1956: Debrecenben dördült el az első sortűz
Debrecenben dördült el a forradalom legelső sortüze 1956. október 23-án. Ahogyan az egyetemi Melocco-szobor talapzatán olvasható:
„1956. október 23-án az országban elsőként a mai Debreceni Egyetem főépülete elől indult el az egyetemi ifjúság tüntető menete, hogy a város, majd az üzemi munkássággal összefogva forradalmi követelésekkel lépjen fel a kommunista diktatúra ellen.”
Az egyetemisták, a munkások és civilek tehát együttesen követelték az önkényuralmi rendszer jelképeinek eltávolítását, és többek között a MÁV Igazgatóságának és a Városi Tanács épületének homlokzatáról leverték a vörös csillagot.
A demonstráció ezt követően a Kossuth utcán folytatódott. Komócsin Zoltán megyei párttitkár felhívta Garab Imrét, a híradósezred főnökét a munkás-diák felvonulás szétverésére. A fegyverhasználatra is feljogosító utasítást azonban Garab visszautasította. Az államvédelmi karhatalmi zászlóalj emberei azonban felfegyverkezve a Kossuth utcai tömeget megpróbálták füstgránátokkal, vaktöltényekkel szétoszlatni, de miután ez nem sikerült, éles lőszerre váltottak. Megközelítőleg harmincan megsebesültek, ketten meghaltak. A túlélők elmenekültek, ezzel ez volt az 1956-os forradalom legelső sortüze.
A történelmi jelentőségű esemény tiszteletére Csokonai Színház előtti téren emlékművet állított az önkormányzat és az 1956-os Emlékbizottság a forradalom 60 éves évfordulóján. A sortűz két áldozata nevesítve is van a talapzaton: Ács Zoltán és Gorzsás András.
