Civaqua: nem az jött ki, amit a debreceni Momentum szeretett volna
Ismételten fogást keresett a Momentum a Fideszen a Civaqua ügyét maga elé tartva. Az ellenzékiek egy képtelen tartalmú szándéknyilatkozatot szerettek volna elfogadtatni, és erősen kérdéses, hogy ami a június 24-i közgyűlésen végül átment, mennyiben tekinthető momentumos „sikersztorinak”.
Erre a tízezer aláírása hivatkozva nyújtott be előterjesztést Mándi László, a helyi Momentum vezetője arról, hogy a közgyűlés szándéknyilatkozatban fejezze ki elhatározását a projektnek az előbb jelzett határidőig történő megvalósítására. A nyilatkozat azt is tartalmazta volna, hogy a polgármester szerezzen írásos kormányzati garanciát a második és a harmadik ütem finanszírozására.
[Beillesztett cikk: Kevesebb por, több kirándulóhely Debrecenben]
A csütörtöki közgyűlésen a Fidesz részéről Papp László és Papp Viktor frakcióvezető arról kérdezte Mándit, hogy milyen szakmai anyagokat tud felmutatni a 2024-es határidőt alátámasztandó. Mivel az ellenzéki képviselő maga is elismerte, hogy ezt a dátumot lényegében a saját következtetései alapján dobta be (szerinte önmagában az erős politikai akarat képes nagyban lerövidíteni az ilyen nagyberuházások megvalósítási idejét, amire a Nagyerdei Stadiont és a MotoGP-pályát hozta példának), engedékenynek mutatkozott a Fidesz módosító indítványának elfogadására. E módosítás szerint
a közgyűlés támogatja a Civaqua teljes megvalósulását 2027 végéig. A polgármestert pedig csak arra kéri a testület, hogy folytassa a már meglévő együttműködést a programot megvalósító vízügyi hatóságokkal és más szervezetekkel.
Ez a módosítás a közgyűlés teljes támogatását megszerezte; a 2027-es határidő onnan jön, hogy ez az időbeni végpontja annak a már futó, hat éves európai uniós fejlesztési ciklusnak, amelyből a vízügyi szereplők reálisan pénzt nyerhetnek a Civaqua folytatására.
A módosítással a Fidesz két, számára lényeges részletben változtatta meg a közgyűlés nyilatkozatát: egyrészt nincs benne az a Momentum által kezdeményezett kitétel, mely szerint a polgármesternek írásos kormánygaranciát kellene szereznie a másik két ütem finanszírozására. Másrészt az elfogadott dokumentum nem valamiféle felelősségvállalási szándéknyilatkozat, hanem csak támogató nyilatkozat a 2027-es megvalósítás mellett.
Bár egyes ellenzéki szereplők előszeretettel hagyják figyelmen kívül, a közgyűlés felelősségvállalása a Civaqua megvalósítása ügyében korlátozott. Hiszen jogi értelemben a beruházó az első ütemnél is az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság. Azaz felelősségvállalásról legfeljebb politikai értelemben lehetséges nyilatkozni, amelyet Papp László már tavaly júniusban megtett, amikor először beszélt az első ütem realizálásáról.
Ratalics László
