A legszigorúbb uniós és hazai normáknak kell megfelelnie a CATL-nak

Hosszú közleményben érvel Debrecen vízellátásának biztosítottsága mellett a polgármesteri kabinet, védelmükbe véve a CATL beruházását, amellyel összefüggésben több ellenzéki szervezet is megszólalt. A Civil Fórum Debrecen Egyesület a város környezeti ökoszisztémája és több ezer távol-keleti vendégmunkás érkezése miatt aggódik, de az LMP és a DK is tartott sajtótájékoztatót a kínai akkumulátorgyártó miatt.

– A debreceni gazdaság az elmúlt 8 évben európai mércével is kiemelkedő mértékben növekedett. Több mint 8 ezer új munkahely létrehozásáról szóltak bejelentések, majd augusztus 12-én következett a CATL a magyar gazdaságtörténet eddigi legnagyobb fejlesztésével. Az elektromobilitás-energiatárolás területén globálisan vezető szerepet betöltő kínai vállalat 9 ezer új munkahelyet jelent Debrecennek. Ez megfelel annak a korábbi közlésünknek, hogy a Déli Gazdasági Övezetben 10-15 ezer új munkahely jöhet létre –  emlékeztettek Papp Lászlóék.

Mint részletezték, Debrecen a kormány támogatásával 2021-ben elindította a Debrecen 2030 programot, amely a város életének minden területén biztosítja a gazdasági növekedéssel lépést tartani képes fejlődést. Óvodaépítés és -bővítések, bölcsődeépítések, színházi, közlekedési, egyetemi és szakképzési fejlesztések zajlanak jelenleg is. Ez utóbbiak a jelentős mértékben megnövekedett munkaerőigény képzési hátterét hivatottak biztosítani. Tervezési, kivitelezési fázisban van számos lakóterületi fejlesztés, amelyek részben önkormányzati, részben magánberuházás formájában biztosítják Debrecenben több ezer új lakás építését. Az önkormányzati lakásfejlesztési programnak része egy bérlakás-program is – olvasható a közleményben.

– Debrecen nemcsak európai, hanem globális szinten is az elektromobilitás egyik vezető városává válik azáltal, hogy a BMW elektromosautó-gyártása mellett akkumulátorgyártó kapacitás is kialakul a városban. Az új gyárnak helyet adó déli iparterület 2001-ben gazdasági rendeltetésű területként került be a város szerkezeti tervébe, ennek megfelelően 2003-tól a szabályozási tervben is így szerepel. Több mint két évtizede ismert tény, hogy a terület, alkalmassága révén, ipari beruházások fogadására van kijelölve – nyomatékosították.

Arnstadtban is építkezett a CATL

„A debreceni önkormányzat visszautasítja és hamisnak tartja azt a retorikát, amely az akkumulátorgyártást olyan színben tünteti föl, amely kizárólag környezetszennyező lehet. Ha így lenne, akkor nem épülnének szerte Európában a fosszilis energiafüggőséget megszüntető vagy részben azt feloldó gyárak. Európában az elmúlt években csaknem negyven akkumulátor- és katódgyár épült. A környezetvédelemre rendkívül nagy figyelmet fordító skandináv térségtől egészen Dél-Európáig több akkumulátorgyárat hoztak létre az elmúlt időszakban” – reagáltak az ellenzéki állásfoglalásokra.

– Az Európai Unió célkitűzései között szerepel, hogy a 2030-as évek végére szinte kizárólag elektromos járművek legyenek forgalomba hozhatók Európában. Ez akkumulátorgyárak nélkül nem megvalósítható. A célkitűzés elérésében a Debrecenben épülő gyárnak fontos szerepe lesz. Mindez szoros összefüggésben van a környezetvédelem erősítésével és belsőégésű motorok arányának visszaszorításával. A CATL a németországi Arnstadtban építette fel első gyárát, amelynek jelenleg tesztüzeme zajlik. A gyár minden szigorú német környezetvédelmi kritériumnak megfelelt. A CATL debreceni beruházásának a németországi üzemhez hasonlóan mindenben meg kell felelnie a legszigorúbb európai uniós és magyar környezetvédelmi normáknak – emelték ki. 

Lesz víz, állítják, a Civaquára is hivatkozva

– A város gazdasága és a lakosság vízigénye teljes mértékben kiszolgálható. Debrecen ipari és lakossági éves vízfogyasztása a nyolcvanas évek közepén volt a legmagasabb, amelynek ma a város a felét sem éri el. Még ebben az extrém módon száraz időszakban sem kellett semmilyen korlátozó intézkedést hozni. A város jelenleg is két lábon áll a vízellátás területén. Támaszkodik a Debreceni Vízmű Zrt. által üzemeltetett vízműkutakra és a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt felszíni vízbázisára, azaz a Keleti-főcsatornából érkező vízre – olvasható a közleményükben.

Emlékeztetnek: a Civaqua-program első ütemének köszönhetően a  vízgazdálkodás pozíció tovább javulnak: a város 15 ezer liter/perc (napi 21 600 köbméter) vízhozamú vízutánpótlást kap. A Civaqua-program második üteme a tervek szerint megtriplázza ezt a kapacitást, azaz  Debrecen vízellátása az iparfejlesztési folyamatok mellett is hosszútávon biztosított – teszik hozzá.