Börtönbüntetésre ítélték a szerb embercsempészt
A Debreceni Törvényszék május 3-án, tanácsülésen hozott határozatot annak a vádlottnak az ügyében, aki embereket akart Németországba csempészni. A másodfokú bíróság az embercsempészés bűntette miatt indult büntetőeljárásban a Berettyóújfalui Járásbíróság 2021. június 14-i ítéletét helybenhagyta, a vádlottat
jogerősen 2 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte és 5 évre kiutasította Magyarország területéről.
Az ítélet szerint a szerb vádlott az egyik ismerősének azt ígérte, hogy ha a bűncselekményben közreműködik, akkor pénzt fog kapni, illetve a felé fennálló tartozását elengedi. A férfi 2020. február 26-án szerbiai lakóhelyéről Romániába utazott, ahol átvette az embercsempészés végrehajtásához egy személygépkocsit, amivel Magyarországra utazott. A vádlott feladata az volt, hogy Ártánd térségében, a részére megadott GPS-koordinátáknak megfelelő helyen felvegye a Magyarországra illegális úton belépő migránsokat, majd őket továbbszállítsa. A 39 éves férfi 23 óra körül Biharkeresztes közelében felvett hat iraki és egy szír állampolgárt, akik egy ismeretlen személy vezetésével jutottak át a zöld határon, és a vádlott közreműködésével akartak Németországba jutni.
A személygépkocsit a 42-es számú főúton a rendőrök intézkedés alá akarták vonni, azonban a vádlott nem állt meg. Egy rövid autósüldözést követően a 39 éves férfi mégis megállt, majd kiugrott az autóból és szökni próbált, azonban nem jutott messzire, mert a rendőrök utolérték és elfogták.
Az intézkedés során az egyenruhások a migránsokat is előállították, valamint megállapították azt is, hogy a bűncselekményhez használt autón lévő rendszámok hamisak – olvasható a törvényszék közlésében.
A büntetőtanács elnöke elmondta, hogy a másodfokú bíróság korlátozott felülbírálat keretében vizsgálta felül az elsőfokú ítéletet, amelyet a vádlott és védője tudomásul vett, az ügyészség azonban súlyosítás miatt jelentett be fellebbezést. A büntetőtanács álláspontja szerint a kiszabott büntetés neme és mértéke is törvényes, megfelel a büntetés kiszabás büntető törvénykönyv által deklarált elveinek, ekként sem enyhítése, sem pedig súlyosítása nem volt indokolt. A Magyarországon büntetlen előéletű vádlott ténybeli beismerő vallomást tett, a törvényszék pedig nem látta indokoltnak, hogy a középmértéket elérő szabadságvesztés büntetést szabjon ki. A másodfokú bíróság egyetértett továbbá a járásbíróság által megállapított enyhítő és súlyosító körülmények körével, valamint osztotta azt a döntést is, hogy a vádlottat 5 évre ki kell utasítani az ország területéről.