Az emberek sokasága Istent személytelennek tartja, de ez nem igaz. A teremtett világ mögött tudat működik, Isten egy személy, az élet legmagasabb rendű célja megismerni őt. Csató Péterrel beszélgettünk a helyi „krisnás éttermben”, a Govindában, ahol az egykori rockzenész eleinte húzódozott a vallási kérdésektől, mondván, ilyesmivel nem traktálják a vendégeket. Elvégre enni járnak oda, nem spirituális szemináriumot hallgatni. Mi viszont, ugye, nem vendégek voltunk, hanem interjúra kértük a 2016-ban feloszlott Replika frontemberét.

A Govinda étterem 2009-es indulása a Krisna-tudat népszerűsítését célozta?
Csató Péter: Negyven-ötven hívő él Debrecenben, vagyis az étterem vendégeinek kilencvenkilenc százaléka nem vallási okból jön hozzánk. Ők egyszerűen finom, tápláló ételt szeretnének, amelyet jól esik itt elfogyasztani. A helyi krisnásoknak korábban is volt étterme a buszpályaudvarnál – néhányan talán még emlékeznek rá. Majd új központba költöztük, ahol saját magunknak főztünk. Aztán úgy alakult, hogy a jó illatokra bejöttek az utcáról, emlékszem, főleg diákok. „Mi van itt”, kérdezték, „gyere, kóstold meg”, feleltük…és rájöttünk, hogy az embereket nem foszthatjuk meg ezektől az ízektől. Így aztán a közösség elkezdte a jelenlegi étterem tervezését-szervezését. Nehogy félreértsék: a Govinda nem az én vállalkozásom, hanem az egyházunk intézménye, amely oktatási-közösségi tér is egyben.

Más egyházaknál hogyhogy nem dívik az étterem-üzemeltetés?
Csató Péter: Az alapítónk, Srila Prabhupada, akinek kulcsszerepe volt az amerikai és az európai Krisna-
közösségek létrejöttében, úgy tartotta, két dolgot érdemes odaadni az embereknek: a tudást és az ételt. Így nyíltak olyan vegetáriánus egyházi éttermek világszerte, ahol hívők főznek, de az ételt bárki elfogadhatja anélkül, hogy Krisna-tudatúként azonosítaná magát. Nem nyaggatjuk a vendégeket a vallással, nem prédikálunk, hiszen nem feladatunk lenyomni a torkukon azt, amit a világról gondolunk. Az emberek szeretik saját maguk eldönteni, hogy miben hisznek. Mellesleg, ha hozzánk jönnek enni, azt valamiért teszik. Ha pedig kérdeznek, annak oka van. Olyankor természetesen válaszolunk, de Krisnáról, mélyebb dolgokról nagyon kevesen érdeklődnek. Sokkal inkább a főzésről, az ízekről esik szó ilyenkor.

De miért olyan fontos az étel?
Csató Péter: Számunkra életrendező elv olyan tevékenységet végezni, amellyel elégedetté tesszük Istent. Mint például másokat jó étellel táplálni. Ami nálunk készül az nemcsak egészséges és finom, hanem hosszú távon a tudatra, a gondolkodásra is hatással van. Az ételeket nemcsak az összetevők, az ízek, a kalóriák határozzák meg, hanem az is, hogy ki, milyen szándékkal, kinek főz. Mi úgy készítjük el az ételeinket, ahogyan a Védák tanácsolják. Így járunk el a fűszerezésben, az alapanyagok kiválasztásában, vagy ezért nem tartalmaznak az ételeink húst.

Az sem befolyásolja a menüt, hogy mik a kedvencek?
Csató Péter: Nem meghatározó, mert minden finom, minden elfogy. Azt hittük, a vegetáriánus babgulyás és a „sajtpörkölt” lesz a legmenőbb (ez utóbbihoz saját magunk készítjük a sült sajtkockákat házi tej felhasználásával), mivel ezek az ételek hasonlítanak az ismert európai és magyaros ízekhez. De azt látjuk, hogy a spenótot is ugyanúgy megeszik, mint a „sajtpörköltöt”, pedig a spenót általánosságban nem a legnépszerűbb ételként ismert…. Az emberek az érzékeiken keresztül megnyilvánuló élményekre vágynak.

A Replika frontembereként gondolta valaha, hogy egyszer éttermet visz?
Csató Péter: Még javában zenéltem, amikor 35 évesen eldöntöttem, hogy a Krisna-közösség tagja leszek. Én már korábban áttértem a vega életmódra, ami azzal járt, hogy főznöm kellett, ha nem akartam újra és újra vajas kenyeret, tésztát, rántott sajtot enni. De sosem jutott az eszembe, hogy ezt hivatásszerűen fogom csinálni. Viszont ahogy a zenélésben, a főzésben is az a fő élvezet, hogy adni tudsz az embereknek.

Könnyen lemondott a húsevésről?
Csató Péter: Igen, miután sok beszélgetés révén megértettem az erőszakmentesség elvét, a Krisna-kultúra egyik fontos részét. Amikor azt említettem, hogy az általunk készített táplálék, vagyis Krisna főztjének rendszeres fogyasztása megváltoztatja a tudatot, nem túloztam. A szakács tudata, motivációja, érzelmi állapota elkerülhetetlenül hatással lesz arra, aki az ételt elfogyasztja. A gabonák ugyanis remekül vezetik a tudatot, és mi sok gabonát használunk. Ezt nem szokták érteni az emberek. Azt már inkább, ha az alkoholt hozzuk fel példaként, hiszen senki sem vitatja, hogy szesz hatására megváltozik a gondolkodásunk. Nem ennyire látványosan, de az ételek is hatással vannak a tudatunkra, ahogy az is, ha beszélgetünk valakivel.

Ezt úgy értsem, hogy az étteremben csak krisnás főzhet?
Csató Péter: Igen, ezt nem csinálhatja más. A Govindában én főzök. A szándékom az, hogy békés, segíteni vágyó tudattal közelebb vigyem az embereket az Abszolút Igazsághoz: ebben a szellemben készítem az ételeket, mert én így gondolkodom. Adni valamit, amit értékesnek tartok. Amíg azonban a metálzenéről csak én hittem azt, hogy jó lesz, a táplálék maga a kultúra. A kultúra pedig a gyakorlatba helyezett filozófia.

Mitől olyan biztos abban, hogy az embereknek jó, amit tesz?
Csató Péter: Onnan, hogy nagyon erős példaadókat ismertem meg a mozgalomban, szép, egyszerű, tiszta, önös motivációk nélküli személyiségeket. A főztjüket fogyasztva értettem meg a jó ízek és az emberi jellem kapcsolatát. Ennyi ennivaló elkészítése nem könnyű, és Krisnának szertartásosan felajánlott ételről van szó, tehát a szellem sem hiányozhat a tevékenységből. Nálunk a rituálék nem csak külcsín: folyamatosan éljük a hitünket.

A szív mélyén eltemetve 

Hogyan lett Krisna lelki gyakorlója?
Csató Péter: Értelmiségi családba születtem, édesapám villamosmérnök volt, egy ideig a TITÁSZ-t is vezette. Műszaki pályára szánt, de az emberi kapcsolatok jobban érdekeltek. Édesanyám a Dienesben tanított. Körülbelül húszéves koromig átlagos tinédzser életem volt. A rockzenészkedésről a szüleim lebeszéltek, mondván, abból nem fogok megélni. Rájuk hallgatva matematika szakon diplomáztam a nyíregyházi tanárképzőn. De csak nem tudtam elengedni a zenét, miközben a tanítás is érdekelt. A húszas éveimben már nagyon foglalkoztatott, hogy tulajdonképpen mi is az emberi élet célja? Ez az egyik legfontosabb kérdés, de sem a politika, sem a közélet nem válaszolhat rá, hiába reménykednek benne sokan. Ezt már fiatalon láttam, és tartom azóta is. Nem emel az emberi minőségen, nem visz közelebb a boldogsághoz. A rendszer, de még egy párkapcsolat is egymás durvább, finomabb kihasználásáról szól, az egyéni érdekeink érvényesítéséről. Holott a tudatunkkal kellene kezdeni valamit, mert az igazán örömteli élet egymás segítéséből következik.Ilyeneken járt az agyam.

A családdal tudott beszélgetni ezekről a dilemmákról?
Csató Péter: A szüleim kedvesen bántak velem, de nem akartam úgy élni, ahogyan ők. Ez korán
megfogalmazódott bennem, bár a szokásos tinédzser lázadás is fűthetett. Egész évben munka, két hét
Balatonnál: tényleg ennyi az élet? – presszionáltam apámat. Elég furcsa gondolkodásod van, értetlenkedett ő. Édesanyám csöndesen hallgatta ezeket a vitákat 1984 körül. A krisnásokkal a kilencvenes években ismerkedtem meg, de akkor még eszem ágában sem volt csatlakozni semmilyen vallási szervezethez. Nem akartam „birka” lenni. Magamnak próbáltam összerakni a filozófiát elsősorban az akkoriban trendi ezoterikusokból, Szepes Máriából, Müller Péterből. Egyenes útra vágytam, biztos kimenettel. Természetesen csalódás, kifáradás, menetrendszerű szétcsúszás lett a vége, utóbbin letargia értendő. Azonban az idő múlásával egyre jobban megismertem egy csapat budapesti krisnást. Ők is zenéltek, sokat összejártunk. Szerettem velük lenni, nem nyomultak, nagyokat beszélgettünk, vitatkoztam velük, megismertem a látásmódjukat. Szépen lassan átvettem a szokásaikat: nem ettem olyan ételt, amelyhez erőszak kapcsolódott, megtanultam mantrázni, rengeteget olvastam a kultúrájukról. Még nem váltam krisnássá, de műveltem a gyakorlataikat és egyre inkább úgy gondolkodtam, ahogyan ők. Közben hétvégenként felléptünk a Replikával és tanítottam, például hét évet töltöttem el autistákkal a Bem téri gyermekpszichiátrián. Aztán egy lelki tanítómester felavatott, lényegében ekkor váltam a Krisna-tudatú közösség tagjává. Ez már jobban zavarta a környezetemet.

Mit szóltak a szülei? Mit tehet az ember, amikor „gyanússá” válik?
Csató Péter: Túl voltam egy váláson, és már együtt voltam a második feleségemmel, de még nem  házasként. A vele és a szüleimmel való kapcsolatot is megviselték a történtek. Materialista szemléletű emberekként attól féltek, hogy a vallás tévútra visz. Ezzel a „gyanússággal” egyebet nem tehetsz, mint hogy elviseled. Ha tiszta szívvel döntöttél, akkor beleállsz a helyzetbe. Akkor is, ha nem fogod tudni megértetni a kívülállókkal az indokaidat. Én a jellemfejlődés, egy új életcél lehetőségét láttam benne, érzékelve, hogy ha nem szánom el magamat a döntő lépésre, ha továbbra is csak „lopkodom” az értékeket, akkor a számomra kívánatos változáson sem fogok keresztülmenni. Nehéz volt a teljes átállás, például nemet mondani az alkoholra és egyáltalán arra, hogy a saját élvezeteimért éljek. 

Az egó nem szűnik meg egy megtéréstől.
Csató Péter: Minél több időt töltök el lelki gyakorlóként, annál inkább látom, mennyire sok nemkívánatos dolog van még a szívemben. Az első pár akkord után azt hittem, máris tudok gitározni… majd az évek múlásával láttam, mennyire nem. Ugyanez van a lelki élettel. Gyors változást reméltem, de nem lehetséges: túl kötött a gondolkodásunk. Eleve azon a reflexen sem egyszerű változtatni, hogy ne használni akard a többi embert. A bhakti jelentése odaadó szolgálat, Isten felé fordulás. Mivel minden személy Isten része, ezért mindenki iránt odaadónak kell lenni. Ez nem valami felvett attitűd, hanem nagyon is benne van a természetünkben! Csak annyira mélyen el van temetve a szívünkben, hogy alig éljük.

Harcok az emberi tudatért

Lemondás, tisztaság, igazmondás, könyörületesség: erre a négy pillérre épül a Krisna-vallás. Nézzük, mit
jelent az első! 
Csató Péter: Azt, hogy ne a saját élvezeteknek éljünk, hanem Isten és mások elégedettségére. Elengedni az önzést, amelyről azt hiszed, általa lesz jobb neked.

Jézus szerint „senki sem szolgálhat két úrnak”, „nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak”, azaz a vagyonnak, a tulajdonnak.
Csató Péter: Ugyanarról beszélünk.

Miért, nem lehet valaki hívő és sikeres vállalkozó?
Csató Péter: Nézd, ez egy hosszú út. Ha elindulunk rajta, figyelembe kell vennünk az aktuális természetünket, vágyainkat. Amennyiben valaki ügyesen bánik a pénzzel, nagyon benne van a sorsában, a vallások azt tanácsolják, használjuk ezt a képességet a lelki életben való fejlődésedre. Csinálj vállalkozást, de a haszonból a saját élvezeteid mellett segíts másokat. Így kitisztulhat a szívedből a pénz felhalmozása iránti vágy. Értéket teremteni jó, és vállalkozó szellemű emberek nélkül még ennivalónk sem lenne.

Mit értsünk a tisztaságon?
Csató Péter: Lélek, psziché, fizikai test: belülről kifelé így épül fel a „gép”, amit látsz. A lélek tiszta, a másik két szintet viszont szükséges tisztítani. A külsőt napi három alkalommal, vagyis ennyiszer fürdünk, mert a tisztálkodás hatással van a tudatra és a gondolkodásra is. A vágyainkat, érzéseinket rejtő pszichénkbe csak a pozitív hatású, a tudatunkat emelő dolgokat érdemes beengedni. Kulcskérdés, hogy mivel társítjuk az elménket, hiszen ha a még több pénzen spekulálunk, az fogja uralni a pszichét. Holott az igazi természetünket kellene megérteni, és csak elfogadni, amit a világ a munkánkért ad. Kiindulni abból kell, amit a természetünk megenged, nem a külső világ által ránkruházott vágyainkból. Ha egyszerűen élsz, nem tömöd tele az elmédet azzal, hogy mi mindent akarsz még megszerezni a kényelmed érdekében, akkor tudsz gondolkodni az életről. Csak így marad hely benned. Ugyanakkor a vágyakat nem lehet csak úgy eldobni, ezért a tisztításukon kell munkálkodni. Ebben segít a mantra.  

Amely szintén idegen a modern életformától.
Csató Péter: A mantra isteni segítség a tudat kitisztítására. Ezt fizikailag nem fogjuk tudni levezetni. Ha valaki csak szavakat ismételget, abból még semmi sem következik. A hiteles mantrák különleges potenciállal vannak felruházva, azonban az eredményességhez életmódban, táplálkozásban is törekedni kell a tisztaságra. A mantrázás örömteli, mert kapcsolatba kerülsz Istennel, vele társulsz.

Istennel? Kapcsolatba?
Csató Péter: Istennel mindenki kapcsolatban van, hiszen a világunk is az ő energiája. Ebből azonban még nem jön hosszan tartó öröm, mivel az általunk tapasztalt világban mindennek eleje és vége van. Emellett az emberek sokasága Istent személytelennek tartja, de ez nem igaz. Az ősrobbanás elmélete abszurd: a semmiből nem keletkezhetett valami. A teremtett világ mögött tudat működik. Isten egy személy, és a védikus írások szerint az élet legmagasabb célja megismerni őt. Isten ugyanaz a személy, akiről Jézus beszél, s az egyik neve Krisna. Mantrázz, tisztítsd a tudatod, és a megfelelő időben megkapod az Istennel való kapcsolat megvalósításához szükséges belső segítséget. Ahogy a mondás szól: segíts magadon, Isten is megsegít. Ő fogja eldönteni, hogy mikor enged a közelébe. Ha bekövetkezik, megérted, hogy mit szeretne tőled Isten. Maga a folyamat olyan, mintha el akarnám magyarázni neked a cukor ízét, miközben még sosem volt a szádban semmi édes. Filozófiát át lehet adni az értelem nyelvén, érzéseket nem.

Az igazmondás a következő pillér.
Csató Péter: Ha valaki nem ismeri az igazságot, Isten működését, a világ teremtettségét, az hiába jószándékú, egyenes, őszinte ember, nem az igazságot képviseli. A meghatározó vallások között nincs nagy különbség, mert ugyanarra az abszolút igazságra épülnek. A cél is hasonló: közelebb kerülni Istenhez, megérteni, hogy az Ő vágya és az én érdekem nem különböznek, és meghódolni neki. Jézus, Buddha, Mohamed és a többi próféta ugyanarról az isteni kinyilatkoztatásról beszélnek. E tanításokat persze idővel félremagyarázzák, félreértik, ahogy az a több ezer éves vallások esetében lenni szokott. 

„Én vagyok az út, az igazság és az élet”, mondja Jézus, aki nemcsak az abszolút igazság fontosságát
hangsúlyozza, hanem az igazságra, mint erkölcsi magatartásra is utal. Ez különösen éles ma, amikor a
fogyasztói társadalomban, a politikai diskurzust is beleértve az a hülye, aki igazat beszél (ön)marketing dumák helyett.  
Csató Péter: Minden a motiváción múlik. Ténylegesen Istennel szeretnél kapcsolatba kerülni, vagy engedsz a kényelmes életnek, beéred jóemberkedéssel? Az vagy-e, akinek mondod magad? Mit képviselsz igazából?  Egy gyakorló nem tud egyből ácsárja, vagyis makulátlan, igaz ember lenni, aki a példájával tanít. De törekedni lehet rá, ha a gyarlóságaink sokáig meg is maradnak a szívünkben. Képzeld el, bekerülsz egy Krisna-közösségbe: azonnal tedd le az italt, tartsd a cölibátust, kelj hajnali négykor, végezz egész nap szolgálatot – és ez az életed. Ekkora fordulatra kevesen képesek, muszáj fokozatosan változtatni.

Személy szerint mi volt a legnehezebb?
Csató Péter: A cölibátus. Házas vagyok, ami ebben a vonatkozásban azt jelenti, hogy nemi élet kizárólag a gyermeknemzés érdekében megengedett. A cölibátusra meg kell érni. Egyrészt szükséges egy olyan magasabb rendű öröm megtapasztalása, amiért ellent tudsz állni a vágynak, másfelől élni kell az odaadás folyamatát. Ha éled, az segít tisztán látni, hogy a vágyadban valójában nem szolgálni akarod a másikat, hanem csak élvezni. El akarod fogyasztani, hogy jól lakj. Sose mondhatjuk, hogy teljesen túl vagyok rajta, de el lehet jutni oda, hogy a testiség már nem vonja el a figyelmedet.

A négy fontos pillér közül talán a kegyességet értjük a leginkább.
Csató Péter: Krisna erről azt tartja, hogy a saját lemondásunk árán is próbáljunk segíteni másokon.
Empatikusnak lenni az istentudatos személyek jellemvonása. Az anyagi világ Krisna energiája, és a természet törvényei működnek benne, ahogy az emberi kapcsolatokban is. A döntéseknek következményei vannak a karma, vagyis az ok és okozat törvénye szerint. A hiedelemmel ellentétben a karmikus visszahatások célja nem az élőlények kínzása, hanem a tanítás, az ember ugyanis leginkább a saját tapasztalatai alapján tanul.

A karmára szintén valami gyanús dologként tekintünk, holott megint idézhetjük Jézust: „amit megkötsz a földön, kötve lesz az a mennyekben is, és amit feloldasz a földön, oldva lesz az a mennyekben is”.
Csató Péter: Bizony. A kereszténység elsődlegesen nem Isten teljes megismerésére, hanem inkább arra tanít, hogyan legyél jó ember. Jézus egy guru, egy tiszta tudatú próféta, Isten képviselője. Ezek a szentek képesek felemelni az olyan hétköznapi emberek tudatát, mint amilyenek mi vagyunk. Ha velünk társulunk, tisztulunk.

A vírus lecke is

Tervező típus? Évek múlva is a Govindában fog főzni?
Csató Péter: Nem tervezem, hogy valaha is nyugdíjba megyek. Az étterem, a közösség vezetése, az előadások, a szemináriumok: ezeket fogom csinálni, és embereket képzek, hogy folytathassák. Az ételek, a főzés kapcsán videókat is készítek.

A koronavírus-járvány mennyire viselte meg?
Csató Péter: Egyáltalán nem. Amit az életben kapsz, az jár. Nem kell gondolkodnod azon, hogy
megérdemelted-e – mert járt. Minket nem foglalkoztat az, hogy kitől ered a pandémia. Ha levelet kapsz, nem az a lényeg, hogy ki hozta, hanem az, hogy mi van a levélben. Magyarul, a koronavírus járt, és amikor valaki meg van leckéztetve, az tanítást hordoz. Szerintem a lecke az, hogy elkezdődött a visszavonások korszaka, amikor egyre több dologról kell lemondanunk, és meg kell tanulnunk ezt elviselni. Hogy mi a viszonyunk az oltáshoz? Nálunk ez nem téma, erről mindenkinek magának kell döntenie a saját egészségének, szervezete állapotának tudatában, a kockázatok mérlegelésével. Felelősek vagyunk a döntéseinkért: erre tanít a vírus.  

Ratalics László