Algoritmusokkal az aszály ellen
A fogyó vízkészlet már nemcsak a gazdák gondja: az ivóvízellátástól az élelmiszerbiztonságig mindannyiunk életére hat. A mezőgazdaságnak úgy kell alkalmazkodnia a szárazabb, forróbb időjáráshoz, hogy a termelés jövedelmező maradjon. Ebben a mesterséges intelligencia is segítséget adhat – erről volt szó a XXI. Tiszántúli Agrártudományi Napok „MI és a jövedelmezőség a mezőgazdaságban” című konferenciáján, amelyet a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán, az agrárkar főépületének aulájában rendeztek október 8-án.
Egyre kevesebb vízből kell termelni
A résztvevőket köszöntő Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese az idei év tapasztalataiból kiindulva beszélt a klímaváltozás következményeiről. Mint elmondta, az agrártangazdaság száz éve méri a meteorológiai adatokat, amelyeket évről évre feldolgoznak.
A légköri szén-dioxid és más üvegházhatású gázok feldúsulása, az erdőirtások, valamint a légköri cirkuláció változásai együttesen alakítják az éghajlatot. Harsányi Endre a globális felmelegedés mértékét 1,2, a Kárpát-medencéét 1,7 Celsius-fokban jelölte meg. Kitért az El Niño közvetett hatására és a tartós, blokkoló anticiklonokra is, amelyek következményeit a medence sajátos fekvése tovább erősítheti.
A csapadékhiányt debreceni adatokkal érzékeltette: az általa bemutatott, mintegy 130 éves adatsorban 1961 volt a legszárazabb év, 321 milliméter csapadékkal. Idén a konferencia időpontjáig mindössze körülbelül 180 millimétert mértek. A térségben és a tangazdaságban is jelentős a vízhiány, az elraktározott vízkészlet utánpótlása egyelőre megoldatlan.
A tangazdaság elmúlt éveinek meteorológiai adatait mesterséges intelligenciával is elemezték. A rektorhelyettes szerint a modellezés fokozódó elsivatagosodásra és nagyobb hőhullámokra figyelmeztet. A válaszokat közös kutatással, innovációval, megfelelő növényi kultúrákkal és termelési eljárásokkal kell megtalálni. A precíziós öntözés és termesztés fejlesztése mellett az ivóvíz-, az élelmiszer- és az egészségbiztonság kérdéseire is megoldásokat kell keresni.
A gazdának használható segítség kell
Az első, Nagy János professor emeritus által moderált szekcióban Hajdu András, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának dékánja mutatta be a mesterséges intelligencia mezőgazdasági alkalmazásait. A mesterséges intelligencia a megfigyelésen túl már a műhold- és drónképek feldolgozásában, a precíziós műtrágyázásban, a gépi művelésben és a gépek irányításában is szerepet kap. Használata időt takaríthat meg, de az ipari alkalmazások terén még van mit tenni.
A dékán szerint a fejlesztőknek könnyen értelmezhető, biztonságos és viszonylag olcsón bevezethető eszközöket kell kínálniuk. A fiatalok nyitottsága önmagában kevés: olyan felhasználóbarát rendszerekre van szükség, amelyeket a gazdálkodók valóban be tudnak építeni a munkájukba.
Ezt szolgálja az egyetemen készülő, mesterséges intelligenciára épülő szakértői program is. Fejlesztéséhez a kísérleti telepen több mint négy évtizede gyűjtött növénytermesztési és időjárási adatokat dolgozzák fel. A korábbi havi, majd heti mérések helyett ma már napi információkat használnak: a virágzás néhány napjának hőmérséklete, csapadéka és éjszakai páratartalma is befolyásolja a termékenyülést. Az egységes rendszer az öntözéstől a terméshozam tervezéséig segítheti a döntéseket, hogy a gazdák kisebb költséggel, korszerű technológiával termelhessenek jövedelmezőbben.
