A templom, amit nem akar a főépítész, s nem csak ő

Újra ingyenes hasznosításba kaphatja a görögkatolikus Hajdúdorogi Főegyházmegye a debreceni önkormányzattól azt a tócóskerti területrészt, amellyel korábban nem sikerült mit kezdeniük, de most újult erővel építkeznének. Egy, a Holló László sétány melletti, a Derék utcához közeli, 2 800 négyzetméteres telekről van szó (a Sparnál), ahová templomot és közösségi házat húznának fel. A vallásgyakorlás mellett tehát lelki tanácsadás, családgondozás, személyiségfejlesztő együttlétek is szerepelnek az egyházi tervekben. 2010-ben egyszer már megkapták a területet, de mivel akkor nem sikerült megvalósítani az elképzeléseket, a várossal kötött megállapodás megszűnt. 

2015-ben viszont Ferenc pápa döntése, amely a római katolikus Esztergom-Budapesti érsekség helyett közvetlenül Rómának alárendelt egyházzá emelte a görögkatolikusokat anyagilag, és új perspektívát nyitott számukra. A Kocsis Fülöp metropolita vezette egyház egymás után kezd beruházásokba (Debrecenben is), így aligha fenyeget a múltkori veszély, hogy nem képesek élni a lehetőséggel. 

Mégis van valami, ami máris beárnyékolja a küszöbön álló építkezést.

Gyorsan tegyük hozzá, egyelőre a terület odaadásáról sincs döntés, hiszen az arról szóló előterjesztés csak ezen a héten kerül a debreceni közgyűlés bizottságai elé.

Kort tévesztett, teljes tévedés, sajnálatos

A majdan Szentháromság nevet viselő, 150 fő befogadását célzó templomra az egyház idén februárban tervpályázatot írt ki. 42 pályamű érkezett. Az első díjat a gyömrői Fiers Márton és felesége, Lovas Katalin munkája nyerte el a Kocsis Fülöp, Dobos Péter építészmérnök (Hajdúdorogi Főegyházmegye), Benczúr László építészmérnök (Magyar Építész Kamara), China Tibor építészmérnök (Debrecen főépítésze) és Terdik János parókus alkotta bírálóbizottság döntése nyomán. A győztest bruttó 700 ezer forint díjjal és továbbtervezésre vonatkozó szerződéssel ismerték el (további négy művet díjaztak).

Csakhogy az ötfős testület olyannyira nem értett egyet, hogy a debreceni főépítész erősen kritikus különvéleményt fogalmazott meg, amihez Benczúr László csatlakozott és kérte annak jegyzőkönyvbeli rögzítését. Hogy mi a bajuk?

– Számomra esetleges telepítésű, nincsenek egzakt módon definiált telekhasználati megoldásai. A templom belső térképzése, bár a liturgiának megfelel, zavaros (kettős ívrendszer mögötti nyeregtetős rész, majd kupolás szentély), technikailag nehezen kivitelezhető. Így drága, felesleges térbővületeket hoz létre, ahonnan a szertartás nem látható – írta le China Tibor. 

Úgy látja, a megvalósítandó templom a győztes terv alapján formailag nem esztétikus, nagyobb épületet próbál sejtetni, mint ami valójában, így még inkább eltörpül a hozzávetőlegesen kétszer olyan magas lakóépületek között. A templom időben visszalépő megjelenése – folytatja – anakronisztikusan viszonyul a környezetéhez, és abszolút értelemben sem teremt kortárs építészeti értéket. A városi főépítész a kerítést a bemutatott formában „teljes tévedések” tartja és sajnálatosnak nevezi, hogy Fiersék munkája maga mögé utasított „több, magas építészeti értéket képviselő, s a liturgiai elvárásoknak legalább annyire megfelelő pályázatot”.

Nem mellékesen a bírálóbizottság 14 pontban tett észrevételeket és kért tervmódosításokat az első helyezett alkotótól.

Nem aratott sikert

Az epiteszforum.hu-n már van, aki kongatja a harangokat, mondván, „sok-sok pénzért, rengeteg jóindulattal, áldozattal és adománnyal fog felépülni egy gyenge épület”. 

Az elismert építész, Salamin Ferenc (Ybl-díj, Év Főépítésze Díj, Kós Károly-díj) sem éppen lehetett elégedett a döntéssel, mert az eredményhirdetést követeően arról írt, a görögkatolikusok még 2013-ban megbízták egy tanulmányterv elkészítésével a témában.

– A lakótelepen az utóbbi évtizedekben több építészetileg kiemelkedő és meghatározó templom épült, Kőszeghy Attila lenyűgöző katolikus temploma és Lengyel István nagyszerű református temploma. Az egyház pontosan megfogalmazott tervezési irányelveket állított össze, a tervet többször egyeztettem, s a végleges tanulmánytervet megelégedéssel elfogadták – összegezhetők az általa megfogalmazottak, amelyekből csalódást vélünk kihallani.

Érzékelhető, hogy az építész szakmai képviselői közül mások is hasonló véleményen vannak.

Ratalics László