Bizalomról és felelősségről tanácskoztak a Debreceni Egyetemen
A compliance szerepe napjainkra túlmutat a jogszabályoknak való megfelelésen, a szervezeti működés egyik meghatározó irányítási eszközévé vált, amely hozzájárul a bizalom, az átláthatóság és a hosszú távú versenyképesség biztosításához. Egyebek mellett ez volt az egyik legfontosabb megállapítás a Debreceni Egyetemen csütörtökön tartott IV. Compliance Konferencián, amin csaknem 300 szakember vett részt.
A rendezvény szervezői azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy platformot biztosítsanak a compliance, vagyis a megfelelőség, a szabálykövetés, a kockázatkezelés, a szervezeti integritás aktuális kérdéseinek megvitatására, valamint lehetőséget teremtenek a szakmai tapasztalatok megosztására, a párbeszéd erősítésére. Ennek jegyében a jogi, gazdasági, hatósági és vállalati nézőpontok egyaránt megjelentek, lehetővé téve a megfelelési kérdések komplex, többdimenziós megközelítését.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora elmondta: azt tapasztalják, hogy miközben a compliance jelentősége évről évre növekszik, a tartalma átalakul, fejlődik és egyre bővül. A fő kérdések ma is: megfelelünk-e a szabályoknak, megfelelünk-e a normáknak, jól működik-e a szervezetünk, felismerjük-e a kockázatokat, képesek vagyunk-e alkalmazkodni, az adataink biztonságban vannak-e és leginkább megbíznak-e bennünk.
– A Debreceni Egyetem hatalmas szervezet, több tízezer ember mindennapjaiért felelős, több tízezer hallgatónk és csaknem 15 ezer dolgozónk van. Ezért nagyon fontos, hogy ne csak szabályozottak legyünk, hanem a compliance elvárásainak is megfeleljünk – jelentette ki Bács Zoltán rektor.
Kossa György, az egyetem Közszolgálati Szakértői Intézetének igazgatója, gazdaságbiztonsági és reziliencia-szakértő felidézte, hogy compliance-szel először az Amerikai Egyesült Államokban működő tőzsdei cégek foglalkoztak az 1980-as években. – A fejlődése mára odáig jutott, hogy megkerülhetetlenné vált. A vezetőknek muszáj ezeket az ismereteket elsajátítani, mert az általuk irányított szervezet rezilienciája, ellenállóképessége compliance nélkül nem biztosítható – fogalmazott Kossa György.
Előadásában kifejtette: sok múlik azon, hogy a vezető beosztásban dolgozók megfelelően kezelik-e azokat a helyzeteket, amikor rossz döntések, összeférhetetlenségek születhetnek.
Mint fogalmazott: nem mindegy, hogy egy váratlan helyzet milyen állapotban ér egy gazdálkodót, szervezetet. Meghatározó, hogy akkor éppen milyen szabályozók, szabványok vannak életben és azok hogyan érvényesülnek a szervezeten belül. Példaként említette a magyarországi vörösiszap-katasztrófát, a fukusimai atomerőművet ért cunamit és a 2025-ben bekövetkezett nagy spanyol, portugál áramszünetet.
A Debreceni Egyetem compliance igazgatója, Herman Zsuzsanna hangsúlyozta: a szakma azt tapasztalja, hogy az etikus jogszabályi megfelelés nem mindig elegendő, mivel olyan gazdasági bizonytalanságok, hektikusan változó jogszabályok, a partneri kapcsolatok kibővülése, adatvédelmi gondok és a mesterséges intelligencia által okozott problémák jellemzik napjainkat, amik magas kockázatú helyzeteket idéznek elő. Ezért elkerülhetetlen a felelős vezetői döntések meghozatala, a kockázatok előzetes értékelése és olyan nyomon követhető belső kontrollok kiépítése, amelyek segítenek a compliance funkciónak kiteljesedni. Ezek segítik a szervezet ellenállóképességének javulását.
Az Európai Unió által idén májusban elfogadott korrupcióellenes irányelvről szólva Herman Zsuzsanna kifejtette: bár a részletszabályokat még nem ismerjük, a közös pontok a korrupciós bűncselekmények feltárása, a jó üzleti megfelelőség és a szankció lesz.
– Már most érdemes megvizsgálni, hogy ezekben a magas kockázati folyamatokban egyértelműen ki dönt, ezeket ki ellenőrzi és hogyan kezelik az összeférhetetlenséget. Nemcsak szabályzat kell, hanem kontrollok is – jelentette ki a compliance igazgató.
A jogi személyek felelősségének új szabályairól beszélt a rendezvényen Rausch János, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje. Kifejtette: a vezetők felelőssége, hogy megfelelően dokumentált szabályzatokat készítsenek és ezek ellenőrzését elvégezzék. Így elkerülhetik a büntetőjogi felelősséget, az adott szervezettel szembeni intézkedéseket.
Farkas Barnabás, az OTP Bank Compliance Igazgatóság/Integrity Osztályának vezetője kiemelte, hogy a compliance előírásainak megfelelően antikorrupciós intézkedéseket vezettek be. Az erre vonatkozó szabályokat egy kódexben foglalták össze, amit nemcsak a dolgozóikkal, hanem üzleti partnereikkel is igyekeznek betartatni. A hazai kis- és középvállalkozások anyagi problémáik miatt általában nem rendelkeznek komoly jogi hátérrel, ezért nekik komolyabb kihívás a szabályoknak megfelelni. Ennek ellenére nem megoldhatatlan a feladat – világított rá Agócs Gábor, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke.
A mesterséges intelligencia és az adatvédelem új kihívásairól szólva Vass Norbert, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Digitális Adatstratégia Főosztályának vezetője megállapította, hogy a cégek vezetőinek fel kell mérni, hogy az AI náluk mire jó és mire nem. Ezek használatához megfelelő képzésekre és szabályozásokra van szükség – tette hozzá.
Szólláth Edina, a Wolters Kluwer Hungary compliance szakértője arról beszélt, hogy a jogszabályi környezet, a technológiai és az üzleti modellek, valamint a természeti struktúrák folyamatosan átalakulnak. A compliance jövője tehát a változás felelős és tudatos irányítása – foglalta össze álláspontját.
Firniksz Judit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóközpontjának munkatársa a mesterséges intelligenciára utalva rámutatott, hogy csak azt tudjuk szabályozni és irányítani, amit ismerünk. Tisztázni kell, hogy az AI mit cselekedhet, mikor kell a felhasználótól kérdeznie, milyen adatokat használhat, hogyan kezelje a harmadik személyek jogait és milyen eredetű képeket tehet közzé. Ellenkező esetben, szabályozatlan környezetben a gép levezetheti azt is, hogy a döntési láncból az embert ki is lehet hagyni.
A IV. Compliance Konferencia zárásaként kerekasztal-beszélgetést tartottak Herman Zsuzsanna vezetésével, melyen Bács Zoltán a DE rektora, Kossa György, az egyetem Közszolgálati Szakértői Intézetének igazgatója, Agócs Gábor, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke, Dékány Dóra ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara visszaélés-bejelentési referense, Molnár Adél ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara adatvédelmi tisztviselője, valamint Kármán Attila, a Fundamenta Lakáskassza Zrt. compilance igazgatója vett részt. Szóba került egyebek mellett, hogyan teremthető meg az egyensúly a gyors és rugalmas döntéshozatal, valamint a szükséges kontrollok között, miként használható a mesterséges intelligencia a döntéshozatalban, az AI milyen módon alakítja majd át a munkaterületeket, valamint miként lehet közérdekű adatokat kikérni és kiadni.
A kerekasztal-beszélgetésen Bács Zoltán rektor is kitért a mesterséges intelligencia kérdéskörére. Kiemelte, hogy az intézmény már rendelkezik AI-szabályzattal, ugyanakkor a technológia alkalmazásával kapcsolatban folyamatosan újabb kihívások merülnek fel, így a szakembereknek is naprakész tudással kell rendelkezniük. Az egyetemi vezető azt is elárulta, hogy a tervek között szerepel az intézmény dolgozói számára – a munkavédelemi oktatáshoz hasonló módon elsajátítható – online tananyag készítése.
