Hirdetés

Hirdetés

Még nem tudni, kinek fog fájni a debreceni erőszak

civishir.hu

2019.01.22. 10:27

Még nem tudni, kinek fog fájni a debreceni erőszak
Sarah Kane, az alapmű szerzője

Inkább agyonlőve, mint megba**va? Szélsőséges megítélésű, trágár nyelvezetű darab a Csokonai Színházban, és minden, ami mögötte van.

Hirdetés

Hirdetés

Fenékbe feldugott revolver, leszbikus anya, pinanyalás, vérpisilés, kivered nekem, baszdmegelés, elélvezés hiányában fájó farok, maszturbálás, szarfaszúság, 12 éves lány megbaszása, heréjüknél fogva fellógatott fiúk, kurvák, buzik – erről is szól a Csokonai Nemzeti Színház stúdiószínházának február 20-tól műsorra tűzött darabja, ráadásul konkrétan ezekkel a szavakkal. Ezt onnan tudjuk, hogy a szövegkönyv már a próbák alatt kiszivárgott. Mindez azonban csak kiragadott részlet, a megértéshez a szövegkörnyezet is szükséges. Na meg eleve a szándék.

Zajlanak a próbák

A tragikus sorsú, 28 évesen az öngyilkosságot választó angol drámaíró, Sarah Kane Szétbombázva című, 1995-ös műve az erőszak természetrajzáról szól. Mégpedig szokatlan vulgaritással. Ezért is kötik a megtekintését Debrecenben korhatárhoz: 18 év alattiak nem nézhetik meg a műfaja szerint pszeudo-realista tragédiát. Ami a színház ajánlója szerint valójában kis hétköznapi erőszak.

Sarah Kane

Ám nem mindenki szerint „kis” és nem is annyira „hétköznapi”, olyannyira, hogy például tiltakozó aláírásgyűjtés is zajlik a darab bemutatása ellen. Mint lejjebb kiderül, ettől – persze – még nem veszik le műsorról.

Ha maga a témaválasztás nem is, a darab nyelvezete még azoknál a színházba járóknál is kiverheti a biztosítékot, akik értik az új idők szelét, nyitottabbak a modern darabokra és nem rezzennek össze, ha a kocsmai szlenget a nézőtéren hallják.

Kulcskérdések

Újfajta formanyelv? Szándékolt sokkolás? Kísérlet? Vagy „csak” a való élet? Erről kérdeztük a színház mostani és egyik korábbi igazgatóját, valamint egy külön interjúban a Szétbombázva rendezőjét, Bethlenfalvy Ádámot. A patinás, 154 éves játszóhelyet fenntartó helyi önkormányzatot pedig annak okán, hogy

  • egyeztet-e az évad bemutatóiról a színház vezetősége a városházával 
  • belefér-e egy ilyen nyelvezetű darab előadása annak a – számos kulturális értékkel rendelkező – városnak az értékrendjébe, amelyik az Európa Kulturális Fővárosa címére pályázott? 
  • elvárható-e az, hogy kontrollt gyakoroljon a városvezetés olyan esetekben, amikor az intézménnyel együtt akár Debrecen jó hírét is kockára tehetik?
  • Vagyis: beleszólhat-e a „hatalom” a kultúrába? (Nyilván nem. De miért nem?)

A városvezetés ízlése nem mérvadó

A színház évadtervének, előadásainak összeállítását színház-szakmai ügynek tekintjük, annak összeállítása, a mindenkori igazgató és a színházi vezetés felelősségi körébe tartozik. Egy-egy előadás műsorra tűzése vagy annak levétele az intézmény igazgatójának hatáskörébe tartozik. Korábban is voltak kritizált, kifogásolt előadások és nyilvánvalóan a jövőben is lesznek. A kritizált, vagy az úgynevezett „botránydarabok” esetében nincs városházi engedély, ezekre az előadásokra is vonatkoznak az első bekezdésben leírtak. Már nincs a városházán olyan alkalmazott, aki előzetesen kontrollálná a szövegkönyveket. A kérdések alapján az is megfogalmazható lenne, hogy a városvezetés ízlését kell-e tükröznie a színház által játszott daraboknak. Meggyőződésünk, hogy nem, ami Sarah Kane Szétbombázva című darabjára kifejezetten igaz – áll a Polgármesteri Hivatal állásfoglalásában.

„Távol áll tőlünk a megbotránkoztatás”

A merész választásról Gemza Péter a Cívishírnek azt mondta, a nemzeti színházi státuszhoz hozzátartozik a közügyek, a társadalmi problémák felvetése, terepet kell biztosítsanak a témára fogékonyaknak. – Legyen lehetőség valahol beszélni ezekről is, a stúdiószínház pedig tradicionálisan a kísérletezőbb, elemzőbb előadások helye, a nagyszínpadtól eltérő művészi tér. Tavaly a gyermekhalálozásról csináltunk erős, megosztó, nehéz előadást, az Oszkár és Rózsa Mamit, amihez feldolgozó beszélgetéseket szerveztünk. Idén, mert fontosnak tartjuk, a mindennapjainkat és a társadalmat átszövő erőszakról szeretnénk szólni hasonló, a nézőket beszélgetőpartnernek tekintő megközelítéssel. Ehhez nyújt keretet a Szétbombázva, ezért íródott – reagált a színházigazgató, hangsúlyozva, a problémákat meg kell tudni fogalmazni ahhoz, hogy gondolkodhassunk rajtuk. A megoldásukra így nyílik lehetőség – fűzte hozzá.

Gemza Péternek nincs személyes kötődése a darabhoz, a szerző halálának huszadik évfordulóját is csak körülménynek tekinti. – Az évad tervezésekor eldöntjük, milyen témaköröket kívánunk feszegetni, majd jönnek a darabjavaslatok. Utóbbiba természetesen belejátszik a személyes érdeklődés, az előtanulmányok, de szó sincs arról, hogy valaki önmegvalósításba kezdjen. Ez egy pontosan megtervezett folyamat. A Szétbombázva esetében is így történt, senki nem próbált lebeszélni arról, hogy megcsináljuk– reagált. Nyomatékkal megjegyezte, a Kane-darabot „semmi esetre sem a megbotránkoztatás kedvéért választották, az állt tőlük a legtávolabb”. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy nincs a műben öncélú erőszak, minden egyes éles pillanata a darab központi problematikáját járja körbe.

Gemza Péter szerint „nehéz kérdés”, hogy a választásuk még a premier előtt kivált-e bármiféle tiltakozást, ugyanis „a szövegkönyv nem egyenlő az előadással”, márpedig nem hallott még „olyan botrányról, ami a szövegkönyv alapján bukott volna ki”.

Arra vonatkozóan, hogy neki kinek kell megfelelnie, úgy felelt, nyomás ilyen értelemben nincs rajta. – Én egy széles spektrumú színházi ajánlatot szeretnék tenni a debreceni közönségnek, semmilyen műfajra sem korlátozva a palettát. Jelzem, például a februári ifjúsági bérletes programban a Mátyás királyról szóló saját mesedarab mellett a Recirquel Újcirkusz Társulat vendégjátékát is láthatják, amiért külföldön is sorban állnak a színházak.

Gemza Péter így nem is tartja aktuálisnak a felvetést, hogy bármilyen közrehatásra levennék a műsorról Sarah Kane színművét. Miután a Szétbombázva nem került be a bérletes előadások közé, a nézők maguk dönthetnek, beülnek a stúdiószínházba vagy sem.

Megjósolhatatlan a fogadtatás

A Csokonai Színház korábbi igazgatója és főrendezője, Pinczés István elmondta, gyaníthatóan nagyon szélsőséges reakciókat fog kiváltani a darab. Szerinte a mű nem azért botrány ízű, mert csúnya a nyelvezete – hiszen színpadon is és a művészetben is mindent szabad kimondani.

– Évtizedekkel ezelőtt a darab rajta volt azon a listán, melyet kollégáimmal szerettünk volna bemutatni Debrecenben, de végül egy angol darabra, a Godot-ra várvára esett a választás. Mai eszemmel már nem is kerülne listára a mű, hiszen vannak sokkal frissebb és jobb darabok. Sarah Kane művének a botrányosan, mellbevágóan, dühösen megszólaló indulatai inkább azok, amik elgondolkodtatnak engem. Ha a természet ennyire vulgáris lett körülöttünk, akkor ezeket a sérült, beteg jelenségeket valamilyen szóval, kifejezéssel meg kell nevezni. Az erőszakos cselekményeket, szexuális akciókat nyelvi környezetbe kell helyezni, ugyanakkor a valóság tükrözésének része az is, amikor a fantáziát olvasztja egy műbe a szerző. Sarah Kane főhőseinek ösztönlény megnyilvánulásai és múltbéli akcióinak jelenbeli felsorolása sokkolja még a debrecenieknél kevésbé konzervatív közönség ingerküszöbét is – mondta.

A debreceni színpadon korábban is játszottak már megosztó darabokat: a Csirkefej vagy A Gézagyerek is hatalmas siker lett, pedig repkedtek bennük a vulgáris kifejezések. Pinczés István szerint az volt a darabok sikere, hogy kitűnő, kidolgozott, hiteles színészi alakítások sora volt látható. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett rendező szerint a mai magyar irodalom is használja már a köznevesített, pikáns kifejezéseket, és ha egy mű stílusértékét meg akarják tartani, akkor muszáj a trágár kifejezéseket is egy az egyben lefordítani.

– Én rendeztem az Übü király című darabot is, melynek legelső szava az, hogy szar, mégsem volt nagy felhördülés, amikor ezt kiabálta a színész, hiszen bizonyos szavak értéke rengeteget változott. A mű bemutatóján elment 40-60 ember a szünetben, s maga a színház igazgatósága úgy döntött, hogy kiveszik a bérletből, mert sok polgárpukkasztó kifejezés volt benne, amit nem néztek jó szemmel a nézők. Sarah Kane darabját experimentálisnak (kísérletinek) nevezték a kritikusok, az expresszionista stílushoz sorolták, hiszen a dramaturgia vad és agresszív, szokatlan kalandokra sarkallja a nézőt. A darab szereplőit nagyon könnyen orvosi eseteknek, mélyen depressziós figuráknak is lehetne bélyegezni. Hogy milyen lesz a fogadtatása, azt megjósolni sem lehet. Vagy kígyózni fog a sor, hogy jegyet kapjanak, vagy előadás közben felállnak és káromkodva kimennek a nézőtérről. Ha én rendezném, akkor a színészi figurákra helyezném a hangsúlyt. Bethlenfalvy Ádám – akit Kínában is dicsérnek – vakmerő vállalkozásba kezdett, hiszen egy nagyon nehéz terepen játszódó, provokáló darabot rendez. Ha kitűnő tempójú, emellett a hihetően fogadott színészi sorsok szimpátiát váltanak ki a nézőkből, akkor elfelejtődik az, milyen csúnya kifejezésekkel adták elő az életük megélt kalandjait, és akkor a közönség nagy tapssal fogja jutalmazni őket. Ha ez nem sikerül, ha a közönség kívül marad ennek a nagyon furcsa darabnak az energiakörén, akkor támadásnak és provokációnak is vélhetik.

A jelenleg Japánban dolgozó rendező elmondta, a darab férfi szereplőihez szép emlékek fűzik, többször dolgoztak együtt, így valószínűleg meg fogja nézni az előadást. Szerinte a botrány szagú színmű nagyon sok figyelmet fog fordítani a Csokonai Színházra, s éppen ez a lényeg: hogy írjanak, beszéljenek a színházról.

Szerintünk fognak.

Sarah Kane: Szétbombázva
szeudo-realista tragédia
Rendező Bethlenfalvy Ádám
Cate: Tolnai Hella
Ian: Mercs János
Katona: Papp István
Bemutató időpontja: február 20., 19 óra, Horváth Árpád Stúdiószínház
Jegyek: 1 800 forint

BCSH, FR, RaL

Gemza PéterPinczés IstvánSzétbombázvaSarah Kane

Hirdetés

Szóljon hozzá!

Hirdetés

.