Bokor Zoltán egy kis Thaiföldet épít Debrecenben

Bokor Zoltán ismert és kedvelt alakja a debreceni küzdősportos közegnek. Sokak a kedvenc edzőjüknek nevezik, hiszen rendkívüli figyelemmel és alázattal végzi a munkáját. Saját edzői filozófiájáról a közösségi portálon is értekezik időnként. Volt miről beszélgetni vele.

Hosszú utat járt be, mire révbe ért: ma már saját klubjában és – állítása szerint – Debrecen legjobban felszerelt, minden igényt kielégítő edzőtermében oktatja a küzdősportok tudományára a fiatalokat, no meg – ha igénylik – a fogyni vágyó idősebbeket is.

Az út valamikor a kilencvenes évek elején kezdődött, amikor Bokor Zoltán tócóskerti nebulóként karatézni kezdett iskolai keretek között, de abba hamar beleunt. Helyette az Olasz Focisuliban bűvölte a labdát több évig, de valami hiányzott. A később sikeres pályát befutó Balogh Norberttel elhatározták, hogy kipróbálják az ökölvívást. Nem véletlenül esett a választásuk az Aranykesztyű Boksziskolára, ott ugyanis nem akárkitől, hanem egy olimpiai bronzérmestől, Váradi Jánostól lehetett elsajátítani az alapokat.

– Akkoriban Tumbász József csillaga magasan ragyogott, aminek a hatása alá kerültem. Később Zilai Sándor meccsei is lenyűgöztek – mindez elég volt számomra motivációnak, hogy én is szorítóba lépjek. Nagyon tetszett, ahogy Váradi János tanította az ökölvívást a fiataloknak az alapoktól kezdve, és meggyőződésem, hogy a későbbiekben ennek nagy hasznát vettem. Azt a kéztechnikát, amit tőle tanultam, pályafutásom során végig kamatoztatni tudtam kickbokszban és thaibokszban egyaránt

– méltatja az 1980-as, moszkvai olimpia dobogósát Bokor Zoltán, aki azonban hamar váltott. Lehet ugyanis a bokszot fűszerezni rúgásokkal is – ezt hívják kickboksznak. Zoltán egyik barátja unszolására kipróbálta az akkoriban Debrecenben – Tumbász József hatására is – virágzó sportágat, és ott ragadt.

– Ígéretesnek indult a bokszpályafutásom, legalábbis Váradi János szerint, aki még a szüleimhez is eljött, amikor váltottam, hogy gondoljuk át a döntést, de hajthatatlannak bizonyultam. Utólag azt mondom, talán rosszul döntöttem, hiszen bokszban több lehetőségem nyílt volna a tehetségem kibontakozására, mindenesetre kickbokszozni kezdtem. Fél év után feltűnt, ha a Honvéd utcai csarnok másik végén Farkas Vilmosék thaibokszot oktatnak. Megtetszett, hogy ott még többet enged a szabály, mint kickbokszban, gondoltam, kipróbálom – akkoriban folyamatosan toltam ki a határokat. Az első edzésen bedagadt a sípcsontom, szétrúgták a combom. Mondtam, ebből én többet nem kérek, de aztán – látva a többieket – megembereltem magam. Eleinte sikerélményt nyújtott a boksztudásom, hiszen annak idején a thaibokszosok nem rendelkeztek kifinomult kéztechnikával, hogy szépen fogalmazzak 

– meséli Bokor Zoltán azt, hogy miként találta meg magának a thaibokszot, amely sportágban hazai porondon minden babért learatott, sorozatban nyerve a magyar bajnokságokat.

Még javában versenyzett, amikor már elkezdett kacérkodni az edzői munkával. Klubjánál, a Wolfer Gymnél szállt be segédkezni, de mielőtt edzővé vált, egy nyugat-európai „tanulmányút” következett az életében.

– Farkas Vilmos közreműködésével jutottam ki több országba, ahol nívós klubokban edzhettünk. Csak azért dolgoztam napi négy órában, hogy tudjak megélni, a fő szempont a thaiboksz volt. A sportágat akkoriban Franciaországban, Hollandiában és Dániában sokkal magasabb szinten űzték, mint Magyarországon. Tulajdonképpen ott ért a felimerés, hogy bizony van még mit tanulnom

– mondja Zoltán, hozzátéve azt, hogy sok-sok tapasztalatot gyűjtött európai kalandozásai során, és ezeket a pályafutása végéig kamatoztatta.

A kesztyűt végül 32 éves korában akasztotta szögre, de onnan nem egyenes út vezetett az edzői karrierhez.

– Eleinte mások felkészülését segítettem, dolgoztam Zilai Sándor újfehértói klubjában is, majd három évet melóztam Németországban. Amikor onnan hazajöttem, megérett az elhatározás, hogy én thaiboksszal akarok foglalkozni. A régi nagyerdei strand területén rendeztem be az első edzőtermet. Eleinte csak baráti körben edzettünk, a saját magunk szórakoztatására, de egyre csak jelentek meg a versenyezni vágyó fiatalok, akik azzal az igénnyel álltak elém, hogy foglalkozzam velük. Évek alatt többeket készítettem fel versenyekre, és úgy éreztem, van az edzői munkához rátermettségem. Folyamatosan képeztem magam, elvégeztem előbb a kickboksz- majd az bokszedzőit is. Két évet dolgoztam a DVSC ökölvívócsapatánál, ott is rengeteg tapasztalatot szereztem

– idézte fel az edzővé válás történetét Bokor Zoltán, aki ma már saját klubot üzemeltet, mégpedig Zenith Muay Thai néven.

Azt mondja, Debrecenben az egyik legkiemelkedőbb küzdősportos edzőteremnek a gazdája a belvárosban, a Kálvin téren. Nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is megállja a helyét, és mindezt saját erőből teremtette meg – emeli ki. Különösen büszke arra, hogy néhány tanítványával már nemzetközi sikereket is elért.

– Huzamosabb ideje mi külföldre, különösen Angliába járunk megmérettetni magunkat, a thaiboksz ugyanis Magyarországon egy budapesti belterjes közeggé vált, nem igazán akarnak tudomást venni a vidéki klubokról. Saját nevelésű juniorokkal járjuk Angliát, ahol a nagyon jó barátaim, Kozma Dénes és Szőke Diána kiváló egyesületet működtetnek. Általuk is sok angol klubbal kerültünk kapcsolatba, és részt veszünk az ő versenyrendszerükben. Már nem kell jelentkeznünk, hanem ők hívnak minket, ami megtisztelő, hiszen Európán belül most Angliában űzik a legmagasabb szinten a thaibokszot. Ott az edzők szinte havonta járnak Thaiföldre, a versenyzők szintén, és ez meg is látszik az eredményekben.

Amikor arról érdeklődünk, hogy a versenyzőkön túl kik lakják még be a szuper edzőtermet, meglepő választ kapunk. Azt mondja, rengeteg hölgy jár hozzá, akik a stresszoldás, a mentális feltöltődés, no meg a fogyás érdekében látogatják a gyakorlásokat. A thaibokszedzés ugyanis felér egy kiadós kardioedzéssel, aminek jótékony hatásairól aligha kell hosszabban értekezni. Alanyunk szerint a küzdősportokra hatványozottan igaz, hogy a test minden porcikáját megmozgatják. 

Abból is kapunk egy kis ízelítőt a mestertől, hogy a thaiboksz nem csupán az ütésekről, rúgásokról és a fizikai erőnlétről szól. Megfelelő szakmai irányítás mellett olyan nevelési eszköz lehet, amely fejleszti az önfegyelmet, a kitartást, a tiszteletet, az önbizalmat és az érzelmi önszabályozást. Különösen a gyermekek és a fiatalok személyiségfejlődésében tölthet be értékes szerepet. Zoltán azt mondja, itt hamar rendbe teszik azt, aki nagy egóval tér be az edzőterembe. Mindenkinél van ugyanis erősebb, ügyesebb, szorgalmasabb, alázatosabb. Ugyanez fordítva is igaz: a thaiboksz által önbizalomhiányos, zárkózott fiatalok nyílnak ki egy idő után. 

Természetesen a versenyzésre készülő fiatalok jelentik a nagyobb szakmai kihívás Zoltán számára. No de kérdés, hogy boldogul a késői Z generációs társasággal, amelyre ömlik a panasz, hogy képtelen huzamosabb ideig figyelni egy adott feladatra. 

– Keményen meg kellett harcolnom saját magammal is, hiszen én egy teljesen más világban szocializálódtam, és bár mi is használjuk a közösségi platformokat, a fiatalok teljesen másképp tekintenek rájuk. Egy edzőnek azonban haladnia kell a korral, vagyis részben alkalmazkodnia kell, ha a pályán akar maradni. Rengeteg szakirodalmat is olvastam a mai fiatalok gondolkodásmódjáról, hogy egyáltalán felismerjem a különböző korosztályok jellemzőit. A fiatalokat megtartani ugyanis csak úgy lehet, ha képes vagy megfelelően kommunikálni velük. Nincsenek képzések erről az edzők számára, pedig nagy szükség lenne rá 

– fejti ki Zoltán, aki azért komoly edzésmunkát követel meg a versenyzőitől, és akik ezt nem bírják mentálisan, lemorzsolódnak.

Bokor Zoltán és a Zenith Muay Thai egyesület már az első saját nemzetközi gáláját is megszervezte: 2026 augusztusában a Hallban mérettek meg a fiatalok. Hagyományt teremtenének ebből, ennek jegyében 2027-ben is rendeznek thaibokszgálát Debrecenben, nem is egyet – ígéri.

Thaiföld Debrecenben

Minden thaibokszos álma, hogy eljusson Thaiföldre. Bokor Zoltánnak is megadatott ez, vagyis megtapasztalta, hogy szeretett sportágának a hazájában rendkívüli kulturális és társadalmi szerepe van. A thai emberek számára a hagyományokat, a nemzeti büszkeséget, a fegyelmet és a kitartást is képviseli. 

–Thaiföld valóban lenyűgöző egy európai thaibokszos számára, de azért szembetűnő, hogy kialakult már ott egyfajta thaibokszturizmus: rengeteg klub várja a jól fizető külföldieket. Ezzel együtt érezni, hogy a thaiboksz, vagyis a muay thai ott nemzeti sport és élő kulturális örökség, és teljesen áthatja az embert. Pontosan ezt szeretném én megvalósítani itt, Debrecenben, építeni egy kis Thaiföldet, hogy ha valaki belép a Zenith Muay Thai egyesület edzőtermébe, érezze, hogy Thaibokszban : a tanítvány megbecsüli mesterét, edzőtársait és ellenfelét 

– fogalmazta meg küldetését Bokor Zoltán arra a kérdésre, hogy mivel lenne elégedett tíz év múlva, 2036-ban.

Cs. Bereczki Attila