Bács Zoltán: Ki kell lépni az államháztartás rendszeréből

Kétmilliárd forinttal támogatja a Debreceni Egyetem inzulinrezisztenciához, járműiparhoz és űrkutatáshoz kapcsolódó tudományos tevékenységet 2019-ben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) – közölték intézményi vezetők szeptember 2-án.

A sajtótájékoztatón elhangzott: az Innovációs és Technológiai Minisztérium tavalyi létrehozásával új alapokra helyezték a kutatás-fejlesztés-innováció finanszírozási rendszerét. A célhoz igazították a támogatási rendszert is, s ennek szellemében a globálisan is érzékelhető problémák, valamint jól azonosítható gazdasági és társadalmi feladatok megoldására hozták létre a Tématerületi Kiválósági Programot. 2021-re a jelenlegi 1,5-ről a GDP 3 százalékára növelnék az innovációra fordított összeget a magyar költségvetésben.

Ezt a kormány is szeretné

– A Debreceni Egyetem deklarált fókuszterülete az egészségipar. Hazánkban az egyik legjelentősebb kihívás a munkaképes korú lakosság romló egészségi állapota. Erre keresünk választ az olyan kutatásokkal, mint a többféle krónikus megbetegedést okozó inzulinrezisztencia. Az egészség- és orvostudomány mellett az elmúlt években a városba érkező iparvállalatok révén egyre nagyobb hangsúlyt kapott a térség gazdaságfejlesztésében a gép- és járműipar. Ehhez a tendenciához igyekszik felzárkózni a Debreceni Egyetem is, mind a kutatás-fejlesztés, mind az oktatás területén. Stratégiai törekvéseink fő vonalai az állam által is elismert irányokban először igazán ebben a pályázatban testesülnek meg – jelentette ki Szilvássy Zoltán rektor.

– A Debreceni Egyetem az egészség, az ipar és digitalizáció, valamint a biztonságos társadalom és környezet szakterületeken folyó kutatásaival nyert támogatást. Ezek mindegyike jelentős társadalmi probléma, vagy kézzelfogható gazdasági aspektussal bír. Napjainkban egy egyetem sokkal többről szól, mint pusztán az oktatás és kutatás. A debreceni intézmény élen jár a 3. missziós törekvésekben, ami látszik az egyetem, a város fejlődésén, és ma már inkább a 4. misszióról beszélhetünk az intézmény esetében. Proaktívan olyan hálózati elemeket köt össze, és olyan hálózatokat alkot, ahol egy témakörben minden érintett szereplő jelen van. A Debreceni Egyetem tevékenysége példaértékű a professzionális tudáshasznosítás területén, jelentős előnyben van valamennyi hazai felsőoktatási intézményhez képest – szögezte le Birkner Zoltán (a képen).
Az NKFIH elnöke hozzátette, hogy a program 3 éves, s az elnyert 2 milliárd forint a 2019-es évre szól, így a tématerületekre fordítható teljes összeg eléri majd a 6 milliárd forintot.

Bács Zoltán kancellár kiemelte, hogy a három tématerület 15 kutatócsoportjának munkájába szinte valamennyi kar (14-ből 10), valamint a Mechatronikai és Villamosmérnöki Intézet, a Táplálkozástudományi Intézet, a Távérzékelési Központ és a Klinikai Központ összesen 280 kutatója kapcsolódik be.

Rámutatott, az egyetem kész koncepcióval rendelkezik a tudáshasznosítás terén: a tématerületeken elért eredmények és a korábban felhalmozott tudás révén üzleti hasznot is szeretnénk elérni. Ehhez kapcsolódóan az intézmény rendelkezik egy 70 hektáros, tudományos-technológiai minősítésű ipari parkkal, amelyet szeretnénk már nemcsak területértékesítőként, hanem a tudáshasznosítás révén sokkal értékesebb módon működtetni.

Az egyetemeknek ki kell lépni az államháztartás szigorú rendszeréből, s tovább erősíteni a harmadik missziós tevékenységet. Ennek révén a felsőoktatási intézmények kezelésében lévő vagyon meg fog sokszorozódni a következő évtizedekben. A Debreceni Egyetem ebben a tekintetben nemcsak a cívisvárosra, hanem regionális egyetemként Szolnokra és Nyíregyházára is hatással van – mondta Bács Zoltán kancellár.

Az űrkutatásra is kapnak pénzt

Az „egészség” kutatási területén Zsuga Judit vezetésével az inzulinrezisztencia témában végeznek majd kutatást. Az inzulinrezisztencia (IR) több, jelentős krónikus, nem fertőző betegség (szív-érrendszeri betegségek, cukorbetegség, daganatos betegségek) okozója. A program öt kutatócsoportja többek közt azt vizsgálja, hogy milyen gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel, vagy éppen funkcionális élelmiszerekkel lehetne befolyásolni az inzulinszintet és vércukorértékeket, az elhízás szövődményeinek kialakulását. 

Az „ipar és digitalizáció” témakörében az egyetem stratégiai területként kezeli a műszaki képzés, illetve a kapcsolódó kutatások és innovációs tevékenységek fejlesztését, hosszú távú célja a fejlődési folyamatban való aktív részvétel, a felmerült K+F+I-igények kielégítése, innovatív megoldások kidolgozása. Ailer Piroska vezeti majd a programban résztvevő négy kutatócsoportot.

A harmadik területen a hosszú távú cél szavatolni az űrben, illetve speciális természeti viszonyok között élő emberek egészségbiztonságát, javítani az űreszközök működőképességét, hasznosítani az űrből származó térinformatikai adatokat. A Csernoch László vezette program az intézményben nemzetközi szinten is elismert, több évtizedes múlttal rendelkező, az űrkutatásba már korábban is bekapcsolódott munkacsoportjainak együttműködésére épül. Ehhez kapcsolódóan többek között az űrutazás során végbemenő fiziológiai folyamatok vizsgálatával, illetve gyógy- és élelmiszerek fejlesztésével foglalkoznak majd a kutatók.