Hirdetés

A Golgota többet ér a Lokinál?

civishir.hu

2019.01.14. 16:10

A Golgota többet ér a Lokinál?
A magyar festőgéniusz keresztre kötözve

Tudta, hogy Munkácsy lefotóztatta magát a nagyszerű festmény Jézusaként?

Hirdetés

Hirdetés

Munkácsy Mihály maga is „keresztre ment” a Golgota érdekében, a magyar festőzseni Jézus-képére pedig nagy hatással volt egy, az egyház által kiátkozott francia filozófus. A Golgota ára 132 év alatt durván megszázszorozódott, mai értékén pedig többet ér, mint a DVSC labdarúgóinak felnőtt kerete.

Mint köztudott, a Golgota Munkácsy Trilógiájának időrendi sorrendben másodikként megfestett képe, amely Jézus Krisztus haláltusáját ábrázolja a keresztre feszítés helyén, Jeruzsálemben. A Golgota elnevezés a héber „koponya” szóból eredhet, amit utalhat a kis domb alakjára, de arra is, hogy Jézust a város egyik nyilvános vesztőhelyen szegezték meg. Egy elvontabb teória szerint a kereszt alatti szikla mélyében a bibliai Ádám teste nyugodott, Jézus vére pedig lecsorgott az ő koponyájára, fizikailag is jelezve a megváltást. 

A Golgota hatalmas mérete (460 x 712 centiméter) nem segíti, hogy jobban elmélyedjünk a festményen feltűnő több mint harminc beszédes arcon, de egy kattintás segíthet ezen a problémán.

Érdekességek Debrecen egyik legnagyszerűbb műkincséről, amelyet, mint a Cívishír.hu is megírta, a magyar kormány január 9-i bejelentése szerint 3 milliárd forintért (bő tízmillió dollárért) vásároltak meg hosszú alkufolyamat és jogi küzdelmek árán Pákh Imre műgyűjtő üzletembertől.

  1. Nem túlzás azt állítani, hogy Munkácsy volt a 19. század Puskás Öcsije: a Krisztus Pilátus előtt 1881-es sikere odáig ért, hogy a művész megjelenítő erejét Rembrandthoz, Leonardóhoz, Tizianóhoz hasonlították. A képet Európa-szerte kiállították és csődült a nép. A Golgotát 1884 elején Párizsban mutatták be az éppen Skóciából visszaérkezett „testvérképpel” együtt, Munkácsy „menedzsere”, a műgyűjtő Charles Sedelmeyer palotájának egy külön e célra létrehozott pavilonjában. Igazi világszenzációnak számított, csak úgy hemzsegtek a tudósítók. Utána a Golgota számára Budapest következett, ahol egy hónap alatt 92 ezren keresték fel (a Déri Múzeum és intézményei éves látogatószáma 110-120 ezer). Majd London, Leeds, Manchester, Glasgow – mindenütt nagy siker, a hatalmas vászon előtt papok, prédikátorok beszéltek széles hallgatóságnak. Az Egyesült Államokban Munkácsy Mihályt Grover Cleveland amerikai elnök is fogadta.
     

  2. Munkácsyra olyan komoly hatást gyakorolt az egyház által hevesen támadott Ernest Renan 1863-as Jézus élete című könyve, hogy többször is találkoztak, s a kirobbanó sikerű Krisztus Pilátus előtt 1881-es bankettjére meg is hívta a francia író-filozófust. Renant az tette nevessé, hogy a filozófiai radikalizmus irányából közelítve szakított a „csodatévő istenember” mítoszával, helyette a történelmi események, az ország, a nép, az akkori kultúra viszonyaiból, az egyén lélektani fejlődéséből igyekezett bemutatni, megérteni „a filozófus-tanító Jézust”, nem elvitatva tőle a megváltó szerepét. Renant olyan keményen kritizálta az egyház, hogy tanári állásától is meg kellett válnia. „Ez az én Krisztusom, én éppen így fogtam fel, mint filozófust, mint embert!” – nyilatkozott a korabeli sajtónak lenyűgözötten, amikor meglátta Munkácsy festményét.
     
  3. A Golgotát az a John Wanamaker vásárolta meg 1887-ben, aki egy évvel korábban a Krisztus Pilátus előtt tengerentúli „turnéja” alkalmával a Trilógia első festményét is megvette. A mélyen vallásos kereskedő tőről metszett „self-made man”-nek számított. Kilencéves korától dolgozott édesapja téglaégető műhelyében, az 1880-as évekre pedig az egyik leggazdagabb amerikai lett belőle. Egyes források szerint 175, mások alapján 100 ezer dollárnak megfelelő frankot fizetett a Golgotáért, amelyet a másik képpel együtt előbb a saját házában, majd a philadelphiai Wanamaker Áruházban állított ki. Nem mellékesen a képet Munkácsy Mihály 20 ezer dollárért adta el Charles Sedelmeyernek, így már az osztrák műgyűjtő sem csinált rossz üzletet. A magyar kormány most 3 milliárd forintot fizetett a Golgotáért, ami mai árfolyamon meghaladja a 10 millió dollárt.
     
  4. Munkácsynak a Golgota megfestése során meggyűlt a baja a Jézus-alak modelljével, az ugyanis nem akarta vállalni a kereszthalál imitálását. Végül a festő önmagát kötöztette oda, majd fényképeztette le De Suse márkival. Így Jézus fájdalmára is érzékenyebben tudott reagálni a mű elkészítése során.
     
  5. Mennyi is manapság 3 milliárd forint Debrecen életében? Ennyi pénzből már majdnem fel lehetne építeni két nemzetközi iskolát. Simán kijönne belőle három egyetemi teniszközpont, esetleg öt a nemrég átadott család- és gyermekjóléti központból. Vagy tizenkét tócóskerti piac. Esetleg 22-24 kilométernyi főút felújítása. De a Golgota mellett a DVSC felnőtt labdarúgó csapatának teljes játékoskerete sem rúgna labdába, hiszen a Transfermarkt.de által becsült 6,9 millió euró (2,2 milliárd forint) csak közelíti a Déri Múzeumban látható műremek jelenlegi piaci árát.

    +1. Munkácsy Mihály zsenijét mi sem mutatja jobban, mint hogy Majkát is belekomponálta a festménybe, ami azért már a művészetéért kevésbé rajongóktól is megérdemel egy kalaplengetést! 

Ratalics László

Források:
Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája
Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Krisztus-képei Amerikában
Fodorné Nagy Sarolta: Munkácsy Mihály: A „Golgota” című festményének elemzése
Wikipédia
DVSCGolgotaDebrecenMunkácsy Mihály

Hirdetés

Szóljon hozzá!

Hirdetés

.