyal küszködik. Felteszi a kérdést, hogy vajon kinek az érdeke, hogy egy meglévő engedélyt visszavonjanak, kinek származik ebből haszna? Úgy látja, ez az eljárás nemcsak etikátlan, de szakmailag, társadalmilag és a térség számára is kifejezetten káros.
A sürgősségi betegellátást Hajdú-Biharban 2023 februárjától az Országos Mentőszolgálat végzi. A szolgáltatóváltás miatt az országban kiadott összes működési engedélyt felül kell vizsgálni a területileg illetékes szerveknek, Kabán a Hajdúszoboszlói Járási Hivatalnak – válaszolta a Cívishír kérdésére a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal, utalva arra, hogy Kerekes László esete nem egyedi, és főleg nem indok nélküli. Nemcsak a Kerekes doktor, hanem a Kabán 2023 februárjáig ügyeleti ellátást végző másik szolgáltató működési engedélyét is felülvizsgálják.
Az említett szolgáltatóváltás miatt Kerekes László 2023 februárja óta nem lát el ügyeletet. Ezt a jogszabályi kötelezettsége alapján a járási hivatalba be kellett volna jelentenie, amit elmulasztott. Hajdú-Biharban szintén a fenti okok miatt tavaly december óta a járási hivatalok kilenc egészségügyi szolgáltató engedélyének visszavonását kezdeményezték. Ezek közül hat esetben visszavonták az engedélyt, három eljárás még folyik. A felülvizsgálat lezárulta után már egyetlen egészségügyi vállalkozás működési engedélyében sem fog szerepelni a központi ügyeleti feladat ellátása.
Az érintett egészségügyi vállalkozások nem kaphatják vissza az engedélyüket, ugyanis országosan egységes az állami mentőszolgálat gondoskodik a háziorvosi ügyeleti ellátásról, erre engedély másnak nem adható ki. Azonban mivel Kerekes László jelenleg is ellát Tetétlenen háziorvosi feladatokat, ezért, ha szándékában állna, aktívan részt vehetne a jelenlegi központi ügyeleti rendszerben. Ehhez mindössze fel kell vennie a kapcsolatot az Országos Mentőszolgálattal.
– CH –
