Beszélni kell a tócóskertiekkel a templomról!
Újra ingyenes hasznosításba adta Debrecen a Hajdúdorogi Főegyházmegyének azt a tócóskerti földdarabot, amit 2010-ben egyszer már elkértek templom és közösségi ház építésére a görögkatolikusok, de akkor nem jutott forrás a beruházásra. A debreceni közgyűlés július 12-i döntésével megint megkapták és immár egy 42 építész fantáziát megmozgató tervpályázaton is túl vannak. Papp László (Fidesz–KDNP) polgármester pedig úgy tudja, a pénz is rendelkezésre áll az építkezésre.
Cikkünk nyomán viszont a helyi ellenzék eléggé rászállt a témára a közgyűlésen.
S végül Varga Zoltán (DK) módosító javaslatát beépítve azzal fogadták el az előterjesztést a debreceni képviselők, hogy az egyháznak lakossági fórumon kell rokonszenvesebbé tenni azt a templomtervet, ami a városi főépítésznél kiverte a biztosítékot.
Ráerőltetni nem helyes
A majdan Szentháromság nevet viselő templomról, a tervpályázatról, China Tibor különvéleményéről és a Magyar Építész Kamara delegálta Benczúr László építészmérnök ellenérzéseiről ebben a cikkben írtunk. Az ellenzéki képviselők érezve, hogy az ügy kedvező alkalmat teremt a senki által meg nem hallgatott tócoskertiek megvédésére, nem vonakodtak „ostrom alá venni” a polgármestert.
[Beillesztett cikk: A templom, amit nem akar a főépítész, s nem csak ő]
Előbb Csikai József (Jobbik) kérdezte, hogy az építkezés miatt le kell-e mondani a Derék utcai szervizúti parkolókról (nem), illetve az említett két építész igen kritikus szakmai véleménye változtathat-e érdemben a terveken. Utóbbira China Tibor úgy válaszolt, az egyeztetés még folyik.
Varga Zoltán „tudomásul veszi, hogy a városvezetésnek fontos az egyházak szerepe, de fontos-e az ott lakók véleménye, volt-e civil egyeztetés?” Hozzátette, „információi szerint a lakók tiltakoznak a beruházás ellen”. Későbbi hozzászólásában pedig kijelentette: a szakmára felülről ráerőltetett beruházásokat nem tartja helyesnek,
ha pedig egy közösségi tér nem bírja a környezete bizalmát, akaratát, akkor soha nem is fog szervesülni.
Azzal is gyomrozta a tudhatóan görögkatolikus Papp Lászlót, hogy nem szeretné, ha csak a gyanú árnyéka is felvetődne, miszerint a polgármester emiatt kedvezne a Hajdúdorogi Főegyházmegyének (az érintett ezt övön aluli ütésként értelmezte és visszautasította).
Madarasi István (MSZP) a kérdése alapján azt érezte visszásnak, hogy országos tervpályázat esetében (mint ez) Debrecennek nagyvárosként sincs ráhatása, milyen középületet emeljenek a területén. Mit tehet akkor?
Ágoston Tibor (független) azt húzta alá, hogy „templompártiként” előkészítetlennek érzi a tócoskerti terveket (a polgármester határozottan cáfolta), míg Gondola Zsolt (Civil Fórum) párbeszédet sürgetett az egyház, az önkormányzat és a lakók között. Azt javasolta, térjenek vissza az előterjesztére szeptemberben, addig meg derüljön ki, mennyien is tiltakoznának a görögkatolikus elképzelések ellen.
Mazsu János (Fidesz–KDNP) sok csúsztatást érzett a hosszas közgyűlési vitában, bár részletekbe nem ment bele. Mindössze Debrecen főbírainak évszázados elvét ajánlotta társai figyelmébe, vagyis azt, hogy „Debrecen templomtól, temetőtől helyet meg nem tagad.”
Amit a polgármester nem tesz
Papp László leszögezte: semmilyen esztétikai kérdésben nem kíván vitát folytatni, hiszen arra a tervtanács szakmai szempontok alapján hivatott. – Nekem nem kell minősítenem egy tervtanácsi eljárást, szerintem ez így helyes – fűzte hozzá.
Általánosságban elmondta, jó törekvésnek tartja az egyházi fejlesztéseket, a városnak pedig a maga eszközeivel („semleges alapon pozitív hozzáállással”) támogatni kell azokat.
A konkrét ügyről szólva kijelentette, az egyháznak egyeztetnie szükséges a környéken élőkkel, megértetni velük a fejlesztés fontosságát. Ebben a folyamatban – szükség esetén – az önkormányzat közreműködik, ha pedig őt magát keresik meg a tócóskertiek ellenvéleménnyel, „állok rendelkezésre”. Emlékeztetett, néhány évvel ezelőtt a lakótelepi római katolikus templom ellen szintén volt tiltakozás, ma meg már senkit nem zavar.
Ratalics László